asszonyos mn 15A
1. (kissé rég) ’(férjes) asszonyokra, nőkre jellemző, rájuk valló, női 〈tulajdonság, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ te illy Aszszonyos képzeldéssel vagy eránta (1792 Kelemen László ford. C2583, 98) | aszszonyos gyengeséget mutatott (1817 Pálóczi Horváth Ádám C2124, 115) | [a névjegyen] asszonyos irással a legnagyobb magasztalás pompázott (1882 Tolnai Lajos C4199, 31) | [Anyám] asszonyos kiváncsisággal kérdezte: – Nos, és még kik lesznek ott a kápolnaszentelésnél? (1911 Krúdy Gyula C2844, 156) | asszonyos álmélkodás (1937 Schöpflin Aladár 9590003, 184).
1a. (kissé rég) ’nőkhöz illő, nőknek való’ ❖ haragos nemzője nevelte atyái hítében, Undor iszonyt, gyűlölséget vágyván bele öntni A’ puha ’s asszonyos új hit iránt (1834 Parthenon C3430, 126) | nagyon gyenge, édeses, asszonyos dohány (1870 Kecskeméthy Aurél 8231001, 103) | az óráját nézte, melynek láncza asszonyos csecsebecsékkel volt megrakva (1899 Budapesti Szemle C0067, 437).
2. ’férjes asszonynak való, hozzá illő 〈(haj)viselet〉’ ❖ Hajdon az illyennek ’s más aſzſzonyos ltözeteknek Nem vala ſemmi betsek; vólt be-takarva tsetsek (1793 Édes Gergely 7095002, 33) | [A nő] asszonyosan volt öltözve, hódprémes bundácskában (1907 Gárdonyi Géza 9173005, 58) | [Marietta] megigazította asszonyos pongyoláján a csipkéket (1909 Krúdy Gyula C2828, 67) | [az ún. leánylopás szokásakor] a legény és leány együtt háltak, s néhány nap múlva előjöttek; a lány asszonyosra változtatva hajviseletét (1990 Magyar néprajz CD47).
2a. ’férjes asszonyéhoz hasonló, rá emlékeztető 〈tulajdonság, megnyilvánulás〉’ ❖ A kis Anna elgondolkozott; fehér homlokát asszonyosan ráncba szedte (1882 Mikszáth Kálmán C3112, 143) | Ugy állott ott [a leány] csinosan, könnyelmüen a fehér babos kék ruhában … Milyen széles csipeje van. Egész asszonyos (1915 Móricz Zsigmond C3225, 155) | Nevetős kislány arca felvett valami határozottságot, asszonyosabb is lett (1953 Sarkadi Imre 9586002, 17).
3. ’a nőkhöz hasonló, nőies 〈személy〉’ ❖ a’ bor a’ dologra alkalmatlanná, ’s Aszszonyossá tészi az embert (1775 Molnár János C3198, 62) | Örökké illyen aszszonyos és puha az árúló, ha a’ tzélját el-hibázza (1788 Ungi Pál ford.–Trenck C4473, 198) | eggy csöppnyi magyar vér bennetek úgy sints, Aszszonyosok! (1831 Pázmándi Horvát Endre C3437, 142) | Dalos, törékeny, halk fiú legyen, Asszonyos, kósza, könnyes trubadur (1907 Ady Endre CD01).
3a. ’a nőkéhez hasonló, rájuk emlékeztető, nőies’ ❖ az éretlen ifjúnak asszonyos szava most vastagabb hangúvá lészen (1829 Horváth József ford.–Becker¹ 8187005, 23) | Hubecz barátunk asszonyos viselete (1884 Kacziány Géza C2472, 37) | [az őrnagy] csípői asszonyosan szélesek (1956 Irodalmi Újság szept. 22. C5231, 9) | Lucius asszonyosan piros ajkán mosoly volt (1965 Kovai Lőrinc 9361001, 472).
4. (rég) ’a női nem iránt különös vonzalmat érző, asszonybarát 〈férfi〉’ ❖ Aszszonyos, és Testi Gyönyörűségekbe el-merűlt ember (1796 Hatvany Pál ford. C2036, 75) | mit tesz ez a szó: asszonyos? – Csak azt, hogy szereti az asszonyokat (1838 Csató Pál C1266, 235) | Mint minden valamirevaló férfi-művész, asszonyos volt [Munkácsy] és legfőbb célja, legigazabb elégtétele, hite, szenvedélye, vihara és nyugalma: az asszony (1900 Budapesti Napló máj. 12. C5243, 8).
Sz: asszonyoskodik, asszonyosodik, asszonyosság.
Vö. CzF. ~, asszonyosan; ÉrtSz.; TESz. asszony; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.