ártalmatlan mn 14A

’olyan 〈élőlény, dolog, jelenség stb.〉, amely (már) nem okoz(hat) bajt, kárt, ártani nem képes, veszélytelen’ ❖ [lehetőség nyílt] eleven és nyughatatlan elméjiknek a’ kedves múlatságokra ’s ártalmatlan ki-lobbanásokra (1792 Magyar Múzeum ford. 7448020, 353) | a ma már ártalmatlan török (1843 Wesselényi Miklós C4686, 173) | A fekete medve általán ártalmatlan, ha nincs megsebesitve, s kölykei sincsenek közel (1858 Xantus János 8531004, 94) | [a gróf] sürgette, hogy ártalmatlanná kell tenni az egész Rákóczi-családot (1936 Herczeg Ferenc 9241004, 234) | nem tudta elhinni, hogy a veszekedés ilyen ártalmatlan, a szívügyeiktől ennyire távolálló beszédből indult ki (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485066, 775) | Vannak egészen ártalmatlan viccek és vannak olyanok, amelyek lehetnek szexuális vagy agresszív tartamúak (1991 Bókay Antal 2028013, 122).

a. ’szervezetre, egészségre nem káros, nem ártalmas’ ❖ Arcz-bőrt finomító és szépítő pomádé. Ez egy a legjobbak és ártalmatlanabbak közől: végy spermacétit [= cetfaggyút], mandula-olajat, szarvas-zsírt (Hirschfett) és kánfort, mindegyikből négy garas árút, olvaszd öszve, s estvénként lefekvés előtt kenekedjél vele (1826 Fáy András¹ 8139013, 153) | E kitünő pirositó az ajkak számára is ajánlható, ártalmatlan, tartós (1885 Wohl Janka 8529004, 167) | [a szikvízhez] képest a bor csak amolyan kísérő és tulajdonképpen a szervezetre ártalmatlan folyadék (1979 Hajnóczy Péter 9215001, 20).

b. ’olyan 〈(természetű) ember〉, aki másoknak nem akar bajt okozni, ártani’ ❖ A sakkozók különben ártalmatlan, kedves emberek, akik a sakkozásban élik ki az agresszív ösztöneiket (1936 Nagy Lajos 9472003, 92) | természetes, hogy utólag nem a győzők, hanem mindig a legyőzöttek vonatnak felelősségre, mint háborús bűnösök és mint olyanok, akik rabló szándékkal indítottak támadást békés és ártalmatlan szomszédaikkal szemben (1944 Bethlen István 9055003, 115).

Sz: ártalmatlanít, ártalmatlanság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. árt¹; ÉKsz.; ÚMTsz.

ártalmatlan melléknév 14A
olyan 〈élőlény, dolog, jelenség stb.〉, amely (már) nem okoz(hat) bajt, kárt, ártani nem képes, veszélytelen
[lehetőség nyílt] eleven és nyughatatlan elméjiknek a’ kedves múlatságokra ’s ártalmatlan ki-lobbanásokra
(1792 Magyar Múzeum ford.)
a ma már ártalmatlan török
(1843 Wesselényi Miklós)
A fekete medve általán ártalmatlan, ha nincs megsebesitve, s kölykei sincsenek közel
(1858 Xantus János)
[a gróf] sürgette, hogy ártalmatlanná kell tenni az egész Rákóczi-családot
(1936 Herczeg Ferenc)
nem tudta elhinni, hogy a veszekedés ilyen ártalmatlan, a szívügyeiktől ennyire távolálló beszédből indult ki
(1952 Németh László² ford.Tolsztoj²)
Vannak egészen ártalmatlan viccek és vannak olyanok, amelyek lehetnek szexuális vagy agresszív tartamúak
(1991 Bókay Antal)
a.
szervezetre, egészségre nem káros, nem ártalmas
Arcz-bőrt finomító és szépítő pomádé. Ez egy a legjobbak és ártalmatlanabbak közől: végy spermacétit [= cetfaggyút], mandula-olajat, szarvas-zsírt (Hirschfett) és kánfort, mindegyikből négy garas árút, olvaszd öszve, s estvénként lefekvés előtt kenekedjél vele
(1826 Fáy András¹)
E kitünő pirositó az ajkak számára is ajánlható, ártalmatlan, tartós
(1885 Wohl Janka)
[a szikvízhez] képest a bor csak amolyan kísérő és tulajdonképpen a szervezetre ártalmatlan folyadék
(1979 Hajnóczy Péter)
b.
olyan (természetű) ember〉, aki másoknak nem akar bajt okozni, ártani
A sakkozók különben ártalmatlan, kedves emberek, akik a sakkozásban élik ki az agresszív ösztöneiket
(1936 Nagy Lajos)
természetes, hogy utólag nem a győzők, hanem mindig a legyőzöttek vonatnak felelősségre, mint háborús bűnösök és mint olyanok, akik rabló szándékkal indítottak támadást békés és ártalmatlan szomszédaikkal szemben
(1944 Bethlen István)
Sz: ártalmatlanít, ártalmatlanság
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. árt¹; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások