átharapódzik tn ige 15a

1. (átv is) ’〈tűz〉 fokozatosan vmely más területre is átterjed’ ❖ a tűznek a grófnénál kelle kezdődnie s ugy harapódzni át a salon butoraira (1856 Abonyi Lajos C0504, 202) | az erőszakos téritésnek üdvtelen szenvedélye átharapódzott a papokról a világiakra is (1871 Orbán Balázs CD22) | a tüz később az összeérő dekoráció révén a vékony deszkafalon át ide is átharapódzott (1902 Budapesti Hírlap nov. 4. C4690, 5) | Az erős déli szél által szított lángok rövidesen az egész bástyát elborították s onnan lassan a vár épületeire is átharapóztak (1940 Bánlaky József CD16).

1a. ’〈nyugtalanság, lázongás, lázadás stb.〉 fokozatosan máshol is megjelenik, átterjed vhova’ ❖ [a románság lázongása] részint már a szomszéd, jelesen Bihar megyébe átharapódzik (1848 Kossuth Lajos CD32) | Hercegovinában zendülés támadt az adószedők miatt, mely csakhamar Boszniába, sőt még Szerbia- és Montenegróba is átharapódzott (1893 PallasLex. CD02) | A nyüzsgés átharapózik a Péter [lövész]árkába is (1916 Fehér Sándor CD10) | A térről a nyugtalanság ide is átharapózott (1925 Kosztolányi Dezső 9359017, 404).

2. ’〈(káros) jelenség〉 átragadva vki(k)re egyre jobban elterjed vhol, ill. vkik között’ ❖ Innen a politikai jellemtelenség, mely utóbb a magán életbe is átharapózott (1848 Vörösmarty Mihály C4539, 363) | mikor Fejérváry leült, egy lelkes éljen csattant ki a szélbalon, mely meg-megújulva átharapózott a nemzeti pártra is (1894 Mikszáth Kálmán CD04) | a gótokról a vandálokra, longobárdokra átharapózó eretnekség (1940 Németh László² 9485011, 68).

2a. (ritk, pejor) ’〈embercsoport〉 vhova szórványosan letelepedve terjeszkedik’ ❖ a tót nemzetiség a Morva jobb partjára is átharapódzik (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

átharapódzik tárgyatlan ige 15a
1. (átv is)
〈tűz〉 fokozatosan vmely más területre is átterjed
a tűznek a grófnénál kelle kezdődnie s ugy harapódzni át a salon butoraira
(1856 Abonyi Lajos)
az erőszakos téritésnek üdvtelen szenvedélye átharapódzott a papokról a világiakra is
(1871 Orbán Balázs)
a tüz később az összeérő dekoráció révén a vékony deszkafalon át ide is átharapódzott
(1902 Budapesti Hírlap nov. 4.)
Az erős déli szél által szított lángok rövidesen az egész bástyát elborították s onnan lassan a vár épületeire is átharapóztak
(1940 Bánlaky József)
1a.
〈nyugtalanság, lázongás, lázadás stb.〉 fokozatosan máshol is megjelenik, átterjed vhova
[a románság lázongása] részint már a szomszéd, jelesen Bihar megyébe átharapódzik
(1848 Kossuth Lajos)
Hercegovinában zendülés támadt az adószedők miatt, mely csakhamar Boszniába, sőt még Szerbia- és Montenegróba is átharapódzott
(1893 PallasLex.)
A nyüzsgés átharapózik a Péter [lövész]árkába is
(1916 Fehér Sándor)
A térről a nyugtalanság ide is átharapózott
(1925 Kosztolányi Dezső)
2.
(káros) jelenség〉 átragadva vki(k)re egyre jobban elterjed vhol, ill. vkik között
Innen a politikai jellemtelenség, mely utóbb a magán életbe is átharapózott
(1848 Vörösmarty Mihály)
mikor Fejérváry leült, egy lelkes éljen csattant ki a szélbalon, mely meg-megújulva átharapózott a nemzeti pártra is
(1894 Mikszáth Kálmán)
a gótokról a vandálokra, longobárdokra átharapózó eretnekség
(1940 Németh László²)
2a. (ritk, pejor)
〈embercsoport〉 vhova szórványosan letelepedve terjeszkedik
a tót nemzetiség a Morva jobb partjára is átharapódzik
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások