asszony fn 4A 

1. ’férjezett, özvegy v. elvált nő’ ❖ Valamint külömbözö lélekkel állottak Jesus elött a’ Farizeuſok, és a’ házaſságtörö Aſzſzony, ugy igen külömbözö válaſzſzal-is mentek-el elöle (1773 Vajda Sámuel 7365002, 112) | az asszony boldogult urának erkölcseit emlegeté (1823 Kisfaludy Károly 8242033, 135) | A mosoni lányok, asszonyok jó része itt [ti. a plébánián] talált menedéket [az ostrom alatt] (1992 Németh László³ 2020023, 93).

1a. (jelzőként) ’férjezett nő’ ❖ a Kökönyei Gyurka asszonytestvére az, a Rozi, aki az ő lába elé esett, amikor az ura halálahírét felolvasták neki (1928 Németh László² 9485038, 222) | ha a terhes nő már túl koros volt, esetleg már asszony lányai és unokái voltak[, a terhességet szégyellték] (2000 Kótyuk Erzsébet CD48).

2. ’női házastárs, feleség’ ❖ Ebéd után sok különb-különbféle dolgokról discurráltunk, mivel az asszony [ti. Wesselényi Istvánné] tanult s a deáki tudományban jártas-költes asszonyság (1772 Rettegi György 7282001, 273) | Bán! Aszszonyod magán kívűl futott el (1819 Katona József C2502, 75) | Amikor őrnagyságra vitte, Asszonyt hozott a házhoz, Gazdag leányt vett feleségül (1894 Heltai Jenő 9239021, 56) | [Petőfi] ország-világnak elmeséli, hogy az ő édesapja a jó öreg kocsmáros, meg az ő asszonya a feleségek felesége (1996 Szabó Magda 9630007, 57).

2a. ’〈feleség megszólításaként a férje által〉’ ❖ Asszony! vádol a’ lelkiesméret úgy e? (1822 Sebestyén Gábor 8405003, 35) | Asszony … képzeld, ki van itt, szegény házunknál? (1882 Tolnai Lajos C4198, 158) | [Oidipusz Iokaszténak:] Már félek, asszony, ígyis túlontúl sokat mondtam (1941 e. Babits Mihály ford.–Szophoklész 9014142, 50).

3. ’felnőtt nő’ ❖ midőn a levél titulusát olvasná és látná, hogy valami tanulatlan ember vagy asszony írta volna, mondja a nála levő obesternek: „No ezt a levelet, a mint látom, asszony írta” (1790 Héczei Dániel 7139001, 203) | nekem öreg jó bátyád azt írta, hogy az asszonyokat nem szívelheted, ’s örökké könyvek’ olvasásában buvárkodol (1834 Vörösmarty Mihály 8524403, 204) | Az első nap, amikor süteménnyel kínálták [a tisztet], megvetően vállat vont s kijelentette, hogy ez asszonyoknak való (1960 Gyergyai Albert ford.–Flaubert 9202003, 68) | [Teréz anyát,] az idős apácát határozott, makacs asszonyként jellemzik, aki nem egyszer tanúbizonyságot tett gyakorlati érzékéről (1996 Magyar Hírlap CD09).

3a. (egysz 1. sz-ű birt szjellel) ’〈nő udvarias megszólításaként〉’ ❖ Mit kivánſz, Aſzſzonyom, töllem? (1775 Báróczi Sándor ford.–Marmontel 7031004, 71) | Mélyen tisztelt asszonyom! (1862 Gyulai Pál 8173090, 487) | Kíváncsian várom magyarázatát, kedves asszonyom – mondta az igazat Barner (1989 Hernádi Miklós 2039020, 61).

4. (birtokszóként) ’vkinek, vminek az úrnője’ ❖ Tseh Orſzág Felséges Aſzſzonyunknak Örökös Orſzágainak az a’ réſze, a’ hol nem igen tenyéſztetik a’ Lúdakat (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332008, 147) | Tiétek minden kincs, arany … nekem Nem kell egyéb, csak a vár asszonya (1846 Petőfi Sándor C3507, 80) | Róza másnap belépett a munkahelyére. […] Az asszonya mindjárt reggelit adott neki (1947 Nagy Lajos 2005102, 21).

5. ’〈név, rang, tisztség megjelölése után megszólításként, megnevezésként〉’ ❖ Wesselényi Istvánné, Daniel Polixena asszony őnagysága (1772 Rettegi György 7282001, 273) | Nagj Sámuelné asszonyom a kisebbik fiával, Samuval egy sertésit úgy megverte, hogy a verés miá megdöglött (1782 A rendtartó székely falu 7154061, 277) | No, no, Sára asszony, […] ne zsörtölődjék annyit (1882 Szathmáry Károly 8428011, 167) | Tekintetes Parázsné asszony egész nap csörgött, pörgött, zsörtölődött (1885 Erdélyi Gyula C1623, 3) | Hiszen felfázik ez a gyerek. – Dehogy fázik, nagyságos asszony, jó meleg a főd (1932 Móricz Zsigmond 9462026, 60) | A hercegné asszony boldogan meg fogja bocsátani ezt a kis házasságtörést (1940 Háy Gyula 9232002, 46) | Nem gondolja, igazgató asszony, hogy EU-csatlakozásunk fényében logikus az új profil beiktatása? (1997 Magyar Hírlap CD09).

Ö: ágyas~, ángyom~, anyám~, apáca~, bába~, [Boldog~], fejedelem~, fiatal~, gazd~, házi~, húgom~, ifi~, isten~, javas~, kenő~, király~, kis~, koma~, komám~, látó~, leány~, meny~, munkás~, nagy~, napam~, nász~, néném~, nyoszolyó~, öcsém~, öreg~, özvegy~, paraszt~, sirató~, sógor~, szép~, szoba~, szomszéd~, téns~, tudós~, úr~, úri~, üzlet~, vén~.

ÖU: béres~, cseléd~, főző~, gazda~, herceg~, jó~, jobbágy~, jós~, kofa~, koldus~, lány~, nemes~, polgár~, szövő~, véd~.

ÖE: ~alak, ~csúfoló, ~dolog, ~élet, ~faló, ~ház, ~húg, ~isten, ~kor, ~lélek, ~sírás, ~sors, ~társaság.

Sz: asszonyoz.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.