aszú mn és fn 1A
I. mn
1. (Szőlő) ’a tőkén megtöppedt, nemes rothadású, magas cukortartalmú 〈szőlő(szem)〉’ ❖ Aſzſzú ſzl borát-is, lehet venni Vedrit három Forintokon (1780 Magyar Hírmondó 7444005, 298) | Tokajba külön ſzedik ſzüretkor az aſzſzú ſzemeket (1814 Naláczy József ford.–Chaptal 7240003, 79) | [a király feleségét] mandulával, aszú szőlővel hizlalják (1886 Jókai Mór CD18) | gulyáslevest rendeltem […]. Majd cukrászsüteményt és aszú-szőlőt (1933 Füst Milán 9161045, 64).
1a. (kissé rég) ’aszalódottra érett, ill. szárítással, aszalással tartósított 〈gyümölcs〉; aszalt’ ❖ A több el-hordatott portékáknak ezek a nevezetesſebb nemeik: […] aſzſzú ſzilva, nádméz-alja (1781 Magyar Hírmondó 7444012, 91) | Jó a’ fött aſzú-ſzilva, kivált, ha meg-nád mézeled, és ebéd-elött egy órával egy ital vizes bort iſzol réa (1791 Szent-Mihályi Mihály 7322001, 73) | [a sapka] aszú fige gyanánt összezsugorodva, fejök’ búbján a’ világnak minden módiai ellen csúfolódni látszott (1829 Vörösmarty Mihály 8524420, 7) | De sok asszúcseresznyét tartott számomra! (1881 e. Szemere Miklós C3945, 80) | Itt állok a fa alatt, mely pár aszu meggyet ad még (1933 Babits Mihály CD01) | aszú szilva (1977 NéprajziLex. CD47).
2. (rég v. irod) ’(meg)fonnyadt, kiszáradt 〈növény(zet)〉’ ❖ Nints semmi állandó ezen a’ világon De minden tsak ugy van mint egy aszszú ágon (1778 Wáli István C4542, 62) | az aszu gyöpön egy-egy szelíd kecske látszott legelészni (1854 Jókai Mór C2245, 148) | Jó tavasz, csak szállj tovább: Nem borítod új virágba A kiszáradt asszu fát (1881 Vargha Gyula C4360, 47) | A kertben csomóba fagyott az aszú fű (1921 Kuncz Aladár CD10).
3. (rég) ’kiszikkadt, száraz 〈terület, vízmeder〉’ ❖ A ſzntelen fúvó ſzelek az azonn kívl-is aſzſzú fldet még inkább ki-ſzárítják (1781 Magyar Hírmondó 7444015, 309) | A Gortva, ez a hol szilaj patak, hol aszu homokos árokmeder, hallgatagon húzódik el tekintetem előtt (1898 Lőrinczy György C2936, 29) | Én tápláltalak a pusztában, az aszú földön (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).
4. (rég v. irod) ’(öregségtől, betegségtől) aszottá, ráncossá, sovánnyá vált 〈test(rész)〉’ ❖ nyelve nem olly asszú [a betegnek] (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 71) | a sör mind aszú keblére fut (1864 Arany János ford.–Shakespeare CD11) | a vékony aszu ajkait valami titkolt tűz hervasztotta el (1899 Bródy Sándor C1196, 117) | Csak csont vagyok ma már, aszú csontváz, nem ember (1943 Radnóti Miklós ford.–Ronsard 9543224, 51).
II. fn
1. (Szőlő is) ’aszú szőlőből készült édes csemegebor; aszúbor’ ❖ A rohamos pezsgő és malozsás [= mazsolás] aszú mindinkább nyilváníták munkálkodásaikat (1853 e. Fáy András¹ 8139003, 255) | Parancsol egy pohár aszút, uram? (1866 Lévay József ford.–Shakespeare C3729, 8) | lepecsételt üveggel tért vissza. – Hatputtonyos aszú… Én mindjárt láttam, hogy úriemberrel van dolgom! (1930 Nagy Endre CD10) | ha aszúra szólt a rendelés, és szamorodnit találtak a pincében, sűrítménnyel feljavították azt (1974 Lázár István 9389001, 165) | A tokaji borok legnemesebbike a szamorodni és az aszú (1995 Magyar Hírlap CD09).
2. (Szőlő is) ’aszalódottra érett, aszúbor készítésére alkalmas szőlő(szem)’ ❖ Szüretünk igen rossz volt. Én nem szedtem eggy szem asszút is (1807 Kazinczy Ferenc C2558, 221) | A szőllőtermésből, kivévén az aszút, vagy kilenczeddel tartozott (1857 Tóth Lőrinc 8490001, 28) | Elmondja, hogyan szedette a szőlőt, hogyan választatta külön az aszut (1882 Ábrányi Kornél² C0518, 115) | Feleannyi szőlőt szüreteltek idén Hegyalján, mint az egyébként közepesnek számító 1997-es évben, aszúból pedig alig-alig termett (1998 Magyar Hírlap CD09).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.