átkötés fn 4B

1. ’az átköt igével kifejezett cselekvés’ ❖ Mikor […] e két görög kódex átkötésére v. a régi bőrkötésnek a jellemző Korvin-bőrkötéssel való kicserélésére került a sor, letépték tábláikról a régi bőrborítékot (1895 PallasLex. CD02).

1a. ’ennek a cselekvésnek az eredménye’ ❖ Néhány kötetnél megfigyelhető az átkötés. Az Aa 2r 32 jelzetű […] kötet az 1632-es katalógusban a „corio albo [= fehér bőrrel]” […] jelzéssel szerepel, mai kötése viszont XVIII. századi sötétbarna bőrkötés (1997 Knapp Éva CD40).

2. ’két szerkezeti elem csatlakozási szakasza, átmenet’ ❖ megkezdődött a 4-es és 5-ös autópálya közötti átkötés építése (1994 Magyar Hírlap CD09) | A Lonpoint interfész [= illesztőfelület] a digitális vagy analóg be- és kimenetek többféle kombinációját nyújtja, átkötések nélküli kapcsolatot létesítve a hagyományos eszközök […] és a felhasználói interfészek [= illesztőfelületek] között (1999 Byte Magazin CD38) | Új csatorna nem épül, a tervekben […] csatornák közötti átkötések megépítése szerepel (1999 Magyar Hírlap CD09).

2a. (sajtó) ’〈színpadi műben, filmben v. vmely műsorban〉 két jelentet, két részt összekötő, összekapcsoló elem, átmenet’ ❖ [az interjú részei között levő] zenei átkötés (1989 Eörsi István 9125031, 44) | A komédia lendülete, az egy perc, egy poén elv kérlelhetetlen alkalmazása, az ötletes átkötések és a kiváló színészek könnyedén el tudják adni az ezerszer látott szituációkat (1995 Magyar Hírlap CD09) | [Az Ellopott álmok meséje című film] intenzív képei, szürreális ötletei, a fura átkötések megmaradnak a néző emlékezetében (1995 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’〈beszédben, írásműben stb.〉 más témára, tárgyra átvezető közbülső gondolat, szakasz, átmenet’ ❖ A Természeti Kép csupán azáltal kötődik a továbbiakhoz, hogy a történet színhelyéül szolgáló kisvárost, bizonyos Szörcsögöt még a napfény sem képes meghitté, széppé varázsolni. Nem kell túlontúl igényesnek lennünk, hogy ezt az átkötést kissé nyakatekertnek érezzük (1973 Hernádi Miklós 1066004, 328) | egy újabb átkötés nélküli lóugrásos mondattal rátért, hogy ilyen volt Imre is, mindenki szerette, mindig, ahol csak megfordult (1978 Lengyel Péter 9397002, 251) | [Vég Gábor monográfiájában az uralkodók életrajzai között] sok esetben, átkötésekként – főképp a korfordulókra nézve – köztörténeti összefoglaló fejezetek találhatók (1994 Új Könyvek CD29).

3. (ritk) ’a francia kiejtésben a szó utolsó mássalhangzójának a következő, magánhangzóval kezdődő szóhoz való kapcsolása, liezon; hangkötés’ ❖ Naturellement [= természetesen], parlent [= beszélnek], parleraient [= beszélnének] – első szóban ent kiejtendő, a másik 2-ben néma. Ezt grammatika nélkül bajos megtanulni, hasonlóképen az átkötéseket (1905 Bartók Béla C0855, 65).

4. (ritk, Irodt) ’az a jelenség, hogy egy szókapcsolat szorosabban összetartozó, beszédben szünettel el nem választott elemeit a verssor vége különválasztja; áthajlás, enjambement’ ❖ a rímpárokat épségben tarthatjuk anélkül, hogy a gondolat értelmi lezárásához az átkötést („enjenbement [!]”, ejtsd: anzsambman) elvesztenők (1953 Ascher Oszkár C0677, 87) | Modern költői fogás az átkötés: a sorvégen túlszaladó mondat, mely áthajlik a következő sorba (1990 Magyar néprajz CD47).

Vö. CzF. általkötés vagy átkötés; ÉrtSz.; ÉKsz.

átkötés főnév 4B
1.
az átköt igével kifejezett cselekvés
Mikor […] e két görög kódex átkötésére v.vagy a régi bőrkötésnek a jellemző Korvin-bőrkötéssel való kicserélésére került a sor, letépték tábláikról a régi bőrborítékot
(1895 PallasLex.)
1a.
ennek a cselekvésnek az eredménye
Néhány kötetnél megfigyelhető az átkötés. Az Aa 2r 32 jelzetű […] kötet az 1632-es katalógusban a „corio albo [= fehér bőrrel][…] jelzéssel szerepel, mai kötése viszont XVIII. századi sötétbarna bőrkötés
(1997 Knapp Éva)
2.
két szerkezeti elem csatlakozási szakasza, átmenet
megkezdődött a 4-es és 5-ös autópálya közötti átkötés építése
(1994 Magyar Hírlap)
A Lonpoint interfész [= illesztőfelület] a digitális vagy analóg be- és kimenetek többféle kombinációját nyújtja, átkötések nélküli kapcsolatot létesítve a hagyományos eszközök […] és a felhasználói interfészek [= illesztőfelületek] között
(1999 Byte Magazin)
Új csatorna nem épül, a tervekben […] csatornák közötti átkötések megépítése szerepel
(1999 Magyar Hírlap)
2a. (sajtó)
〈színpadi műben, filmben v. vmely műsorban〉 két jelentet, két részt összekötő, összekapcsoló elem, átmenet
[az interjú részei között levő] zenei átkötés
(1989 Eörsi István)
A komédia lendülete, az egy perc, egy poén elv kérlelhetetlen alkalmazása, az ötletes átkötések és a kiváló színészek könnyedén el tudják adni az ezerszer látott szituációkat
(1995 Magyar Hírlap)
[Az Ellopott álmok meséje című film] intenzív képei, szürreális ötletei, a fura átkötések megmaradnak a néző emlékezetében
(1995 Magyar Hírlap)
2b.
〈beszédben, írásműben stb.〉 más témára, tárgyra átvezető közbülső gondolat, szakasz, átmenet
A Természeti Kép csupán azáltal kötődik a továbbiakhoz, hogy a történet színhelyéül szolgáló kisvárost, bizonyos Szörcsögöt még a napfény sem képes meghitté, széppé varázsolni. Nem kell túlontúl igényesnek lennünk, hogy ezt az átkötést kissé nyakatekertnek érezzük
(1973 Hernádi Miklós)
egy újabb átkötés nélküli lóugrásos mondattal rátért, hogy ilyen volt Imre is, mindenki szerette, mindig, ahol csak megfordult
(1978 Lengyel Péter)
[Vég Gábor monográfiájában az uralkodók életrajzai között] sok esetben, átkötésekként – főképp a korfordulókra nézve – köztörténeti összefoglaló fejezetek találhatók
(1994 Új Könyvek)
3. (ritk)
a francia kiejtésben a szó utolsó mássalhangzójának a következő, magánhangzóval kezdődő szóhoz való kapcsolása, liezon; hangkötés
Naturellement [= természetesen], parlent [= beszélnek], parleraient [= beszélnének] – első szóban ent kiejtendő, a másik 2-ben néma. Ezt grammatika nélkül bajos megtanulni, hasonlóképen az átkötéseket
(1905 Bartók Béla)
4. (ritk, Irodt)
az a jelenség, hogy egy szókapcsolat szorosabban összetartozó, beszédben szünettel el nem választott elemeit a verssor vége különválasztja; áthajlás, enjambement
a rímpárokat épségben tarthatjuk anélkül, hogy a gondolat értelmi lezárásához az átkötést („enjenbement [!]”, ejtsd: anzsambman) elvesztenők
(1953 Ascher Oszkár)
Modern költői fogás az átkötés: a sorvégen túlszaladó mondat, mely áthajlik a következő sorba
(1990 Magyar néprajz)
Vö. CzF. általkötés vagy átkötés; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások