áru fn 1A

1. (Közg) ’adásvételre szánt termék’ ❖ [jelek által megkülönböztetett nemesfém lett] azon közönséges áru, mellynek segélyével rendszerint minden más áruk adás-vevése eszközöltetik (1844 Császár Ferenc 8081021, 6) | [keletre] kellene menni a magyar föld termésének s a magyar árunak (1932 Móricz Zsigmond 9462011, 223) | az iparosítás […] több munkaalkalmat és olcsóbb árut produkál (1959 Forgács Marcell 2056032, 57) | Az árunak pontosan, jó minőségben, korán, 7 órakor már a piacon kellett lennie (1979 Marosán György 9425002, 126) | gyári áruk (1985 Lőrinczy Huba 2007027, 365) | minőségi áru (1998 Figyelő CD2601).

1a. áruba ad (rég) a) ’megvételre kínál, árusít’ ❖ hajódat […] árrúba nem adnád (1819 Édes Gergely ford.–Horatius C1547, 193) b) (pejor)(anyagi) haszonért, előnyért feláldoz vmit’ ❖ Adjam áruba nemcsak a szivemet, hanem a becsületemet (1888 Sziklay János 8447001, 11) | Hogy a pillanatban kész sikert érjetek, Áruba adjátok a jövőt, a drágát (1904 Lenkei Henrik 8272001, 63) áruba bocsát a) ’megvételre kínál, árusít’ ❖ jószágok közl vagynak némellyek árúba botsátva (1780 Magyar Hírmondó C0268, 508) | Árúba botsátotta lovát (1794 Magyar nyelvmester C1947, 179) | [a híres orvos] nagy képtárát és régiséggyüjteményét áruba bocsátani szándékozék (1851 Kemény Zsigmond 8235011, 112) | a grammofóntársaságoknak joguk van […] a lemezeket bizonyos nagyon csekély (pár fillérnyi) szerzői jogdíj lerovása mellett áruba bocsátani (1937 Bartók Béla 2045001, 5) | Szerbiában áruba bocsátják a korábban államosított ingatlanokat (2000 Magyar Hírlap CD09) b) ’nemi kapcsolat létesítésére pénzért (fel)kínál vkit’ ❖ né hol vagyon ama magát árrúban botsátott hitvány leány (1806 Szabó Sámuel ford. C3784, 122) | [a szegény ember] nyomorában a legvégsőkre vetemedik, feleségét, leányait is áruba bocsátja (1941 Magyar művelődéstörténet CD43) | A lányát áruba bocsátó apa (1995 Magyar Hírlap CD09) c) (pejor)(anyagi) haszonért, előnyért feláldoz vmit’ ❖ azt gondollyák, hogy a’ szegény embereknek betsülettye tsekély dolog és hogy nyomoruságok áruba botsáttya (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel C0805, 291) | a’ Házossági Hüséget áruba botsátja (1784 Magyar Hírmondó C0272, 674) | árúba bocsáttatik minden mi szent (1848 Bernát Gáspár 8052005, 80) | [Kollár Ádám Ferenc] történeti tudását, rendkívüli tehetségét áruba bocsátotta (1987 Dümmerth Dezső 1040002, 241) áruba bocsátja (a) testét ’nemi kapcsolat létesítésére pénzért (fel)kínálja magát’ ❖ [a fiatalok] testüket bocsátják áruba, és a művészet tiszta céljait félreértve lejtőre kerülnek, idejüket léhaságokra pazarolják (1932 Szathmári Sándor 9641003, 258) | Ez a kedves kis szajha, aki 16 éves kora óta fűnek-fának áruba bocsátja testét, nem ismeri a szerelem örömét (1957 Benedek István 9041011, 346) | A kis testüket az utcán áruba bocsátó gyerekek jelentékeny része állami gondozott (1998 Kránitz Mariann CD17) áruba ereszt (rég) a) ’megvételre kínál, árusít’ ❖ szegényt árúba ereszted (1776 Kónyi János ford.–Gellert C2737, 32) | tavalyi borait áruba eresztette (1782 Magyar Hírmondó C0270, 717) b) (pejor)(anyagi) haszonért, előnyért feláldoz vmit’ ❖ lelkét italért árúba ereszti (1845 Arany János CD01) | Függetlenségedet A nagy világ kincséért Árúba ne ereszd (1847 Petőfi Sándor C3502, 7) áruba vet (rég) a) ’megvételre kínál, árusít’ ❖ árossá tenni, eladóvá tenni, árúba vetni (1800 Német–magyar és magyar–német lexikon C3050, 13. hasáb) b) (pejor)(anyagi) haszonért, előnyért feláldoz vmit’ ❖ az  fijai […] árúba vetették az igazságot (1791 Péczeli József ford.–Maisonnet C5362, 560) | engem [ti. az aranyat] imád A messze világ! És birtokomért a halandó Százszor veti áruba lelke honát; Egymás kebelébe vasat ver Testvér, szerető, rokon és a barát (1847 Tompa Mihály 8484075, 388) | hűségét oly drágán vetve árúba, a mint csak lehet (1861 Arany János C0641, 51).

1b. ’mindaz, ami adásvétel tárgya’ ❖ a remény olyan olcsó áru, mit a legszegényebb ember is megszerezhet (1846 Petőfi Sándor C3509, 15) | Miklós is csak olyan férfi volna, ki árúnak tekinti a szerelmet! (1881 Vajkay Károly C4674, 78) | A mezei munkás ma áru, mint a búza, a tojás, a marha vagy a baromfi (1937 Féja Géza 9138002, 68) | cafka áru lett, mirigyet lobbasztó, undokságot fakasztó az asszonyi csók (1954 Juhász Ferenc 9285020, 54) | A kapitalista üzlet lebonyolításakor békében és háborúban minden – áru. Áru az ember, mint munkás és mint katona: kalkulációs tétel a profit stratégiájában (1956 Fábry Zoltán 2005088, 808).

2. (Ker is) ’kereskedelmi forgalomban levő termék egy fajtája, ill. ennek egy darabja; árucikk’ ❖ dohánnyal, és egyéb árúkkal meg-rakodott a’ hajó (1791 Sándor István ford. 7287008, 8) | Bé vitel pedig minden féle fſzerſzámból, galanterias [= csecsebecse-] árukból, külföldi borokból, poſztókból, és ſelyem matériákból, egy ſzóval mindenbl áll (1793 Sándor István 7287027, 246) | Pereczesek, virslisek, gyümölcsárusok kinálják áruikat (1872 Tóvölgyi Titusz 8492013, 61) | A kirakatokban új áruk díszelegtek, nagy bőségben (1968 Jékely Zoltán ford.–Eftimiu 9278104, 13).

3. (Közl, Vasút) ’vmely közlekedési eszközön (fuvarlevéllel) szállított anyag, tárgy’ ❖ [a közlekedési társulat] 1858-ban 9,812,662 mázsa áru szállitásaért 4,767,048 [forintot szedett be] (1864 Magyar Sajtó 8648001, 555) | A norvég hajózási társaságok elhatározták, hogy a hajóforgalmat most már nagyobb méretek között veszik fel, hogy az áruk behajózására megfelelő tár álljon rendelkezésükre (1939 Független Újság 2126001, 10) | Haraszti, a málházó […] a tehervonatok által hozott áruk iratait rendezgette (1940 Veres Péter 9771007, 33) | Az elmúlt évek jellemző tendenciája a szállított áruk tömegének csökkenése mellett az volt, hogy ezeknek nagyobb hányadát, 1994-ben csaknem 43 százalékát vasúton szállították (1996 Figyelő CD2601).

Ö: agrár-, agyag-, bádog-, bazár~, bőr~, csemege~, csempész~, darab~, divat~, dohány~, dug~, export~, expressz~, ezüst~, fa~, fém~, gyarmat~, gyógy~, gyors~, hentes~, hús~, kész~, kézmű~, kolbász~, kötött~, lemez~, len~, méter~, pamut~, papír~, rőfös~, rövid~, szőrme~, szövet~, szűcs~, teher~, textil~, típus~, tömeg~, tucat~, üveg~, vám~, vas~, zsib~.

UB: -fajta¹.

ÖU: arany~, egyed~, fazekas~, minta~, pipere~, szövött~.

ÖE: ~beszerzés, ~bevallás, ~eladó, ~elhelyezés, ~ellátás, ~ellenőrzés, ~elosztás, ~elrejtés, ~export, ~halmozó, ~import, ~ismertetés, ~ismertető, ~jegyzék, ~kereskedelem, ~kereslet, ~kollekció, ~mennyiség, ~mozgás, ~rakodó, ~rendelés, ~skála, ~szakértő, ~szerkezet, ~továbbítás, ~tőke, ~tömeg, ~utánpótlás, ~viszony.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ár¹; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

áru főnév 1A
1. (Közg)
adásvételre szánt termék
[jelek által megkülönböztetett nemesfém lett] azon közönséges áru, mellynek segélyével rendszerint minden más áruk adás-vevése eszközöltetik
(1844 Császár Ferenc)
[keletre] kellene menni a magyar föld termésének s a magyar árunak
(1932 Móricz Zsigmond)
az iparosítás […] több munkaalkalmat és olcsóbb árut produkál
(1959 Forgács Marcell)
Az árunak pontosan, jó minőségben, korán, 7 órakor már a piacon kellett lennie
(1979 Marosán György)
gyári áruk
(1985 Lőrinczy Huba)
minőségi áru
(1998 Figyelő)
1a.
(csak szókapcsolatban)
áruba ad (rég)
a)
megvételre kínál, árusít
hajódat […] árrúba nem adnád
(1819 Édes Gergely ford.Horatius)
b) (pejor)
(anyagi) haszonért, előnyért feláldoz vmit
Adjam áruba nemcsak a szivemet, hanem a becsületemet
(1888 Sziklay János)
Hogy a pillanatban kész sikert érjetek, Áruba adjátok a jövőt, a drágát
(1904 Lenkei Henrik)
áruba bocsát
a)
megvételre kínál, árusít
jószágok közl vagynak némellyek árúba botsátva
(1780 Magyar Hírmondó)
Árúba botsátotta lovát
(1794 Magyar nyelvmester)
[a híres orvos] nagy képtárát és régiséggyüjteményét áruba bocsátani szándékozék
(1851 Kemény Zsigmond)
a grammofóntársaságoknak joguk van […] a lemezeket bizonyos nagyon csekély (pár fillérnyi) szerzői jogdíj lerovása mellett áruba bocsátani
(1937 Bartók Béla)
Szerbiában áruba bocsátják a korábban államosított ingatlanokat
(2000 Magyar Hírlap)
b)
nemi kapcsolat létesítésére pénzért (fel)kínál vkit
né hol vagyon ama magát árrúban botsátott hitvány leány
(1806 Szabó Sámuel ford.)
[a szegény ember] nyomorában a legvégsőkre vetemedik, feleségét, leányait is áruba bocsátja
(1941 Magyar művelődéstörténet)
A lányát áruba bocsátó apa
(1995 Magyar Hírlap)
c) (pejor)
(anyagi) haszonért, előnyért feláldoz vmit
azt gondollyák, hogy a’ szegény embereknek betsülettye tsekély dolog és hogy nyomoruságok áruba botsáttya
(1775 Báróczi Sándor ford.Marmontel)
a’ Házossági Hüséget áruba botsátja
(1784 Magyar Hírmondó)
árúba bocsáttatik minden mi szent
(1848 Bernát Gáspár)
[Kollár Ádám Ferenc] történeti tudását, rendkívüli tehetségét áruba bocsátotta
(1987 Dümmerth Dezső)
áruba bocsátja (a) testét
nemi kapcsolat létesítésére pénzért (fel)kínálja magát
[a fiatalok] testüket bocsátják áruba, és a művészet tiszta céljait félreértve lejtőre kerülnek, idejüket léhaságokra pazarolják
(1932 Szathmári Sándor)
Ez a kedves kis szajha, aki 16 éves kora óta fűnek-fának áruba bocsátja testét, nem ismeri a szerelem örömét
(1957 Benedek István)
A kis testüket az utcán áruba bocsátó gyerekek jelentékeny része állami gondozott
(1998 Kránitz Mariann)
áruba ereszt (rég)
a)
megvételre kínál, árusít
szegényt árúba ereszted
(1776 Kónyi János ford.Gellert)
tavalyi borait áruba eresztette
(1782 Magyar Hírmondó)
b) (pejor)
(anyagi) haszonért, előnyért feláldoz vmit
lelkét italért árúba ereszti
(1845 Arany János)
Függetlenségedet A nagy világ kincséért Árúba ne ereszd
(1847 Petőfi Sándor)
áruba vet (rég)
a)
megvételre kínál, árusít
árossá tenni, eladóvá tenni, árúba vetni
(1800 Német–magyar és magyar–német lexikon)
b) (pejor)
(anyagi) haszonért, előnyért feláldoz vmit
az  fijai […] árúba vetették az igazságot
(1791 Péczeli József ford.Maisonnet)
engem [ti. az aranyat] imád A messze világ! És birtokomért a halandó Százszor veti áruba lelke honát; Egymás kebelébe vasat ver Testvér, szerető, rokon és a barát
(1847 Tompa Mihály)
hűségét oly drágán vetve árúba, a mint csak lehet
(1861 Arany János)
1b.
mindaz, ami adásvétel tárgya
a remény olyan olcsó áru, mit a legszegényebb ember is megszerezhet
(1846 Petőfi Sándor)
Miklós is csak olyan férfi volna, ki árúnak tekinti a szerelmet!
(1881 Vajkay Károly)
A mezei munkás ma áru, mint a búza, a tojás, a marha vagy a baromfi
(1937 Féja Géza)
cafka áru lett, mirigyet lobbasztó, undokságot fakasztó az asszonyi csók
(1954 Juhász Ferenc)
A kapitalista üzlet lebonyolításakor békében és háborúban minden – áru. Áru az ember, mint munkás és mint katona: kalkulációs tétel a profit stratégiájában
(1956 Fábry Zoltán)
2. (Ker is)
kereskedelmi forgalomban levő termék egy fajtája, ill. ennek egy darabja; árucikk
dohánnyal, és egyéb árúkkal meg-rakodott a’ hajó
(1791 Sándor István ford.)
Bé vitel pedig minden féle fſzerſzámból, galanterias [= csecsebecse-] árukból, külföldi borokból, poſztókból, és ſelyem matériákból, egy ſzóval mindenbl áll
(1793 Sándor István)
Pereczesek, virslisek, gyümölcsárusok kinálják áruikat
(1872 Tóvölgyi Titusz)
A kirakatokban új áruk díszelegtek, nagy bőségben
(1968 Jékely Zoltán ford.Eftimiu)
3. (Közl, Vasút)
vmely közlekedési eszközön (fuvarlevéllel) szállított anyag, tárgy
[a közlekedési társulat] 1858-ban 9,812,662 mázsa áru szállitásaért 4,767,048 [forintot szedett be]
(1864 Magyar Sajtó)
A norvég hajózási társaságok elhatározták, hogy a hajóforgalmat most már nagyobb méretek között veszik fel, hogy az áruk behajózására megfelelő tár álljon rendelkezésükre
(1939 Független Újság)
Haraszti, a málházó […] a tehervonatok által hozott áruk iratait rendezgette
(1940 Veres Péter)
Az elmúlt évek jellemző tendenciája a szállított áruk tömegének csökkenése mellett az volt, hogy ezeknek nagyobb hányadát, 1994-ben csaknem 43 százalékát vasúton szállították
(1996 Figyelő)
UB: -fajta¹
ÖU: aranyáru, egyedáru, fazekasáru, mintaáru, pipereáru, szövöttáru
ÖE: árubeszerzés, árubevallás, árueladó, áruelhelyezés, áruellátás, áruellenőrzés, áruelosztás, áruelrejtés, áruexport, áruhalmozó, áruimport, áruismertetés, áruismertető, árujegyzék, árukereskedelem, árukereslet, árukollekció, árumennyiség, árumozgás, árurakodó, árurendelés, áruskála, áruszakértő, áruszerkezet, árutovábbítás, árutőke, árutömeg, áruutánpótlás, áruviszony
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ár¹; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások