átlát ige 5a

1. tn ’〈közbeeső akadály v. távolság ellenére〉 vmely más, tőle távolabb eső, ill. vmin túl levő helyre lát’ ❖ Önök tehát nem látnak át hozzám (1863 Greguss Ágost ford.–Sand C1916, 39) | [Nero] innen átlátott az Esquilinus lankáira (1921 Kosztolányi Dezső CD10) | Átláthattak egymáshoz, akik itt szembelaktak (1954 Sarkadi Imre 9586003, 35) | A keskeny kertemre nyíló ablakokat kitártam, átlátok a Mihálka fiúk kertjébe (1985 Bodor Ádám 1020003, 31).

1a. ’a látást részben akadályozó tárgy résein, ill. mellette, fölötte stb. messzebbre lát’ ❖ A két sor köztt az Ősz átlátván helyébűl (1804 Verseghy Ferenc CD01) | A kerítésen jól átlátni, hátul egy kis kertféle, de igen gondozatlan (1928 Molnár József CD10) | jó helyre rakták, átláthat az ajtónyíláson, legalább elszórakozik (1980 Sebeők János 1139002, 155).

2. tn átlát vmin (átv is) ’〈vmely közegen, ill. áttetsző v. átlátszó tárgyon〉 tekintetével áthatol’ ❖ ide mindentudásod’ égi cseppeit! nekem – nekem, hogy e’ nagy fátyolon átlássak, és eszemmel a’ Halandók’ szívébe nézhessek, mint a’ tükörbe (1819 Katona József C2502, 24) | Átlát azon [ti. az éj setétjén] az ellenség szeme (1823 Vörösmarty Mihály C4540, 348) | Az ember nem láthat át a falon (1942 Hunyady Sándor 9266005, 106) | [az üvegtárgyak bútorként] az ablak elé is helyezhetők, mert úgy tudják kitölteni a teret, hogy átlátni rajtuk (1997 Magyar Hírlap CD09).

2a. átlát vkin v. vmin ’tisztában van vkinek a titkával, rejtett szándékával’ ❖ végre átlát majd férje titokzatos szándékain (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536003, 251) | ismerem az embereket, átlátok rajtuk, mint kártyáimon (1926 Gellért Hugó ford. CD10) | A hazugságon, a tettetésen rögtön átlátott (1943 Szabó Lőrinc 2032001, 706) | Mikor azonban a leányrabló átlátott rajta [ti. Zamárdon], csellel válaszolt a cselre (1961 Lipták Gábor 9400001, 63).

3. ts ’〈nagyobb területet, ill. mindazt, ami ott található〉 egész terjedelmében lát, tekintetével bejár, befog’ ❖ Erre [a tuskóra] rááll a főerdész, hogy átlássa a köréje csődült nagy tömeget (1895 Tanos Pál C4089, 52) | a legmagasabb csúcsra érve, átlátja egy táj szerkezetét, áttekinti a hegycsúcsok összefüggő sorozatának geológiai törvényszerűségét (1943 Márai Sándor 9421003, 19) | átlátva a kusza terepet (1983 Cs. Szabó László 9093002, 187).

3a. ’〈vmely folyamatot〉 egészében lát, tudásával, ismereteivel áttekint’ ❖ Midőn Fráter György a királyné ólomkoporsóba zárt holttestével Krakkóba megérkezett, az első tekintetre átlátta az egész dráma szövevényét, mely itt lejátszódott (1892 Jókai Mór CD18) | Van úgy, hogy egy pillanat alatt, egy pillanat ezredrésze alatt átlátja az ember tisztán az egész életét (1925 Lengyel Menyhért 9396003, 48) | egyedül képes és egyedül hivatott az építészet létrejöttének egész processzusát átlátni és átfogni (1956 Major Máté 2005085, 787).

3b. ’〈helyzetet, (rejtett) összefüggést〉 teljes egészében (a titkolt szándék ellenére) felfog, megért’ ❖ Világ tünt elő a’ nő agyában, átlátá a’ dolgok állását (1839 Vajda Péter 8504009, 145) | akkor kezdte átlátni, hogy hányadán vagyunk (1877 Puky József ford.–Molière C3177, 220) | [Verlaine] egyszerre átlátta morális süllyedése mértékét és veszélyeit (1926 Szabó Lőrinc 9629168, 121) | Egyre jobban átláttam, hogy micsoda veszélyeket hordoz, ha tevékenységük napokon belül nem áll le (1990 Lovass Zoltán 1097002, 210).

4. ts (kissé rég) ’〈tényt, érvet, igazságot stb.〉 belát, elismer’ ❖ Hogy ha ezek egyszer el fognak készlni, Alt láthadd bástyáim mint nem fognak dlni (1790 Gvadányi József C1938, 14) | Átlátták, hogy igazat mond (1816 Verseghy Ferenc C4427, 102) | Most átlátom hibámat, s igyekezni fogok helyre- […] hozni, ha ön is megbocsát (1850 Dobsa Lajos 8107001, 10) | Kata át fogja látni, hogy ez [a házasság] lehetetlen (1907 Ambrus Zoltán C0595, 212) | Az Egyház szolgái […] hamarabb átlátták ez érv [ti. a kettős igazság tanának] tarthatatlanságát, mint azok, akik életösztönük sugallatára, mintegy alibi-igazolásra, kitalálták (1937 Fejtő Ferenc 2045005, 41).

Sz: átlátás.

Vö. CzF. általlát vagy átlát; ÉrtSz.; ÉKsz.

átlát ige 5a
1. tárgyatlan
〈közbeeső akadály v. távolság ellenére〉 vmely más, tőle távolabb eső, ill. vmin túl levő helyre lát
Önök tehát nem látnak át hozzám
(1863 Greguss Ágost ford.Sand)
[Nero] innen átlátott az Esquilinus lankáira
(1921 Kosztolányi Dezső)
Átláthattak egymáshoz, akik itt szembelaktak
(1954 Sarkadi Imre)
A keskeny kertemre nyíló ablakokat kitártam, átlátok a Mihálka fiúk kertjébe
(1985 Bodor Ádám)
1a.
a látást részben akadályozó tárgy résein, ill. mellette, fölötte stb. messzebbre lát
A két sor köztt az Ősz átlátván helyébűl
(1804 Verseghy Ferenc)
A kerítésen jól átlátni, hátul egy kis kertféle, de igen gondozatlan
(1928 Molnár József)
jó helyre rakták, átláthat az ajtónyíláson, legalább elszórakozik
(1980 Sebeők János)
2. tárgyatlan átlát vmin (átv is)
〈vmely közegen, ill. áttetsző v. átlátszó tárgyon〉 tekintetével áthatol
ide mindentudásod’ égi cseppeit! nekem – nekem, hogy e’ nagy fátyolon átlássak, és eszemmel a’ Halandók’ szívébe nézhessek, mint a’ tükörbe
(1819 Katona József)
Átlát azon [ti. az éj setétjén] az ellenség szeme
(1823 Vörösmarty Mihály)
Az ember nem láthat át a falon
(1942 Hunyady Sándor)
[az üvegtárgyak bútorként] az ablak elé is helyezhetők, mert úgy tudják kitölteni a teret, hogy átlátni rajtuk
(1997 Magyar Hírlap)
2a. átlát vkin v. vmin
tisztában van vkinek a titkával, rejtett szándékával
végre átlát majd férje titokzatos szándékain
(1891 Zempléni P. Gyula ford.Ohnet)
ismerem az embereket, átlátok rajtuk, mint kártyáimon
(1926 Gellért Hugó ford.)
A hazugságon, a tettetésen rögtön átlátott
(1943 Szabó Lőrinc)
Mikor azonban a leányrabló átlátott rajta [ti. Zamárdon], csellel válaszolt a cselre
(1961 Lipták Gábor)
3. tárgyas
〈nagyobb területet, ill. mindazt, ami ott található〉 egész terjedelmében lát, tekintetével bejár, befog
Erre [a tuskóra] rááll a főerdész, hogy átlássa a köréje csődült nagy tömeget
(1895 Tanos Pál)
a legmagasabb csúcsra érve, átlátja egy táj szerkezetét, áttekinti a hegycsúcsok összefüggő sorozatának geológiai törvényszerűségét
(1943 Márai Sándor)
átlátva a kusza terepet
(1983 Cs. Szabó László)
3a.
〈vmely folyamatot〉 egészében lát, tudásával, ismereteivel áttekint
Midőn Fráter György a királyné ólomkoporsóba zárt holttestével Krakkóba megérkezett, az első tekintetre átlátta az egész dráma szövevényét, mely itt lejátszódott
(1892 Jókai Mór)
Van úgy, hogy egy pillanat alatt, egy pillanat ezredrésze alatt átlátja az ember tisztán az egész életét
(1925 Lengyel Menyhért)
egyedül képes és egyedül hivatott az építészet létrejöttének egész processzusát átlátni és átfogni
(1956 Major Máté)
3b.
〈helyzetet, (rejtett) összefüggést〉 teljes egészében (a titkolt szándék ellenére) felfog, megért
Világ tünt elő a’ nő agyában, átlátá a’ dolgok állását
(1839 Vajda Péter)
akkor kezdte átlátni, hogy hányadán vagyunk
(1877 Puky József ford.Molière)
[Verlaine] egyszerre átlátta morális süllyedése mértékét és veszélyeit
(1926 Szabó Lőrinc)
Egyre jobban átláttam, hogy micsoda veszélyeket hordoz, ha tevékenységük napokon belül nem áll le
(1990 Lovass Zoltán)
4. tárgyas (kissé rég)
〈tényt, érvet, igazságot stb.〉 belát, elismer
Hogy ha ezek egyszer el fognak készlni, Alt láthadd bástyáim mint nem fognak dlni
(1790 Gvadányi József)
Átlátták, hogy igazat mond
(1816 Verseghy Ferenc)
Most átlátom hibámat, s igyekezni fogok helyre- […] hozni, ha ön is megbocsát
(1850 Dobsa Lajos)
Kata át fogja látni, hogy ez [a házasság] lehetetlen
(1907 Ambrus Zoltán)
Az Egyház szolgái […] hamarabb átlátták ez érv [ti. a kettős igazság tanának] tarthatatlanságát, mint azok, akik életösztönük sugallatára, mintegy alibi-igazolásra, kitalálták
(1937 Fejtő Ferenc)
Sz: átlátás
Vö. CzF. általlát vagy átlát; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások