artikulus fn 4A (kissé rég)
1. ’beszéd- v. írásmű kisebb része, szakasza, pontja’ ❖ Ötödik Articulus. A’ Juhoknak nyári és Téli étetéſekröl, tartáſokról, és egyébb gondviſeléſekröl. §. 1. Ennek az matériának méltósága ’s érdemes vólta (1774 Tapasztalásból merétett oktatás 7462002, 102) | a’ Vádnak minden Árticuluſsai hamiſsak (1794 Bécsi Magyar Merkurius 7396013, 1160) | [Cserey Farkasnak] a’ leveleiben van eggy articulus, melly ide tartozik (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 433) | Ez a keresztény tanítás, amelyet Aquinói Tamás hosszú artikulusokon keresztül tárgyal, a Biblia bűnbeesés-mítoszán alapul (1977 Gecse Gusztáv 1057008, 372).
1a. ’törvény, szabályzat (cikke, paragrafusa)’ ❖ Az Usorát meg-enged Articulus (1788 Magyar Merkurius C0340, 91) | [a törvénytudó] felnyitotta előtte a tripartitumot [= a három részből álló törvénykönyvet], s megmutatta neki a rettenetes artikulust, mely a nőrablás ellen van hozva (1886 Jókai Mór CD18) | gyakran a törvény megjelölésére is egyszerüen az Artikulus szót használták (1893 PallasLex. CD02) | a füleki szabók artikulusában szigorú büntetéssel sujtják azt a mestert, aki mezitláb megyen temetésre (1916 e. Malonyay Dezső CD07).
1b. ’tételesen megfogalmazott keresztény hitvallás egy szakasza, ágazata’ ❖ az Isten, Teremtés’ artikulusán kellene kezdeni [a vizsgálódást] (1812 Kazinczy Ferenc C2563, 138) | [az anglikánok] elfogadták a Cranmer által írásba tett 10 hitcikkelyt (artikulus), melyek a reformáció tanfelfogásának szellemében a Szentírásról, mint a hit alapjáról, hét helyett három sakramentomról [= szentségről], az isten kegyelme által való megigazulásról beszélnek (1893 PallasLex. CD02) | [a meghatározás] az Apostoli Hitvallás első két artikulusára emlékeztet (1995 Jubileumi kommentár CD1206).
2. (rég) ’árucikk, árufajta (tétele)’ ❖ A’ gyertyának való fagygyúval is nagy kereskedést szoktak űzni. Főképen Orosz Országból efféle artikulust felette jót és sokat hordanak ki (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315021, 380) | a’ fejér ruha artikulusok már egyenként fel vannak jegyezve, azért tehát tsak e’ szerént kell kiválogatni (1830 Némethy József ford. 8333007, 141).
3. (Nyelvt) ’névelő’ ❖ Az artikulust mindenkor [kiteszed] (1804 Kis János¹ C2556, 147) | A’ névmutató ſzócska, avvagy articulus a’ Magyarban háromféle, úgymint az, ez és eggy (1818 Verseghy Ferenc 7373028, 117) | Egy némber, egy özvegy, egy hősködő asszony […] az egy itt artikulus, tehát semmi esetre sem kaphat hangsúlyt (1923 Gábor Ignác CD10).
ÖU: céh~.
Vö. ÉKsz.; SzT.; IdSz.