atelier fn 4B1 (vál)

1. ’képző- és iparművész, fényképész stb. munkájához alkalmas méretű és megvilágítású helyiség, műterem’ ❖ Csinos atelier. Elkezdett kép, egészen Munkácsy premier genre (1888 Justh Zsigmond 8213007, 83) | nincs másnak helye az atelierben, mint a festőnek és a modellnek (1890 Jókai Mór CD18) | [Kiss István] másfél évig ugyancsak Bécsben Schmidt Frigyes bárónak (a híres dom-építőnek) atelierjében volt alkalmazva (1899 Magyar írók élete CD27) | elkezdett festegetni. Történetesen épp Fényes Adolf atelierjában (1910 Hatvany Lajos CD10) | [Rónai Dénesnek] 1910-ben a Váci utcában is megnyílt fényképész atelier-je (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. (rég) ’vmely kisipari mesterség folytatására használt helyiség, műhely’ ❖ egy ezermester atelierében [vagyunk] (1853 Kemény Zsigmond C2604, 22) | Munkás vagyok, uram, asztaloslegény Gaudcheux atelierjében (1853 Jókai Mór CD18).

2. ’olyan hely, ahol vmely szervezett művészi tevékenység folyik; műhely’ ❖ [a] kiállításon mindössze tizennégy gobelin volt gyűjteményéből bemutatva, melyek a XIV–XVIII. századi flandriai, olasz és franczia atelier-ekből kerültek ki (1889 Czobor Béla CD30) | számtalan külföldi kiállításon köszöntek vissza azok az invenciók, amelyek fölismerhetően ezekből az ateliékből származtak (1996 Magyar Hírlap CD09).

Vö. IdSz.

atelier főnév 4B1 (vál)
1.
képző- és iparművész, fényképész stb. munkájához alkalmas méretű és megvilágítású helyiség, műterem
Csinos atelier. Elkezdett kép, egészen Munkácsy premier genre
(1888 Justh Zsigmond)
nincs másnak helye az atelierben, mint a festőnek és a modellnek
(1890 Jókai Mór)
[Kiss István] másfél évig ugyancsak Bécsben Schmidt Frigyes bárónak (a híres dom-építőnek) atelierjében volt alkalmazva
(1899 Magyar írók élete)
elkezdett festegetni. Történetesen épp Fényes Adolf atelierjában
(1910 Hatvany Lajos)
[Rónai Dénesnek] 1910-ben a Váci utcában is megnyílt fényképész atelier-je
(1997 Magyar Hírlap)
1a. (rég)
vmely kisipari mesterség folytatására használt helyiség, műhely
egy ezermester atelierében [vagyunk]
(1853 Kemény Zsigmond)
Munkás vagyok, uram, asztaloslegény Gaudcheux atelierjében
(1853 Jókai Mór)
2.
olyan hely, ahol vmely szervezett művészi tevékenység folyik; műhely
[a] kiállításon mindössze tizennégy gobelin volt gyűjteményéből bemutatva, melyek a XIV–XVIII. századi flandriai, olasz és franczia atelier-ekből kerültek ki
(1889 Czobor Béla)
számtalan külföldi kiállításon köszöntek vissza azok az invenciók, amelyek fölismerhetően ezekből az ateliékből származtak
(1996 Magyar Hírlap)
Vö. IdSz.

Beállítások