átélés fn 4B

1. (rendsz. birtokszóként) ’az átél igével kifejezett cselekvés, történés’ ❖ egész nyereségük azon időszak átélésében álla, mellyben mentek és ismét visszatértek (1834 Széchenyi István CD1501).

2. ’annak a lelkiállapotnak a művészi eszközökben való kifejeződése, amelyben vki belsőleg azonosul más ember érzelmeivel, lelkiállapotával’ ❖ [Molnár Ferenc elbeszéléskötetében] a többi elbeszélésben az átélésnek ez a kisugároztatása alig sikerült. Molnár Ferenc érzi, hogy csak valami rejtett líra – mert ez az átélés – adhatna igazi nemességet ezeknek a novelláknak, de nem tudja megoldani ezt a feladatot (1908 Fenyő Miksa CD10) | [Kiss Ferenc] egyszerre öt-hat szerepet egyesít magában s mint valóban „parádés-szerep”, hihetetlenül széles művészi skála megszólaltatására ad alkalmat, a lírai átéléstől a külső eszközök csillogtatásáig (1935 Kárpáti Aurél 9312002, 129) | Dér Denissa roppant belső átéléssel […], nagy hittel játssza a szerepet (1992 Muhi Klára 2010009, 54).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

átélés főnév 4B
1. (rendsz. birtokszóként)
az átél igével kifejezett cselekvés, történés
egész nyereségük azon időszak átélésében álla, mellyben mentek és ismét visszatértek
(1834 Széchenyi István)
2.
annak a lelkiállapotnak a művészi eszközökben való kifejeződése, amelyben vki belsőleg azonosul más ember érzelmeivel, lelkiállapotával
[Molnár Ferenc elbeszéléskötetében] a többi elbeszélésben az átélésnek ez a kisugároztatása alig sikerült. Molnár Ferenc érzi, hogy csak valami rejtett líra – mert ez az átélés – adhatna igazi nemességet ezeknek a novelláknak, de nem tudja megoldani ezt a feladatot
(1908 Fenyő Miksa)
[Kiss Ferenc] egyszerre öt-hat szerepet egyesít magában s mint valóban „parádés-szerep”, hihetetlenül széles művészi skála megszólaltatására ad alkalmat, a lírai átéléstől a külső eszközök csillogtatásáig
(1935 Kárpáti Aurél)
Dér Denissa roppant belső átéléssel […], nagy hittel játssza a szerepet
(1992 Muhi Klára)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások