aszkór fn 4A7 (csak egysz-ban)

1. (rég, Orvos is) ’elégtelen táplálkozás v. betegség, kül. tüdővész következtében kialakuló, kóros soványsággal, vészes sorvadással járó betegség, szárazbetegség’ ❖ a félévtül rajta levő ászkór őt ágyba dönté (1840 Honti literatúrai füzér C2100, 74) | Anyám szegény, nyugodjék! igen korán elhalt aszkórban (1848 Tompa Mihály C0642, 212) | ez a semmirevaló veszett aszkór úgy elkinoz (1870 Fejes István¹ ford.–Shakespeare CD11) | az ily gálarab [!] legtöbbször aszkórban hal el (1889 Hangay Oktáv C2021, 96).

2. (Áll) ’állatoknak rendsz. nagyfokú legyengüléssel, lesoványodással, szőrhullatással kísért sorvadásos betegsége’ ❖ Ott látni … az állatka életműködését s betegségeit: a szemcse-kórt, renyhe-kórt, asz-kórt (1895 Baksay Sándor C0736, 135) | némely betegség is bántja a szarvast, melynek soraiban a járványos lépfene, a májmétely, a vérhas, a fogszú és az aszkór néha nagy pusztítást visz végbe (1929 Az állatok világa ford. CD46).

2a. ’selyemhernyónak vedlés után kialakuló, lesoványodással, sorvadással járó betegsége’ ❖ Aszkórban a hernyó előbb lesoványodik, végül egészen átlátszó lesz (1897 PallasLex. CD02).

3. (Mezőg) ’növényeknek fonnyadással, kiszáradással, elsorvadással járó betegsége’ ❖ A levelek és levélféle többi zöld részek szinte sokféle betegség által szenvednek; ide tartoznak: […] Aszkór. Ezt közönségesen a nagy hideg okozza, vagy ha nagyobb hidegre hirtelen erős hőség áll be (1847 Peregriny Elek 8360016, 316) | [a fekete légy] legszívesebben a levelek fonákján telepszik meg és az ellepett növényen az ú. n. „aszkór” betegséget idézi elő (1933 Az állatok világa ford. CD46).

4. (rég, tréf)(pénz)hiány, üresség’ ❖ erszényem aszkórban szenved (1842 Athenaeum C0024, 93) | aszkórba esett zsebemnek te voltál uj életre ébresztő orvosa (1880 Mátrai Betegh Béla¹ C3056, 52) | nem pazarolhatja drága idejét … az aszkórban szenvedő káposztáshordóra (1883 Rózsaági Antal C3644, 182).

Sz: aszkórság.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

aszkór főnév 4A7 (csak egysz-ban)
1. (rég, Orvos is)
elégtelen táplálkozás v. betegség, kül. tüdővész következtében kialakuló, kóros soványsággal, vészes sorvadással járó betegség, szárazbetegség
a félévtül rajta levő ászkór őt ágyba dönté
(1840 Honti literatúrai füzér)
Anyám szegény, nyugodjék! igen korán elhalt aszkórban
(1848 Tompa Mihály)
ez a semmirevaló veszett aszkór úgy elkinoz
(1870 Fejes István¹ ford.Shakespeare)
az ily gálarab [!] legtöbbször aszkórban hal el
(1889 Hangay Oktáv)
2. (Áll)
állatoknak rendsz. nagyfokú legyengüléssel, lesoványodással, szőrhullatással kísért sorvadásos betegsége
Ott látni … az állatka életműködését s betegségeit: a szemcse-kórt, renyhe-kórt, asz-kórt
(1895 Baksay Sándor)
némely betegség is bántja a szarvast, melynek soraiban a járványos lépfene, a májmétely, a vérhas, a fogszú és az aszkór néha nagy pusztítást visz végbe
(1929 Az állatok világa ford.)
2a.
selyemhernyónak vedlés után kialakuló, lesoványodással, sorvadással járó betegsége
Aszkórban a hernyó előbb lesoványodik, végül egészen átlátszó lesz
(1897 PallasLex.)
3. (Mezőg)
növényeknek fonnyadással, kiszáradással, elsorvadással járó betegsége
A levelek és levélféle többi zöld részek szinte sokféle betegség által szenvednek; ide tartoznak: […] Aszkór. Ezt közönségesen a nagy hideg okozza, vagy ha nagyobb hidegre hirtelen erős hőség áll be
(1847 Peregriny Elek)
[a fekete légy] legszívesebben a levelek fonákján telepszik meg és az ellepett növényen az ú. n. „aszkór” betegséget idézi elő
(1933 Az állatok világa ford.)
4. (rég, tréf)
(pénz)hiány, üresség
erszényem aszkórban szenved
(1842 Athenaeum)
aszkórba esett zsebemnek te voltál uj életre ébresztő orvosa
(1880 Mátrai Betegh Béla¹)
nem pazarolhatja drága idejét … az aszkórban szenvedő káposztáshordóra
(1883 Rózsaági Antal)
Sz: aszkórság
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások