átkap ige 2a6
1. ts ’vki gyors mozdulattal átölel, átfog vkit, vmit’ ❖ jól termett derekát átkapván jobbjával, úgy kezdi forgatni mind a’ két karjával (1804 Verseghy Ferenc C4438, 184) | Dani átkapta a lányt derékon (1911 Móricz Zsigmond 9462001, 99) | A ló megszalad. Én ijedtemben azt se tudom hova kapjak. Végre is hasra fekszek, és átkapom a nyakát is. – Hó! – kiáltom, – hó! (1912 Gárdonyi Géza 9173001, 79) | átkapja a védekező Gergely fejét, és hosszú csókot nyom az ajkára (1968 Szemlér Ferenc 9655001, 108).
1a. (ritk) ’〈állat〉(fogaival) hirtelen átfog, megragad vmit’ ❖ Az árkon egy sebzett nyúl ugrik át, utána három hosszú agár, […] az egyik agár átkapja derekát fogaival, s a félénk állatot megrázza a levegőben (1846 Jókai Mór CD18) | Azon pillanatban, melyben nekem ugrott, szerencsésen főbe lőttem [a jaguárt], de még akkor is maradt annyi ideje, hogy egyik lábamat átkapja (1856 Jókai Mór C2252, 43).
2. ts ’hirtelen átvesz, áttesz vmit 〈a másik kezébe〉’ ❖ Moody azon pillanatban bal kezébe kapta át a kardot (1851 Jókai Mór CD18) | a mutató ujjal villámgyorsasággal átkapja … [a kártya]csomagot a hüvelykujjhoz (1888 Porzsolt Kálmán C3429, 177).
3. ts (ritk) ’megkap, ill. átvesz vkitől vmit’ ❖ a király leányával átkapta az egész országot (1864 Egri népkönyv C0094, 93) | Másod-harmad kézből már nagyon színtelenül, sőt olykor meghamisítva kaptuk át [Deák Ferenc adomáit] (1896 Zichy Antal CD44) | Juliska rágyújt mai nótájára […], Mihály a lován […] átkapva tőle az énekhangját (1935 Passuth László CD10).
3a. (ritk) ’〈betegséget〉 elkap’ ❖ nem tudják, hogy mitől keletkezik [a szemölcs], egyesek úgy vélik, hogy örökölni meg átkapni lehet (2000 Az Európai Folklór Intézet kiadványai CD48).
4. ts átkap vmin (ritk) ’〈ló kocsit〉 gyors iramban, hirtelen áthúz, átlendít vmin’ ❖ A két deres csikó sebes futtában átkapta a kis könnyű kocsit egy mályvagruppon, mikor a kastély terasza elé ért (1891 Kemechey Jenő C2585, 20).
5. tn (rég) ’gyors iramban átmegy, hirtelen átugrik vmin keresztül vhova’ ❖ [ijedtemben a deszkakerítésen] serényen át-kapám (1794 Farkas András C1688, 78) | kettőn átugratott a lovával, a harmadik [árok] szélesebb volt, minthogy ló szöktében a túlsó partjára átkaphatott volna (1860 Jókai Mór CD18) | A bán maga s vele maradó vitézlő népe a Dunának csapott, elrejtőzött a füzesben, s az éj jöttével a távolban pislogó Esztergomot figyelve az óvatosan kiszemelt ponton átkapott a túlsó partra (1913 Laczkó Géza CD10).
5a. (ritk) ’〈tűz〉 hirtelen átterjed, átcsap vmely más helyre’ ❖ Aztán a tehenek közé is átkapott a tűz! (1887 Tolnai Lajos C4194, 3).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.