átlátszó mn-i ign és mn 17A5

I. mn-i ign → átlátszik.

II. mn

1. ’olyan 〈anyag, test, közeg〉, amelyen, ill. amelynek résein keresztül lehet látni’ ❖ Azon testek, a’ mellyek a’ világosságot által eresztik, átlátszóknak neveztetnek (1793 Láczai Szabó József ford.–Luntz C2874, 157) | Az előbb oly ködös és homályos levegő egyszerre tisztává s átlátszóvá lett, a legtávolabb hegyek körrajzai élesen váltak ki (1857 Eötvös József 8126015, 33) | Blúzának fele szintén átlátszó, átlyukgatott csipke-betét volt (1914 Oláh Gábor 9487063, 180) | Tiszta, átlátszó víz csobogott itt, a halak is szépen látszottak (1973 Gion Nándor 9190005, 81).

1a. ’olyan 〈anyag, test, közeg〉, amelyen keresztül a mögötte v. benne levő dolgot halványan v. körvonalaiban látni lehet’ ❖ Egyetlenegy ſzem napkeleti gyöngynek, ha […] ſzép átlátſzó fehér, egy forint az ára (1799 Fábián József ford.–Raff 7101003, 103) | ruháid igen átlátszók (1841 Vajda Péter 8504013, 67) | a magaslatok felett fátyolszerü, átlátszó köd lengett (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536001, 4) | [A tyúkleves] sűrű és átlátszó, mint a szirup (1931 Kassák Lajos 9314010, 58) | [A nőt] átlátszó pongyolája miatt igazoltatja a rendőr (1970 Mészöly Miklós 9439002, 732).

2. (rég) ’egyenes, őszinte 〈személy, jellem stb.〉’ ❖ nője is – egy egészen átlátszó, böcsületes teremtmény (1837 Tóth Péter 8491002, 164) | Petőfi lelke, mint minden egészséges lélek, rendkívül egyszerű, átlátszó és naiv (1910 Babits Mihály C0696, 49).

2a. ’áttekinthető, könnyen érthető, világos 〈szerkezet(ű), nyelvezet(ű mű)〉’ ❖ Corneille darabjai … tiszták ’s átlátszók (1840 Nagy Elek C3241, 54) | a gondolatok világos, mondhatni átlátszó közlésére (1870 Névy László 8334002, 11) | A versek hangja és szerkezete változatlanul egyszerű és átlátszó (1936 Illyés Gyula 9274067, 134).

3. ’olyan 〈megnyilatkozás〉, melynek hamis volta könnyen felismerhető, nyilvánvaló’ ❖ [Biró] elutazása ürügyéül valami nagyon átlátszó hazugságot eszelt ki (1906 Ambrus Zoltán C0591, 138) | csak mentségül mondják, nevetséges és átlátszó alibinek (1942 Szentkuthy Miklós 9664006, 95) | öt perc alatt kisülhet az igazság, hiszen oly átlátszók a hazugságok (1957 Benedek István 9041011, 365) | átlátszó ürügyekkel (1979 Hajnóczy Péter 9215002, 124).

J: áttetsző.

Sz: átlátszós, átlátszóság.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

átlátszó melléknévi igenév és melléknév 17A5
I. melléknévi igenévátlátszik
II. melléknév
1.
olyan 〈anyag, test, közeg〉, amelyen, ill. amelynek résein keresztül lehet látni
Azon testek, a’ mellyek a’ világosságot által eresztik, átlátszóknak neveztetnek
(1793 Láczai Szabó József ford.Luntz)
Az előbb oly ködös és homályos levegő egyszerre tisztává s átlátszóvá lett, a legtávolabb hegyek körrajzai élesen váltak ki
(1857 Eötvös József)
Blúzának fele szintén átlátszó, átlyukgatott csipke-betét volt
(1914 Oláh Gábor)
Tiszta, átlátszó víz csobogott itt, a halak is szépen látszottak
(1973 Gion Nándor)
1a.
olyan 〈anyag, test, közeg〉, amelyen keresztül a mögötte v. benne levő dolgot halványan v. körvonalaiban látni lehet
Egyetlenegy ſzem napkeleti gyöngynek, ha […] ſzép átlátſzó fehér, egy forint az ára
(1799 Fábián József ford.Raff)
ruháid igen átlátszók
(1841 Vajda Péter)
a magaslatok felett fátyolszerü, átlátszó köd lengett
(1891 Zempléni P. Gyula ford.Ohnet)
[A tyúkleves] sűrű és átlátszó, mint a szirup
(1931 Kassák Lajos)
[A nőt] átlátszó pongyolája miatt igazoltatja a rendőr
(1970 Mészöly Miklós)
2. (rég)
egyenes, őszinte 〈személy, jellem stb.〉
nője is – egy egészen átlátszó, böcsületes teremtmény
(1837 Tóth Péter)
Petőfi lelke, mint minden egészséges lélek, rendkívül egyszerű, átlátszó és naiv
(1910 Babits Mihály)
2a.
áttekinthető, könnyen érthető, világos 〈szerkezet(ű), nyelvezet(ű mű)
Corneille darabjai … tiszták ’s átlátszók
(1840 Nagy Elek)
a gondolatok világos, mondhatni átlátszó közlésére
(1870 Névy László)
A versek hangja és szerkezete változatlanul egyszerű és átlátszó
(1936 Illyés Gyula)
3.
olyan 〈megnyilatkozás〉, melynek hamis volta könnyen felismerhető, nyilvánvaló
[Biró] elutazása ürügyéül valami nagyon átlátszó hazugságot eszelt ki
(1906 Ambrus Zoltán)
csak mentségül mondják, nevetséges és átlátszó alibinek
(1942 Szentkuthy Miklós)
öt perc alatt kisülhet az igazság, hiszen oly átlátszók a hazugságok
(1957 Benedek István)
átlátszó ürügyekkel
(1979 Hajnóczy Péter)
Sz: átlátszós, átlátszóság
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások