árnyéktartó mn és fn 1A (rég)

I. mn

’árnyékot adó, vmit árnyékba borító 〈növény, építmény, tárgy〉’ ❖ árnyéktartó szín [juhok számára] (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 11) | Hűs, árnyéktartó fák (1877 Darmay Viktor C1353, 47) | A két hajó szép időben indult Füredről, mindjárt föl is húzták az árnyéktartó sátorponyvát (1996 Magyar Hírlap CD09).

II. fn

’árnyékot adó, vmit a nap melegétől védő tágy, kül. (kézben hordható) napernyő; árnyékoló’ ❖ Árnyék-tartó, der Lichtschirm (1779 Magyar grammatika C2985, 175) | kezekben a nap ellen való árnyék-tartót [hordanak] (1783 Magyar Hírmondó C0271, 475) | [mikor a mókus ül, farkát] felemeli és a’ hátára tsapja egéſzſzen a’ fejéig, hogy az néki árnyéktartó helyett árnyékot tsináljon (1799 Fábián József ford.–Raff 7101011, 413) | Az idősebbek nagy barna kendővel borítják le fejöket, (hűsses, hátravető, árnyéktartó) (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21).

J: árnyékvető.

Vö. CzF.; SzT. ~, árnyéktartó-bőr, árnyéktartó-legyező; ÚMTsz.

árnyéktartó melléknév és főnév 1A (rég)
I. melléknév
árnyékot adó, vmit árnyékba borító 〈növény, építmény, tárgy〉
árnyéktartó szín [juhok számára]
(1774 Tapasztalásból merített oktatás ford.)
Hűs, árnyéktartó fák
(1877 Darmay Viktor)
A két hajó szép időben indult Füredről, mindjárt föl is húzták az árnyéktartó sátorponyvát
(1996 Magyar Hírlap)
II. főnév
árnyékot adó, vmit a nap melegétől védő tágy, kül. (kézben hordható) napernyő; árnyékoló
Árnyék-tartó, der Lichtschirm
(1779 Magyar grammatika)
kezekben a nap ellen való árnyék-tartót [hordanak]
(1783 Magyar Hírmondó)
[mikor a mókus ül, farkát] felemeli és a’ hátára tsapja egéſzſzen a’ fejéig, hogy az néki árnyéktartó helyett árnyékot tsináljon
(1799 Fábián József ford.Raff)
Az idősebbek nagy barna kendővel borítják le fejöket, (hűsses, hátravető, árnyéktartó)
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
Vö. CzF.; SzT. ~, árnyéktartó-bőr, árnyéktartó-legyező; ÚMTsz.

Beállítások