ártalmas mn 15A3

1. ’kárt, bajt okozó, káros (hatású)’ ❖ az Elö-fordúló hol-mi munka […] meg-veszi ártalmas erejét a’ sok féle képen háborgató kivánságainknak (1773 Faludi Ferenc C1665, 127) | Az […] ártalmas tél, annyira el-rontotta a ſzl fákat, hogy az idén nem reménlhetünk b ſzretet (1780 Magyar Hírmondó 7444005, 297) | ezeket a’ módokat [ti. új oktatási módszereket] ártalmasaknak nevezem, és azoknak el-mellzésekre kérlek (1789 Kazinczy Ferenc 7163060, 14) | semmi nem ártalmasabb, mint az ugynevezett megszentelt hitben vakon megnyugvás (1881 e. Szemere Miklós C3946, 96) | Az érsekek és püspökök az ártalmas könyvek megjelölésében teljes szabadsággal gyakorolják hatalmukat és a kormány is mindent megtesz az ily könyvek terjesztésének meggátlására (1905 Nagy képes világtörténet CD03) | [az erdélyi fejedelem] az ártalmas tanácsot adókat fejvesztéssel is büntethette (1940 Eckhart Ferenc CD22) | A féligazság ártalmasabb a hazugságnál (1963 Gáspár Margit 9176001, 41).

1a. ’olyan 〈(természetű) ember〉, aki másoknak bajt, kárt okoz, másoknak árt’ ❖ ártalmos barátod (1777 Bornemisza János C1151, 41) | [a] nevezetes hadi ſereget […] kénytelenſégbl a’ Törökökre, mint ártalmaſſabb ellenſégére fordította (1792 Laczkovics János 7205003, 109) | én odakint ártalmas vagyok, ellenség vagyok, […] velem vigyázni kell… ügyész úr, én megátalkodott vagyok… nagyon veszélyes (1968 Göncz Árpád 1059001, 139) | Rossz társaságon nemcsak romlott és ártalmas embereket értek; ezeknek a társaságát azért kell kerülni, mert mérgező és leverő (1984 Várady Szabolcs ford.–Fromm 1159002, 137).

1b. ’〈(nép)hiedelem szerint〉 bajt, rontást előidéző’ ❖ [az asszonyok] protestálnak, hogy az ő szemeik nem ártalmosak; légyen szabad a gyermeket nézni (1806 Irodalomtörténeti Közlemények C0222, 340) | Csak a vén asszonyok szeme az ártalmas (1865 Vas Gereben C4380, 324) | [az amulett] védelmet nyújtott ártalmas démonok ellen (1995 BibliaiLex. CD1207).

1c. ’olyan 〈idő(szak)〉, amelyhez (vmely hiedelem szerint) baj, szerencsétlenség társul’ ❖ ártalmas és szerencsés napokról való jövendölések (1819 Fazekas Mihály C1701, 34) | Ártalmas éj ez (1903 Ady Endre C0537, 423).

2. ’szerv(ezet)re, testi, lelki egészségre káros’ ❖ A’ Vízelltetö órvoſságok ebben az állapotban felette ártalmaſok, mivel a’ gyuladáſt nevelik (1778 Rácz Sámuel ford.–Störck 7278021, 170) | A kövérség nagyon ártalmas a gyenge gyomornak (1802 Kováts Mihály ford.–Struve C2781, 153) | a’ szemeknek ártalmas [az a játék, amikor a gyerek szemét hátulról befogják] (1807 Domby Sámuel ford.–Ballexserd 7083002, 128) | A szorító czipők, vállak, kötők s bárminemű feszes öltönyök ártalmasok, és sokféle betegséget idézhetnek elő (1861 Lengyel Dániel 8270001, 18) | [A sérült lelkű gyermek büntetése] nemcsak céltalan, hanem további depressziót kiváltó hatásával egyenesen ártalmas (1965 György Júlia 1062002, 72) | A zajhatások és más ártalmas rezgések nem károsíthatják, illetve nem veszélyeztethetik – a vonatkozó előírásokban megengedett mértéket meghaladóan – a munkahelyen dolgozók egészségét (1988 Ferencz Győző²–Lugosy Andor 1050003, 60).

2a. (rég) ’mérgező anyagot tartalmazó 〈növény〉’ ❖ [a sisakfű] gyökere, söt maga az egéſz fü minden ártalmas füveknek mérge (1775 Csapó József 7062001, 266) | A’ Birkásnak esmerni kell, mellyik a’ jó legelő, hol teremnek ártalmas, és hol hasznos fűvek? (1819 e. Nagyváthy János 8328015, 148) | Nem ettél, szivecském valami ártalmas gombát? (1895 Mikszáth Kálmán C3154, 73).

2b. (rég) ’olyan 〈állat〉, amelynek harapása, csípése, szúrása mérgező hatású, mérges’ ❖ igen hasznos állat a kecske; mert sajátságos szaga eltávolítja a lovak közeléből a skorpiókat, pókokat és más ártalmas állatkákat (1877 Mikszáth Kálmán CD04) | [a szigeten] tenyésző nagymennyiségű ártalmas kigyó (1904 ÓkoriLex. CD28) | [a skorpiók] veszedelmes csípésükkel ártalmassá válnak; sőt, utazók, akik ilyen helyütt szerényen éjszakáztak, áldozatul is estek már e rettenetes kis állatoknak (1933 Az állatok világa ford. CD46).

2c. ’hasznos állatokat v. növényeket károsító v. pusztító, kártékony 〈állat, növény〉’ ❖ némelly gazdák a zſizſikeknek a gabonából való ki-puſztíttatások, vagy-is, a gabonának ezen ártalmas férgektl való óltalmazáſa végett, a lapátot, mellyel a gabonát fel-ſzóratják, kén-esvel elegyedett hájjal kenetik-meg (1780 Magyar Hírmondó 7444001, 32) | De mennyire tenyésznek gyakran az ártalmas hernyók a mi gyümölcsfáinkon (1847 Peregriny Elek 8360004, 11) | ártalmas gyom (1902 Wagner János CD35) | Tartozott […] a jobbágy a roboton kívül az ártalmas vadállatok kiirtására három napig tartó vadászattal (2000 Füzes Miklós CD36).

3. (tagadó szerkezetben) (rég) ’jó, hasznos, helyes vmi, nem árt’ ❖ A Kállay-estélyen sok előkelő fiatal hölgy is lesz; házasulandó embernek nem ártalmas, ha minél jobban kicsípi magát (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | Az vigyázás soha nem ártalmas, Miklós! (1913 Laczkó Géza CD10).

Sz: ártalmaskodik, ártalmasság.

Vö. CzF. ~, ártalmasan; ÉrtSz.; TESz. árt¹; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

