aszú mn és fn 1A

I. mn

1. (Szőlő) ’a tőkén megtöppedt, nemes rothadású, magas cukortartalmú 〈szőlő(szem)〉’ ❖ Aſzſzú ſzl borát-is, lehet venni Vedrit három Forintokon (1780 Magyar Hírmondó 7444005, 298) | Tokajba külön ſzedik ſzüretkor az aſzſzú ſzemeket (1814 Naláczy József ford.–Chaptal 7240003, 79) | [a király feleségét] mandulával, aszú szőlővel hizlalják (1886 Jókai Mór CD18) | gulyáslevest rendeltem […]. Majd cukrászsüteményt és aszú-szőlőt (1933 Füst Milán 9161045, 64).

1a. (kissé rég) ’aszalódottra érett, ill. szárítással, aszalással tartósított 〈gyümölcs〉; aszalt’ ❖ A több el-hordatott portékáknak ezek a nevezetesſebb nemeik: […] aſzſzú ſzilva, nádméz-alja (1781 Magyar Hírmondó 7444012, 91) | Jó a’ fött aſzú-ſzilva, kivált, ha meg-nád mézeled, és ebéd-elött egy órával egy ital vizes bort iſzol réa (1791 Szent-Mihályi Mihály 7322001, 73) | [a sapka] aszú fige gyanánt összezsugorodva, fejök’ búbján a’ világnak minden módiai ellen csúfolódni látszott (1829 Vörösmarty Mihály 8524420, 7) | De sok asszúcseresznyét tartott számomra! (1881 e. Szemere Miklós C3945, 80) | Itt állok a fa alatt, mely pár aszu meggyet ad még (1933 Babits Mihály CD01) | aszú szilva (1977 NéprajziLex. CD47).

2. (rég v. irod) ’(meg)fonnyadt, kiszáradt 〈növény(zet)〉’ ❖ Nints semmi állandó ezen a’ világon De minden tsak ugy van mint egy aszszú ágon (1777 Wáli István C4542, 62) | az aszu gyöpön egy-egy szelíd kecske látszott legelészni (1854 Jókai Mór C2245, 148) | Jó tavasz, csak szállj tovább: Nem borítod új virágba A kiszáradt asszu fát (1881 Vargha Gyula C4360, 47) | A kertben csomóba fagyott az aszú fű (1921 Kuncz Aladár CD10).

3. (rég) ’kiszikkadt, száraz 〈terület, vízmeder〉’ ❖ A ſzntelen fúvó ſzelek az azonn kívl-is aſzſzú fldet még inkább ki-ſzárítják (1781 Magyar Hírmondó 7444015, 309) | A Gortva, ez a hol szilaj patak, hol aszu homokos árokmeder, hallgatagon húzódik el tekintetem előtt (1898 Lőrinczy György C2936, 29) | Én tápláltalak a pusztában, az aszú földön (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

4. (rég v. irod) ’(öregségtől, betegségtől) aszottá, ráncossá, sovánnyá vált 〈test(rész)〉’ ❖ nyelve nem olly asszú [a betegnek] (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 71) | a sör mind aszú keblére fut (1864 Arany János ford.–Shakespeare CD11) | a vékony aszu ajkait valami titkolt tűz hervasztotta el (1899 Bródy Sándor C1196, 117) | Csak csont vagyok ma már, aszú csontváz, nem ember (1943 Radnóti Miklós ford.–Ronsard 9543224, 51).

II. fn

1. (Szőlő is) ’aszú szőlőből készült édes csemegebor; aszúbor’ ❖ A rohamos pezsgő és malozsás [= mazsolás] aszú mindinkább nyilváníták munkálkodásaikat (1853 e. Fáy András¹ 8139003, 255) | Parancsol egy pohár aszút, uram? (1866 Lévay József ford.–Shakespeare C3729, 8) | lepecsételt üveggel tért vissza. – Hatputtonyos aszú… Én mindjárt láttam, hogy úriemberrel van dolgom! (1930 Nagy Endre CD10) | ha aszúra szólt a rendelés, és szamorodnit találtak a pincében, sűrítménnyel feljavították azt (1974 Lázár István 9389001, 165) | A tokaji borok legnemesebbike a szamorodni és az aszú (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (Szőlő is) ’aszalódottra érett, aszúbor készítésére alkalmas szőlő(szem)’ ❖ Szüretünk igen rossz volt. Én nem szedtem eggy szem asszút is (1807 Kazinczy Ferenc C2558, 221) | A szőllőtermésből, kivévén az aszút, vagy kilenczeddel tartozott (1857 Tóth Lőrinc 8490001, 28) | Elmondja, hogyan szedette a szőlőt, hogyan választatta külön az aszut (1882 Ábrányi Kornél² C0518, 115) | Feleannyi szőlőt szüreteltek idén Hegyalján, mint az egyébként közepesnek számító 1997-es évben, aszúból pedig alig-alig termett (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

aszú ❖ melléknév és főnév ◦ 1A ◦
permalink
I. melléknév
1. (Szőlő)
a tőkén megtöppedt, nemes rothadású, magas cukortartalmú 〈szőlő(szem)〉
Aſzſzú ſzl borát-is, lehet venni Vedrit három Forintokon
(1780 Magyar Hírmondó)
Tokajba külön ſzedik ſzüretkor az aſzſzú ſzemeket
(1814 Naláczy József ford.–Chaptal)
[a király feleségét] mandulával, aszú szőlővel hizlalják
(1886 Jókai Mór)
gulyáslevest rendeltem […]. Majd cukrászsüteményt és aszú-szőlőt
(1933 Füst Milán)
1a. (kissé rég)
aszalódottra érett, ill. szárítással, aszalással tartósított 〈gyümölcs〉; aszalt
A több el-hordatott portékáknak ezek a nevezetesſebb nemeik: […] aſzſzú ſzilva, nádméz-alja
(1781 Magyar Hírmondó)
Jó a’ fött aſzú-ſzilva, kivált, ha meg-nád mézeled, és ebéd-elött egy órával egy ital vizes bort iſzol réa
(1791 Szent-Mihályi Mihály)
[a sapka] aszú fige gyanánt összezsugorodva, fejök’ búbján a’ világnak minden módiai ellen csúfolódni látszott
(1829 Vörösmarty Mihály)
De sok asszúcseresznyét tartott számomra!
(1881 e. Szemere Miklós)
Itt állok a fa alatt, mely pár aszu meggyet ad még
(1933 Babits Mihály)
aszú szilva
(1977 NéprajziLex.)
2. (rég v. irod)
(meg)fonnyadt, kiszáradt 〈növény(zet)〉
Nints semmi állandó ezen a’ világon De minden tsak ugy van mint egy aszszú ágon
(1777 Wáli István)
az aszu gyöpön egy-egy szelíd kecske látszott legelészni
(1854 Jókai Mór)
Jó tavasz, csak szállj tovább: Nem borítod új virágba A kiszáradt asszu fát
(1881 Vargha Gyula)
A kertben csomóba fagyott az aszú fű
(1921 Kuncz Aladár)
3. (rég)
kiszikkadt, száraz 〈terület, vízmeder〉
A ſzntelen fúvó ſzelek az azonn kívl-is aſzſzú fldet még inkább ki-ſzárítják
(1781 Magyar Hírmondó)
A Gortva, ez a hol szilaj patak, hol aszu homokos árokmeder, hallgatagon húzódik el tekintetem előtt
(1898 Lőrinczy György)
Én tápláltalak a pusztában, az aszú földön
(1996 Katolikus Biblia ford.)
4. (rég v. irod)
(öregségtől, betegségtől) aszottá, ráncossá, sovánnyá vált 〈test(rész)〉
nyelve nem olly asszú [a betegnek]
(1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot)
a sör mind aszú keblére fut
(1864 Arany János ford.–Shakespeare)
a vékony aszu ajkait valami titkolt tűz hervasztotta el
(1899 Bródy Sándor)
Csak csont vagyok ma már, aszú csontváz, nem ember
(1943 Radnóti Miklós ford.–Ronsard)
II. főnév
1. (Szőlő is)
aszú szőlőből készült édes csemegebor; aszúbor
A rohamos pezsgő és malozsás [= mazsolás] aszú mindinkább nyilváníták munkálkodásaikat
(1853 e. Fáy András¹)
Parancsol egy pohár aszút, uram?
(1866 Lévay József ford.–Shakespeare)
lepecsételt üveggel tért vissza. – Hatputtonyos aszú… Én mindjárt láttam, hogy úriemberrel van dolgom!
(1930 Nagy Endre)
ha aszúra szólt a rendelés, és szamorodnit találtak a pincében, sűrítménnyel feljavították azt
(1974 Lázár István)
A tokaji borok legnemesebbike a szamorodni és az aszú
(1995 Magyar Hírlap)
2. (Szőlő is)
aszalódottra érett, aszúbor készítésére alkalmas szőlő(szem)
Szüretünk igen rossz volt. Én nem szedtem eggy szem asszút is
(1807 Kazinczy Ferenc)
A szőllőtermésből, kivévén az aszút, vagy kilenczeddel tartozott
(1857 Tóth Lőrinc)
Elmondja, hogyan szedette a szőlőt, hogyan választatta külön az aszut
(1882 Ábrányi Kornél²)
Feleannyi szőlőt szüreteltek idén Hegyalján, mint az egyébként közepesnek számító 1997-es évben, aszúból pedig alig-alig termett
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.
ÚESz: ↪aszú

Beállítások