aszalvány fn 4A (rég v. nyj)

1. ’szárítással, aszalással tartósított gyümölcs’ ❖ a’ fa, mellyel [aszalásnál] tüzelnek, ne legyen enyves vagy szurkos; mert külömben meg szagosodik … töle az aszalvány (1790 Kömlei János ford.–Becker C5062, 116) | Szilvacibere, aszaltszilvából, vagy alma- körte-, meggycibere mind aszalványból (1939 Móricz Zsigmond C5087, 166).

2. ’sorvadással, fogyással, legyengüléssel járó betegség, pl. tüdőbaj’ ❖ Aszalvány; Auszehrung; atrophia (1834 Szófüzér C2854, 5) | Hektika: aszalvány (1835 Kunoss Endre C2852, 43).

Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

aszalvány főnév 4A (rég v. nyj)
1.
szárítással, aszalással tartósított gyümölcs
a’ fa, mellyel [aszalásnál] tüzelnek, ne legyen enyves vagy szurkos; mert külömben meg szagosodik … töle az aszalvány
(1790 Kömlei János ford.Becker)
Szilvacibere, aszaltszilvából, vagy alma- körte-, meggycibere mind aszalványból
(1939 Móricz Zsigmond)
2.
sorvadással, fogyással, legyengüléssel járó betegség, pl. tüdőbaj
Aszalvány; Auszehrung; atrophia
(1834 Szófüzér)
Hektika: aszalvány
(1835 Kunoss Endre)
Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások