asszonánc fn 3A (Irodt)

’részlegesen egyező, rokon hangokat egybecsengető rím’ ❖ [Petőfinél] a rím sok helyütt csak assonancz által van pótolva (1847 Magyar Szépirodalmi Szemle C3004, 277) | Magyar füle inkább kedvelte … a jó magyar assonánczot, mint a mesterkélt … tiszta rímet (1866 Gyulai Pál C1993) | Kivetni valót alig lelnék a műben. Legföljebb itt-ott jobban esett volna rag-rím helyett asszonánc (várják – imádják, zenét – terét) (1918 Tóth Árpád CD10) | [Juhász Gyula] rímeinek a funkcionális érték adja különös zengését, ezért is él oly gyakran az asszonánccal (1992 Vidor Miklós 2020017, 90).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

asszonánc főnév 3A (Irodt)
részlegesen egyező, rokon hangokat egybecsengető rím
[Petőfinél] a rím sok helyütt csak assonancz által van pótolva
(1847 Magyar Szépirodalmi Szemle)
Magyar füle inkább kedvelte … a jó magyar assonánczot, mint a mesterkélt … tiszta rímet
(1866 Gyulai Pál)
Kivetni valót alig lelnék a műben. Legföljebb itt-ott jobban esett volna rag-rím helyett asszonánc (várják – imádják, zenét – terét)
(1918 Tóth Árpád)
[Juhász Gyula] rímeinek a funkcionális érték adja különös zengését, ezért is él oly gyakran az asszonánccal
(1992 Vidor Miklós)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások