árnyalak fn 3A1

1. (irod) ’vkinek megvilágított térben vetett sötétebb foltja, (kirajzolódó) árnyéka’ ❖ A fal egy része meg volt világitva, és azon helyen sötét árnyalakok mozogtak (1867 Tóvölgyi Titusz C4314, 53) | A falról megnőtt árnyalakok válnak le némán (1933 Dsida Jenő 9114013, 45) | egy gyerek és két férfi árnyalakja (1998 Magyar Hírlap CD09).

2. ’kísértet, szellem, ill. felidézett v. elképzelt alak’ ❖ Az elhultak árnyalakjaik (1815 Kazinczy Ferenc ford.–Macpherson C2528, 28) | Ott tünik fel őr eszének E borongó árnyalak, Képe annak, kit szivétől Durva sorsok tiltanak (1828 Vörösmarty Mihály CD01) | Oh jőj fel egyszer még sirodból, Mindennél drágább árnyalak! (1845 Petőfi Sándor C3501, 217) | atyám testi valóságban nem is élt, mindössze árnyalak ő, egy költő versezetének látomása (1952 Márai Sándor 9421019, 84) | [a Macbethben] felsorakozó nyolc koronás árnyalak a skót királyoknak a krónikában megnevezett nyolc uralkodójával azonos (2000 Barta János² CD17).

3. (rég, ritk) ’a mulandó földi létben, az árnyékvilágban élő személy’ ❖ Én még a csalfa földön bújdosom, Élet, halál közt, vándor árnyalak (1828 Vörösmarty Mihály C4535, 206) | Egykor Árnyalakod kihaland, érdemeid soha nem (1836 Thewrewk József C4150, 107).

4. (kissé rég) ’vkinek, vminek halvány, gyenge mása, ill. vkinek, vminek az eredeti mivoltára alig hasonlító alakja’ ❖ a’ sziv […] csak árnyalakját mutatja […] a’ hajdani boldogságnak (1838 Lombok C0263, 109) | [a fogságban szervezett tánciskolában] kezek sort kapcsolnak egybe s előreléptetnek kecsesen a táncosok – árnyalakjai egy messzi képnek, mely mögöttünk van (1920 Kuncz Aladár CD10).

5. ’〈festményen, irodalmi műben〉 kidolgozatlan, elnagyolt figura’ ❖ [Vilmácska] éppoly valószínűtlen árnyalak, mint a nála sokkal előkelőbb regényhősnő elődök (1961 Földes Anna 9154003, 72) | [Rembrandt] sorra alkotott egyszerű zsidókat, olyan árnyalakokat, amelyeken csak a fej tartása vagy a test hajlata válik jellemzővé (1965 Barabás Tibor 9026001, 243).

árnyalak főnév 3A1
1. (irod)
vkinek megvilágított térben vetett sötétebb foltja, (kirajzolódó) árnyéka
A fal egy része meg volt világitva, és azon helyen sötét árnyalakok mozogtak
(1867 Tóvölgyi Titusz)
A falról megnőtt árnyalakok válnak le némán
(1933 Dsida Jenő)
egy gyerek és két férfi árnyalakja
(1998 Magyar Hírlap)
2.
kísértet, szellem, ill. felidézett v. elképzelt alak
Az elhultak árnyalakjaik
(1815 Kazinczy Ferenc ford.Macpherson)
Ott tünik fel őr eszének E borongó árnyalak, Képe annak, kit szivétől Durva sorsok tiltanak
(1828 Vörösmarty Mihály)
Oh jőj fel egyszer még sirodból, Mindennél drágább árnyalak!
(1845 Petőfi Sándor)
atyám testi valóságban nem is élt, mindössze árnyalak ő, egy költő versezetének látomása
(1952 Márai Sándor)
[a Macbethben] felsorakozó nyolc koronás árnyalak a skót királyoknak a krónikában megnevezett nyolc uralkodójával azonos
(2000 Barta János²)
3. (rég, ritk)
a mulandó földi létben, az árnyékvilágban élő személy
Én még a csalfa földön bújdosom, Élet, halál közt, vándor árnyalak
(1828 Vörösmarty Mihály)
Egykor Árnyalakod kihaland, érdemeid soha nem
(1836 Thewrewk József)
4. (kissé rég)
vkinek, vminek halvány, gyenge mása, ill. vkinek, vminek az eredeti mivoltára alig hasonlító alakja
a’ sziv […] csak árnyalakját mutatja […] a’ hajdani boldogságnak
(1838 Lombok)
[a fogságban szervezett tánciskolában] kezek sort kapcsolnak egybe s előreléptetnek kecsesen a táncosok – árnyalakjai egy messzi képnek, mely mögöttünk van
(1920 Kuncz Aladár)
5.
〈festményen, irodalmi műben〉 kidolgozatlan, elnagyolt figura
[Vilmácska] éppoly valószínűtlen árnyalak, mint a nála sokkal előkelőbb regényhősnő elődök
(1961 Földes Anna)
[Rembrandt] sorra alkotott egyszerű zsidókat, olyan árnyalakokat, amelyeken csak a fej tartása vagy a test hajlata válik jellemzővé
(1965 Barabás Tibor)

Beállítások