ártalmas melléknév 15A3
1.
kárt, bajt okozó, káros (hatású)
az Elö-fordúló hol-mi munka […] meg-veszi ártalmas erejét a’ sok féle képen háborgató kivánságainknak
(1773 Faludi Ferenc)
Az […] ártalmas tél, annyira el-rontotta a ſzl fákat, hogy az idén nem reménlhetünk b ſzretet
(1780 Magyar Hírmondó)
ezeket a’ módokat [ti. új oktatási módszereket] ártalmasaknak nevezem, és azoknak el-mellzésekre kérlek
(1789 Kazinczy Ferenc)
semmi nem ártalmasabb, mint az ugynevezett megszentelt hitben vakon megnyugvás
(1881 e. Szemere Miklós)
Az érsekek és püspökök az ártalmas könyvek megjelölésében teljes szabadsággal gyakorolják hatalmukat és a kormány is mindent megtesz az ily könyvek terjesztésének meggátlására
(1905 Nagy képes világtörténet)
[az erdélyi fejedelem] az ártalmas tanácsot adókat fejvesztéssel is büntethette
(1940 Eckhart Ferenc)
A féligazság ártalmasabb a hazugságnál
(1963 Gáspár Margit)
1a.
olyan (természetű) ember〉, aki másoknak bajt, kárt okoz, másoknak árt
ártalmos barátod
(1777 Bornemisza János)
[a] nevezetes hadi ſereget […] kénytelenſégbl a’ Törökökre, mint ártalmaſſabb ellenſégére fordította
(1792 Laczkovics János)
én odakint ártalmas vagyok, ellenség vagyok, […] velem vigyázni kell… ügyész úr, én megátalkodott vagyok… nagyon veszélyes
(1968 Göncz Árpád)
Rossz társaságon nemcsak romlott és ártalmas embereket értek; ezeknek a társaságát azért kell kerülni, mert mérgező és leverő
(1984 Várady Szabolcs ford.Fromm)
1b.
(nép)hiedelem szerint〉 bajt, rontást előidéző
[az asszonyok] protestálnak, hogy az ő szemeik nem ártalmosak; légyen szabad a gyermeket nézni
(1806 Irodalomtörténeti Közlemények)
Csak a vén asszonyok szeme az ártalmas
(1865 Vas Gereben)
[az amulett] védelmet nyújtott ártalmas démonok ellen
(1995 BibliaiLex.)
1c.
olyan 〈idő(szak), amelyhez (vmely hiedelem szerint) baj, szerencsétlenség társul
ártalmas és szerencsés napokról való jövendölések
(1819 Fazekas Mihály)
Ártalmas éj ez
(1903 Ady Endre)
2.
szerv(ezet)re, testi, lelki egészségre káros
A’ Vízelltetö órvoſságok ebben az állapotban felette ártalmaſok, mivel a’ gyuladáſt nevelik
(1778 Rácz Sámuel ford.Störck)
A kövérség nagyon ártalmas a gyenge gyomornak
(1802 Kováts Mihály ford.Struve)
a’ szemeknek ártalmas [az a játék, amikor a gyerek szemét hátulról befogják]
(1807 Domby Sámuel ford.Ballexserd)
A szorító czipők, vállak, kötők s bárminemű feszes öltönyök ártalmasok, és sokféle betegséget idézhetnek elő
(1861 Lengyel Dániel)
[A sérült lelkű gyermek büntetése] nemcsak céltalan, hanem további depressziót kiváltó hatásával egyenesen ártalmas
(1965 György Júlia)
A zajhatások és más ártalmas rezgések nem károsíthatják, illetve nem veszélyeztethetik – a vonatkozó előírásokban megengedett mértéket meghaladóan – a munkahelyen dolgozók egészségét
(1988 Ferencz Győző²–Lugosy Andor)
2a. (rég)
mérgező anyagot tartalmazó 〈növény〉
[a sisakfű] gyökere, söt maga az egéſz fü minden ártalmas füveknek mérge
(1775 Csapó József)
A’ Birkásnak esmerni kell, mellyik a’ jó legelő, hol teremnek ártalmas, és hol hasznos fűvek?
(1819 e. Nagyváthy János)
Nem ettél, szivecském valami ártalmas gombát?
(1895 Mikszáth Kálmán)
2b. (rég)
olyan 〈állat〉, amelynek harapása, csípése, szúrása mérgező hatású, mérges
igen hasznos állat a kecske; mert sajátságos szaga eltávolítja a lovak közeléből a skorpiókat, pókokat és más ártalmas állatkákat
(1877 Mikszáth Kálmán)
[a szigeten] tenyésző nagymennyiségű ártalmas kigyó
(1904 ÓkoriLex.)
[a skorpiók] veszedelmes csípésükkel ártalmassá válnak; sőt, utazók, akik ilyen helyütt szerényen éjszakáztak, áldozatul is estek már e rettenetes kis állatoknak
(1933 Az állatok világa ford.)
2c.
hasznos állatokat v. növényeket károsító v. pusztító, kártékony 〈állat, növény〉
némelly gazdák a zſizſikeknek a gabonából való ki-puſztíttatások, vagy-is, a gabonának ezen ártalmas férgektl való óltalmazáſa végett, a lapátot, mellyel a gabonát fel-ſzóratják, kén-esvel elegyedett hájjal kenetik-meg
(1780 Magyar Hírmondó)
De mennyire tenyésznek gyakran az ártalmas hernyók a mi gyümölcsfáinkon
(1847 Peregriny Elek)
ártalmas gyom
(1902 Wagner János)
Tartozott […] a jobbágy a roboton kívül az ártalmas vadállatok kiirtására három napig tartó vadászattal
(2000 Füzes Miklós)
3. (tagadó szerkezetben) (rég)
jó, hasznos, helyes vmi, nem árt
A Kállay-estélyen sok előkelő fiatal hölgy is lesz; házasulandó embernek nem ártalmas, ha minél jobban kicsípi magát
(1882 Mikszáth Kálmán)
Az vigyázás soha nem ártalmas, Miklós!
(1913 Laczkó Géza)
Sz: ártalmaskodik, ártalmasság
Vö. CzF. ~, ártalmasan; ÉrtSz.; TESz. árt¹; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások