átíró mn-i ign, mn és fn 1A

I. mn-i ign → átír.

II. mn

1. ’átírást, átmásolást rendszeresen alkalmazó 〈módszer, eljárás stb.〉’ ❖ verseik, novelláik, tanulmányaik és regényeik [ti. az újholdasokéi] az asztalfiókban várják a jobb időket – fordítások, átírások, dramatizálások adják a mindennapi megélhetést. Ez „a nagy átíró korszak” (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég, Ker v. Pénz) ’a kereskedelmi ügyleteket a készpénzes fizetés kiiktatásával, csupán átírás révén lebonyolító 〈üzlet〉, ill. ilyen tevékenységre szakosodott 〈pénzintézet〉’ ❖ Az átiróbankoknál (Girobank) a kereskedők bizonyos pénzösszeget letesznek, s egymás közt a fizetéseket csak átirás által eszközlik; illyen honunkban a magyar kereskedelmi bank (1849 Lutter Ferdinánd 8281003, 82) | Eleinte a bankok csak letéti üzletekkel foglalkoztak, később ehhez hozzájárult a kompenzációs üzlet, amiből az átíró, illetve zsíróüzlet fejlődött (1906 Domanovszky Sándor 9111002, 33) | a bankárok az átíró s az átutaló üzletet immár nemcsak saját városuk területén, hanem váltószerű utalványok kiállítása útján más városokra kiterjedően is művelték (1911 RévaiNagyLex. C5698, ).

III. fn

1. ’az a személy, aki vmely írott szöveget, írás- v. zeneművet átír(t)’ ❖ A fővárosi cigánybandáknak rendesen ő [ti. Ellenbogen Adolf] volt a legkeresettebb átirója, hangszerelője és betanítója is (1894 PallasLex. CD02) | lényegtelen változtatásokat tettek … az átírók (1903 Irodalomtörténeti Közlemények C0220, 76) | A Rézangyal vendégei – micsoda brancs! Írók, átírók, négerek, gegírók, csasztuskaszerzők (1969 Mándy Iván 9420025, 175) | [Anna Frank naplója] ma már több változatban ismert. Első átírója maga Anna volt (1999 Rubicon CD17).

2. (Műsz) ’átírókészülék’ ❖ ÉKsz.

ÖE: ~levél.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

átíró melléknévi igenév, melléknév és főnév 1A
I. melléknévi igenévátír
II. melléknév
1.
átírást, átmásolást rendszeresen alkalmazó 〈módszer, eljárás stb.〉
verseik, novelláik, tanulmányaik és regényeik [ti. az újholdasokéi] az asztalfiókban várják a jobb időket – fordítások, átírások, dramatizálások adják a mindennapi megélhetést. Ez „a nagy átíró korszak”
(1995 Magyar Hírlap)
2. (rég, Ker v. Pénz)
a kereskedelmi ügyleteket a készpénzes fizetés kiiktatásával, csupán átírás révén lebonyolító 〈üzlet〉, ill. ilyen tevékenységre szakosodott 〈pénzintézet〉
Az átiróbankoknál (Girobank) a kereskedők bizonyos pénzösszeget letesznek, s egymás közt a fizetéseket csak átirás által eszközlik; illyen honunkban a magyar kereskedelmi bank
(1849 Lutter Ferdinánd)
Eleinte a bankok csak letéti üzletekkel foglalkoztak, később ehhez hozzájárult a kompenzációs üzlet, amiből az átíró, illetve zsíróüzlet fejlődött
(1906 Domanovszky Sándor)
a bankárok az átíró s az átutaló üzletet immár nemcsak saját városuk területén, hanem váltószerű utalványok kiállítása útján más városokra kiterjedően is művelték
(1911 RévaiNagyLex.)
III. főnév
1.
az a személy, aki vmely írott szöveget, írás- v. zeneművet átír(t)
A fővárosi cigánybandáknak rendesen ő [ti. Ellenbogen Adolf] volt a legkeresettebb átirója, hangszerelője és betanítója is
(1894 PallasLex.)
lényegtelen változtatásokat tettek … az átírók
(1903 Irodalomtörténeti Közlemények)
A Rézangyal vendégei – micsoda brancs! Írók, átírók, négerek, gegírók, csasztuskaszerzők
(1969 Mándy Iván)
[Anna Frank naplója] ma már több változatban ismert. Első átírója maga Anna volt
(1999 Rubicon)
2. (Műsz)
ÉKsz.
ÖE: átírólevél
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások