aszályos mn 15A

1. ’olyan 〈idő(szak), ill. időjárás〉, amelyet szárazság, aszály jellemez’ ❖ a tavaszi aszályos id miatt kevés Török-búzánk … kele-ki (1781 Magyar Hírmondó C0269, 534) | Forró s aszályos meleg időben a gyenge ültetvényt megfogamzásig a spárgáknál használt cserepekkel borogatni is czélszerü (1854 Galgóczi Károly 8153003, 64) | olyan sok forrásvíz ömlik a tóba, hogy aszályos években, amikor kevés a víz, ez elég lesz a csatornák pótlólagos táplálására (1969 Makai Imre ford.–Platonov 9418003, 46) | az erőteljes nyári felmelegedés […] az utóbbi években sokszor aszályos időjárással párosult (1998 Természet Világa CD50).

2. ’olyan 〈terület〉, amelyen az aszály jelei mutatkoznak’ ❖ Ég’ síralmaitól vídúlnak aszályos határok (1786 Baróti Szabó Dávid C0825, 31) | A’ vetemènyek […] ki ſem-is fakadhatnak az aſzályos fld’ méhébl (1802 Döme Károly ford.–Metastasio 8113004, 88) | az ég az aszályos mezőre veti bágyadt csillogását (1900 Bársony István C0842, 31).

2a. ’olyan 〈terület〉, amely csekély mennyiségű vizet kap, nagyon száraz’ ❖ Libiának aszályos Pusztájin bolygok (1810 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius C0830, 34) | Az idén megkezdődik a Tisza és a Hortobágy közötti aszályos területen a 60.000–70.000 hold öntözéséhez vizet adó Nyugati-főcsatorna, továbbá a kiskunsági öntözőrendszer építése (1963 Népszava febr. 1. C4827, 3) | Nagyszámú nemzedék után az aszályos szigeteken élő teknősöknek hosszabb nyakuk lesz, mint a vízben bővelkedő szigeteken élőknek (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146001, 14).

3. (rég) ’szárazság, csapadékhiány miatt összeaszott, kifejlődni nem tudó 〈termés, mag〉’ ❖ aszályos lett a termés (1791 Nagyváthy János C3296, 226) | aszályos harasztba (1813 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius C0831, 289).

4. (rég, Orvos) ’aszkóros’ ❖ nagy puffadt hasu aszályos (atrophicus) gyermek látásánál, csaknem minden gyakorló teriméjükben [ti. térfogatukban] kitünőleg nagyobbodott görvélyesen beszűrődött fodormirigyeket vél világosan tapinthatni (1847 Schöpf-Merei Ágoston 8305001, 25).

Sz: aszályosság.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

aszályos melléknév 15A
1.
olyan 〈idő(szak), ill. időjárás〉, amelyet szárazság, aszály jellemez
a tavaszi aszályos id miatt kevés Török-búzánk … kele-ki
(1781 Magyar Hírmondó)
Forró s aszályos meleg időben a gyenge ültetvényt megfogamzásig a spárgáknál használt cserepekkel borogatni is czélszerü
(1854 Galgóczi Károly)
olyan sok forrásvíz ömlik a tóba, hogy aszályos években, amikor kevés a víz, ez elég lesz a csatornák pótlólagos táplálására
(1969 Makai Imre ford.Platonov)
az erőteljes nyári felmelegedés […] az utóbbi években sokszor aszályos időjárással párosult
(1998 Természet Világa)
2.
olyan 〈terület〉, amelyen az aszály jelei mutatkoznak
Ég’ síralmaitól vídúlnak aszályos határok
(1786 Baróti Szabó Dávid)
A’ vetemènyek […] ki ſem-is fakadhatnak az aſzályos fld’ méhébl
(1802 Döme Károly ford.Metastasio)
az ég az aszályos mezőre veti bágyadt csillogását
(1900 Bársony István)
2a.
olyan 〈terület〉, amely csekély mennyiségű vizet kap, nagyon száraz
Libiának aszályos Pusztájin bolygok
(1810 Baróti Szabó Dávid ford.Vergilius)
Az idén megkezdődik a Tisza és a Hortobágy közötti aszályos területen a 60.000–70.000 hold öntözéséhez vizet adó Nyugati-főcsatorna, továbbá a kiskunsági öntözőrendszer építése
(1963 Népszava febr. 1.)
Nagyszámú nemzedék után az aszályos szigeteken élő teknősöknek hosszabb nyakuk lesz, mint a vízben bővelkedő szigeteken élőknek
(1988 Szilágyi Tibor ford.Attenborough)
3. (rég)
szárazság, csapadékhiány miatt összeaszott, kifejlődni nem tudó 〈termés, mag〉
aszályos lett a termés
(1791 Nagyváthy János)
aszályos harasztba
(1813 Baróti Szabó Dávid ford.Vergilius)
4. (rég, Orvos)
nagy puffadt hasu aszályos (atrophicus) gyermek látásánál, csaknem minden gyakorló teriméjükben [ti. térfogatukban] kitünőleg nagyobbodott görvélyesen beszűrődött fodormirigyeket vél világosan tapinthatni
(1847 Schöpf-Merei Ágoston)
Sz: aszályosság
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások