ásítozik tn ige 14a2ásítoz (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég)

1. (tárgyragos határozóval is) ’〈ember v. állat〉 ismételten, gyakran, ill. folyamatosan ásít’ ❖ Erre meg-törzsölé szemeit Pál, ásítozék, és mondá (1777 Révai Miklós C3617, 38) | meg-ſzünés nélkül […] ásitoz (1790 Erkölcsi könyvecske ford. 7500004, 25) | a vendégsereg unatkozott és kedvetlen; táncz, zene, játék, semmisem akar sikerülni; mindenki ásitozik, unja magát s örül a pillanatnak, mikor megszabadulhat ez ugynevezett mulatságtól (1863 Jósika Júlia 8210001, 44) | Laci ilyenkor már aludni szokott, hiába vigyázott magára, szétnyiltak az állkapcsai, nagyokat ásitozott (1931 Kassák Lajos 9314006, 85) | Az utcákon kopasz kutyák ásítoztak éhükben (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 67).

1a. (ritk) ’unatkozik, idejét tétlenül tölti’ ❖ Asítozott: Grófját  nehezen várta (1793 Gvadányi József C1940, 447) | egykor boldog és nyugodt nagyapáitok és nagyanyáitok […] az unalmas és regényes bidermájerben álmodozták és ásítozták végig az életüket (1919 Juhász Gyula¹ 9284848, 165).

2. (vál) ’〈nyílás, lyuk stb.〉(félelmet keltően,) szélesen v. mélyen, sötéten mutatkozik, van (vhol), tátong, ill. így néz, nyílik vhova’ ❖ az óriás falakról magas góth ablakok ásitoznak [a kertre] (1843 Kovács Pál² C2767, 68) | Ásítozó sötét odúkból Kelő nehéz, fojtó illattól A rózsa, liliom megcsapva Szomoruan fejét lehajtja (1856 Vajda János CD01) | komoly figyelmét a főutczákra ásitozó veszélyes közöknek átalakitására … is kiterjeszti (1865 Spetykó Gáspár C3759, 244) | A sánczokon öblös ágyuk ásitoztak (1897 Werner Gyula C4546, 69) | Csak a társadalomnak ez a függőleges, lépcsőzetes tagozódása hidalhatta át a főúri vár és a szegény ember hajléka közt ásítozó roppant szakadékot (1941 Magyar művelődéstörténet CD43).

2a. (vál) ’〈vminek v. vkinek a hiánya miatt üresen〉 tátong’ ❖ A pajták és istállók bedőlve vagy üresen ásitoznak egymásra, a csűrös kert is puszta (1867 Gyulai Pál 8173003, 125) | Az érdeklődés az első héten nem volt éppen nagy. Űres székek bőven ásítoztak a teremben (1907 Gárdonyi Géza C1827, 122) | berohan az üzletbe, hogy vásároljon valami ennivalót, de a polcok teljesen üresen ásítoznak (1989 A személyi kultusz humora 1016019, 80).

3. ásítozik vmire (rég v. nyj is) ’áhítozik, vágyakozik vmire’ ❖ Másokéra ne ásítozzon (1776 Rakovszky Sámuel ford. C3604, 21) | alig kostollyanak meg eggy gyönyörséget, mindjárt másikra ásítozzanak (1809 Vedres István 8517004, 65) | Én a [néném] vagyonára ugy se ásitozom (1885 Marosi Kálmán C3035, 172) | Még van itt ëty kis kávé, āra ásíttozik (1948 Magyar Nyelv C5393, 72).

3a. ásítozik vki, vmi után (rég) ’vágyakozik vki, vmi után’ ❖ [a házastársaknak az használna, ha] magokkal meg-elégednének, nem pedig idegen ſzemélyek után áſitoznának (1773 Kónyi János ford.–Fénelon 7190033, 49) | sem testedet sem lakásodat nem fogod fölöslegesen ékesgetni, sem költséges mulatságok, költséges ételek, vendégségek ’s több effélék után, mellyek vagyonod’ fölemésztnék, ásítozni (1842 Kecskeméthy Csapó Dániel ford.–Klobusiczky 8232033, 272) | Hányat láttam hivatal, megkülönböztetés után ásítozni, midőn az útat, mellyen a’ szükséges ismereteket megszerezni kellett volna, kigúnyolta! (1843 Széchenyi István CD1501).

Vö. CzF. ásítoz; ÉrtSz.; TESz. ásít; ÉKsz.; ÚMTsz.

ásítozik tárgyatlan ige 14a2
ásítoz (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég)
1. (tárgyragos határozóval is)
〈ember v. állat〉 ismételten, gyakran, ill. folyamatosan ásít
Erre meg-törzsölé szemeit Pál, ásítozék, és mondá
(1777 Révai Miklós)
meg-ſzünés nélkül […] ásitoz
(1790 Erkölcsi könyvecske ford.)
a vendégsereg unatkozott és kedvetlen; táncz, zene, játék, semmisem akar sikerülni; mindenki ásitozik, unja magát s örül a pillanatnak, mikor megszabadulhat ez ugynevezett mulatságtól
(1863 Jósika Júlia)
Laci ilyenkor már aludni szokott, hiába vigyázott magára, szétnyiltak az állkapcsai, nagyokat ásitozott
(1931 Kassák Lajos)
Az utcákon kopasz kutyák ásítoztak éhükben
(1967 Rónay György ford.Collodi)
1a. (ritk)
unatkozik, idejét tétlenül tölti
Asítozott: Grófját  nehezen várta
(1793 Gvadányi József)
egykor boldog és nyugodt nagyapáitok és nagyanyáitok […] az unalmas és regényes bidermájerben álmodozták és ásítozták végig az életüket
(1919 Juhász Gyula¹)
2. (vál)
〈nyílás, lyuk stb.〉 (félelmet keltően,) szélesen v. mélyen, sötéten mutatkozik, van (vhol), tátong, ill. így néz, nyílik vhova
az óriás falakról magas góth ablakok ásitoznak [a kertre]
(1843 Kovács Pál²)
Ásítozó sötét odúkból Kelő nehéz, fojtó illattól A rózsa, liliom megcsapva Szomoruan fejét lehajtja
(1856 Vajda János)
komoly figyelmét a főutczákra ásitozó veszélyes közöknek átalakitására … is kiterjeszti
(1865 Spetykó Gáspár)
A sánczokon öblös ágyuk ásitoztak
(1897 Werner Gyula)
Csak a társadalomnak ez a függőleges, lépcsőzetes tagozódása hidalhatta át a főúri vár és a szegény ember hajléka közt ásítozó roppant szakadékot
(1941 Magyar művelődéstörténet)
2a. (vál)
〈vminek v. vkinek a hiánya miatt üresen〉 tátong
A pajták és istállók bedőlve vagy üresen ásitoznak egymásra, a csűrös kert is puszta
(1867 Gyulai Pál)
Az érdeklődés az első héten nem volt éppen nagy. Űres székek bőven ásítoztak a teremben
(1907 Gárdonyi Géza)
berohan az üzletbe, hogy vásároljon valami ennivalót, de a polcok teljesen üresen ásítoznak
(1989 A személyi kultusz humora)
3. ásítozik vmire (rég v. nyj is)
áhítozik, vágyakozik vmire
Másokéra ne ásítozzon
(1776 Rakovszky Sámuel ford.)
alig kostollyanak meg eggy gyönyörséget, mindjárt másikra ásítozzanak
(1809 Vedres István)
Én a [néném] vagyonára ugy se ásitozom
(1885 Marosi Kálmán)
Még van itt ëty kis kávé, āra ásíttozik
(1948 Magyar Nyelv)
3a. ásítozik vki, vmi után (rég)
vágyakozik vki, vmi után
[a házastársaknak az használna, ha] magokkal meg-elégednének, nem pedig idegen ſzemélyek után áſitoznának
(1773 Kónyi János ford.Fénelon)
sem testedet sem lakásodat nem fogod fölöslegesen ékesgetni, sem költséges mulatságok, költséges ételek, vendégségek ’s több effélék után, mellyek vagyonod’ fölemésztnék, ásítozni
(1842 Kecskeméthy Csapó Dániel ford.Klobusiczky)
Hányat láttam hivatal, megkülönböztetés után ásítozni, midőn az útat, mellyen a’ szükséges ismereteket megszerezni kellett volna, kigúnyolta!
(1843 Széchenyi István)
Vö. CzF. ásítoz; ÉrtSz.; TESz. ásít; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások