átfúr ts ige 1a6

1. (átv is) ’fúrással átlyukaszt’ ❖ Ágyú golyóbitsok a’ falakat túrják, Eszterhéjt [= nád- vagy szalmatetőt] koszorúk égetik, ’s át fúrják (1790 Gvadányi József C1938, 31) | átfurt ajku aethiopok (1873 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra C1975, 275) | [Dani] bizalmas nézésü kifejezésteljes kék szeme csillogva legelészett az asszonyon s néha szinte beleöklelt, átfurta a dus, csipkés pongyolát (1911 Móricz Zsigmond C3228, 41) | Az indián még élt, habár a golyó a mellét fúrta át (1956 Réz Ádám ford.–Cooper 9567001, 56) | Kocsirúd fúrja át a reggeli párát (1969 Mándy Iván 9420022, 73).

2. átfúrja magát vmin (átv is) ’〈vmely résen v. közegen〉 utat törve magának áthatol’ ❖ nyakába veté hirtelen mentéjét s nagy bajjal átfurta magát a kiskörű ablakon (1837 Vörösmarty Mihály C4538, 130) | Annál mélyebb gödröt nem fúr a bomba, mint a folyosó magassága, s mire ezen a töltésen átfúrja magát, a pinceboltozat beszakításához nem lesz ereje (1900 Váli Mari 8506002, 72) | sietve fúrták át magukat a tovább várakozók tömegén (1922 Móricz Zsigmond 9462055, 96) | Minden magyarban él valami Kőrösi-Csoma lelkesültségéből, a kalandvággyal párosult tudásszomjból, a világgá sodródott fiú nyugtalanságából, aki könyvtárakon és őserdőkön fúrja át magát, hogy elvesztett szülei nyomára akadjon (1939 Illyés Gyula 9274068, 11) | Átfúrom magam egy bokron (1972 Gera György 9183001, 89) | átfúrjuk magunkat az álnaiv, terjengős mondatokon (1998 Magyar Hírlap CD09).

Sz: átfurdal, átfúrhatlan, átfúrogat.

Vö. CzF. általfúr vagy átfúr; ÉrtSz.; ÉKsz.

átfúr tárgyas ige 1a6
1. (átv is)
fúrással átlyukaszt
Ágyú golyóbitsok a’ falakat túrják, Eszterhéjt [= nád- vagy szalmatetőt] koszorúk égetik, ’s át fúrják
(1790 Gvadányi József)
átfurt ajku aethiopok
(1873 Győry Vilmos ford.Cervantes Saavedra)
[Dani] bizalmas nézésü kifejezésteljes kék szeme csillogva legelészett az asszonyon s néha szinte beleöklelt, átfurta a dus, csipkés pongyolát
(1911 Móricz Zsigmond)
Az indián még élt, habár a golyó a mellét fúrta át
(1956 Réz Ádám ford.Cooper)
Kocsirúd fúrja át a reggeli párát
(1969 Mándy Iván)
2. átfúrja magát vmin (átv is)
〈vmely résen v. közegen〉 utat törve magának áthatol
nyakába veté hirtelen mentéjét s nagy bajjal átfurta magát a kiskörű ablakon
(1837 Vörösmarty Mihály)
Annál mélyebb gödröt nem fúr a bomba, mint a folyosó magassága, s mire ezen a töltésen átfúrja magát, a pinceboltozat beszakításához nem lesz ereje
(1900 Váli Mari)
sietve fúrták át magukat a tovább várakozók tömegén
(1922 Móricz Zsigmond)
Minden magyarban él valami Kőrösi-Csoma lelkesültségéből, a kalandvággyal párosult tudásszomjból, a világgá sodródott fiú nyugtalanságából, aki könyvtárakon és őserdőkön fúrja át magát, hogy elvesztett szülei nyomára akadjon
(1939 Illyés Gyula)
Átfúrom magam egy bokron
(1972 Gera György)
átfúrjuk magunkat az álnaiv, terjengős mondatokon
(1998 Magyar Hírlap)
Sz: átfurdal, átfúrhatlan, átfúrogat
Vö. CzF. általfúr vagy átfúr; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások