artikulátlan (14A) l. artikulálatlan

artikulálatlan mn 14Aartikulátlan

1. ’beszédhangokra nem tagolt 〈zaj, zörej stb.〉’ ❖ mind ez méhköpü’ [= kaptár] zugásához hasonló […] articulátlan de kemény zajt szül (1840 Szemere Bertalan C3942, 125) | Valami artikulálatlan, szinte állati hang volt az, mely Berta kebléből előtört (1887 Kabos Ede C2469, 21) | Le vele! […] – s több efféle kivehető hangok vagy bődületek emelkedtek ki az artikulátlan zsivajból (1906–1907 Mikszáth Kálmán 8312014, 133) | zavartan kinyitja a száját egy artikulálatlan nyöszörgésre (1975 Nemes Nagy Ágnes 9479036, 40).

1a. ’nem (tökéletesen) artikulált, elnagyoltan, kül. ordítva ejtett 〈szó, szöveg〉, ill. ilyen 〈ejtésmód〉’ ❖ Eh! – szólt kedvetlen, artikulálatlan hangon Jakuskin (1879 Jókai Mór CD18) | A betömött szájú ember is hallathat artikulálatlan hangokat (1912 Borsszem Jankó jan. 14. C5031, 19) | [Répás] levágódik a szalmazsákra, és artikulátlanul ordít: – Ölég! Ölég! Mind elpusztulunk (1974 Somogyi Tóth Sándor 2025008, 573).

2. (vál, átv is) ’tagolatlan, rendezetlen, alaktalan’ ❖ [Esterházy regényében,] a Fuharosokban, Mészöly káosz közeli, természeti-animális, artikulálatlan, rejtélyes világával szemben rend, ősi rend van (1985 Balassa Péter 1008006, 236) | [a csenyéti cigányok] a szervezkedés szabadságával pedig nemigen tudhattak mit kezdeni […], így aztán csak barbár, artikulátlan önvédelmi reflexekre képesek (1991 Havas Gábor 2003035, 16) | A szecessziós házak tetején látható szörnyek, sárkányok az artikulálatlan őslét, a káoszba való visszasüllyedés rémét jelölik (1996 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉrtSz.; TESz. artikulál; ÉKsz.; IdSz.

artikulátlan lásd artikulálatlan
artikulálatlan melléknév 14A
artikulátlan 14A
1.
beszédhangokra nem tagolt 〈zaj, zörej stb.〉
mind ez méhköpü’ [= kaptár] zugásához hasonló […] articulátlan de kemény zajt szül
(1840 Szemere Bertalan)
Valami artikulálatlan, szinte állati hang volt az, mely Berta kebléből előtört
(1887 Kabos Ede)
Le vele! […] – s több efféle kivehető hangok vagy bődületek emelkedtek ki az artikulátlan zsivajból
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
zavartan kinyitja a száját egy artikulálatlan nyöszörgésre
(1975 Nemes Nagy Ágnes)
1a.
nem (tökéletesen) artikulált, elnagyoltan, kül. ordítva ejtett 〈szó, szöveg〉, ill. ilyen 〈ejtésmód〉
Eh! – szólt kedvetlen, artikulálatlan hangon Jakuskin
(1879 Jókai Mór)
A betömött szájú ember is hallathat artikulálatlan hangokat
(1912 Borsszem Jankó jan. 14.)
[Répás] levágódik a szalmazsákra, és artikulátlanul ordít: – Ölég! Ölég! Mind elpusztulunk
(1974 Somogyi Tóth Sándor)
2. (vál, átv is)
tagolatlan, rendezetlen, alaktalan
[Esterházy regényében,] a Fuharosokban, Mészöly káosz közeli, természeti-animális, artikulálatlan, rejtélyes világával szemben rend, ősi rend van
(1985 Balassa Péter)
[a csenyéti cigányok] a szervezkedés szabadságával pedig nemigen tudhattak mit kezdeni […], így aztán csak barbár, artikulátlan önvédelmi reflexekre képesek
(1991 Havas Gábor)
A szecessziós házak tetején látható szörnyek, sárkányok az artikulálatlan őslét, a káoszba való visszasüllyedés rémét jelölik
(1996 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; TESz. artikulál; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások