aszályos mn 15A
1. ’olyan 〈idő(szak), ill. időjárás〉, amelyet szárazság, aszály jellemez’ ❖ a tavaszi aszályos id miatt kevés Török-búzánk … kele-ki (1781 Magyar Hírmondó C0269, 534) | Forró s aszályos meleg időben a gyenge ültetvényt megfogamzásig a spárgáknál használt cserepekkel borogatni is czélszerü (1854 Galgóczi Károly 8153003, 64) | olyan sok forrásvíz ömlik a tóba, hogy aszályos években, amikor kevés a víz, ez elég lesz a csatornák pótlólagos táplálására (1969 Makai Imre ford.–Platonov 9418003, 46) | az erőteljes nyári felmelegedés […] az utóbbi években sokszor aszályos időjárással párosult (1998 Természet Világa CD50).
2. ’olyan 〈terület〉, amelyen az aszály jelei mutatkoznak’ ❖ Ég’ síralmaitól vídúlnak aszályos határok (1786 Baróti Szabó Dávid C0825, 31) | A’ vetemènyek […] ki ſem-is fakadhatnak az aſzályos fld’ méhébl (1800 Döme Károly ford.–Metastasio 8113004, 88) | az ég az aszályos mezőre veti bágyadt csillogását (1900 Bársony István C0842, 31).
2a. ’olyan 〈terület〉, amely csekély mennyiségű vizet kap, nagyon száraz’ ❖ Libiának aszályos Pusztájin bolygok (1810 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius C0830, 34) | Az idén megkezdődik a Tisza és a Hortobágy közötti aszályos területen a 60.000–70.000 hold öntözéséhez vizet adó Nyugati-főcsatorna, továbbá a kiskunsági öntözőrendszer építése (1963 Népszava febr. 1. C4827, 3) | Nagyszámú nemzedék után az aszályos szigeteken élő teknősöknek hosszabb nyakuk lesz, mint a vízben bővelkedő szigeteken élőknek (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146001, 14).
3. (rég) ’szárazság, csapadékhiány miatt összeaszott, kifejlődni nem tudó 〈termés, mag〉’ ❖ aszályos lett a termés (1791 Nagyváthy János C3296, 226) | aszályos harasztba (1813 Baróti Szabó Dávid ford.–Vergilius C0831, 289).
4. (rég, Orvos) ’aszkóros’ ❖ nagy puffadt hasu aszályos (atrophicus) gyermek látásánál, csaknem minden gyakorló teriméjükben [ti. térfogatukban] kitünőleg nagyobbodott görvélyesen beszűrődött fodormirigyeket vél világosan tapinthatni (1847 Schöpf-Merei Ágoston 8305001, 25).
Sz: aszályosság.
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.