árnyalat fn 3A
1. ’Vmely szín tőle enyhén eltérő változata.’
1a. ’vmely színnek sötétebb, ill. világosabb fokozata; színárnyalat’ ❖ A hegy alján végig zúdul a […] mindig ezer zöld árnyalatban játszó kristály tiszta Traun (1877 Wohl Janka C4560, 74) | Az öltönyökben „ő” a kék színt szereti, annak minden árnyalatát (1881 Jókai Mór C2301, 146) | [a] főbb szineknek sokszor a legszebb árnyalataival is találkozunk, – mert a festéket […] folytonosan higítják (1909 Malonyay Dezső CD07) | [a színek] között a Napra emlékeztető sárga árnyalatok dominálnak (1998 Magyar reformátusok CD1210).
1b. ’vmely színnek más színnel kevert sajátos változata, tónusa’ ❖ Arca liliomfehér, a testszínnek alig észrevehető árnyalatával (1877 Jókai Mór CD18) | [A grófkisasszony] szemei ismét feketék voltak, némi kékes árnyalattal (1908 Csáth Géza 9085001, 12) | [Werner] haja hirtelenszőke és olyan a bajusza is, némi rőtes árnyalattal (1957 Rónay György C3638, 5).
2. (átv is) ’csekély eltérést, halvány különbséget mutató változat, fokozat, ill. pici, alig észlelhető különbség’ ❖ egy nő’ tetszelgésének ezer […] árnyalatai vannak (1847 Kemény Zsigmond C2599, 49) | senki sem érti és érzi meg a költői nyelv minden árnyalatának varázsát az első hallásra (1918 Babits Mihály C0696, 222) | mintha egy árnyalattal világosabb lett volna a szobában (1963 Rónay György 9573001, 231) | csak az árnyalatokat érintő értelmezési különbségek (1998 Varga Imre CD40).
2a. (kissé rég) ’vallás(felekezet)i, ill. (párton belüli) politikai irányzat, áramlat’ ❖ Miklós czár uralkodása készitette elő a talajt azon eszmeáramlatra, mely a czarismust üldözőbe vette és […] a Tourgenieff Iván által nihilismusnak keresztelt árnyalatával a most uralkodó III. Sándor czárt örökös remegésben tartja (1894 e. Kossuth Lajos 8250007, 250) | a függetlenségi párt két árnyalatra szakadt (1900 Budapesti Napló ápr. 19. C5243, 6) | [az unitáriuson] kívül a többi felekezet, az árnyalatok megtartásával, 1563-ban a sandomiri zsinaton közös hitvallásban is megállapodott (1936 Hajnal István CD42) | a hat parlamenti párt sem foglal magában minden árnyalatot (1994 Magyar Hírlap CD09).
3. (rég, ritk) ’baj, gond, örömöt megrontó rossz’ ❖ az élet oly sok árnyalattal bir, s csak egyetlen fénye van, és ez a szeretet (1872 Beniczkyné Bajza Lenke C0949, 11) | ennek a félelemnek az árnyalata mindenütt ott fog sötétíteni (1872 Mikszáth Kálmán CD04) | [Molnár István] méltatásában alig van árnyalat: neki vagy remek vagy aranyos minden (1910 Oláh Gábor CD10).
J: árnyazat.
ÖE: ~gazdag, ~különbség.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. árnyék; ÉKsz.