átlátszó mn-i ign és mn
I. mn-i ign → átlátszik.
II. mn 17A5
1. ’olyan 〈anyag, test, közeg〉, amelyen, ill. amelynek résein keresztül lehet látni’ ❖ Azon testek, a’ mellyek a’ világosságot által eresztik, átlátszóknak neveztetnek (1793 Láczai Szabó József ford.–Luntz C2874, 157) | Az előbb oly ködös és homályos levegő egyszerre tisztává s átlátszóvá lett, a legtávolabb hegyek körrajzai élesen váltak ki (1857 Eötvös József 8126015, 33) | Blúzának fele szintén átlátszó, átlyukgatott csipke-betét volt (1914 Oláh Gábor 9487063, 180) | Tiszta, átlátszó víz csobogott itt, a halak is szépen látszottak (1973 Gion Nándor 9190005, 81).
1a. ’olyan 〈anyag, test, közeg〉, amelyen keresztül a mögötte v. benne levő dolgot halványan v. körvonalaiban látni lehet’ ❖ Egyetlenegy ſzem napkeleti gyöngynek, ha […] ſzép átlátſzó fehér, egy forint az ára (1799 Fábián József ford.–Raff 7101003, 103) | ruháid igen átlátszók (1841 Vajda Péter 8504013, 67) | a magaslatok felett fátyolszerü, átlátszó köd lengett (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536001, 4) | [A tyúkleves] sűrű és átlátszó, mint a szirup (1931 Kassák Lajos 9314010, 58) | [A nőt] átlátszó pongyolája miatt igazoltatja a rendőr (1970 Mészöly Miklós 9439002, 732).
2. (rég) ’egyenes, őszinte 〈személy, jellem stb.〉’ ❖ nője is – egy egészen átlátszó, böcsületes teremtmény (1837 Tóth Péter 8491002, 164) | Petőfi lelke, mint minden egészséges lélek, rendkívül egyszerű, átlátszó és naiv (1910 Babits Mihály C0696, 49).
2a. ’áttekinthető, könnyen érthető, világos 〈szerkezet(ű), nyelvezet(ű mű)〉’ ❖ Corneille darabjai … tiszták ’s átlátszók (1839 Nagy Elek C3241, 54) | a gondolatok világos, mondhatni átlátszó közlésére (1870 Névy László 8334002, 11) | A versek hangja és szerkezete változatlanul egyszerű és átlátszó (1936 Illyés Gyula 9274067, 134).
3. ’olyan 〈megnyilatkozás〉, amelynek hamis volta könnyen felismerhető, nyilvánvaló’ ❖ [Biró] elutazása ürügyéül valami nagyon átlátszó hazugságot eszelt ki (1906 Ambrus Zoltán C0591, 138) | csak mentségül mondják, nevetséges és átlátszó alibinek (1942 Szentkuthy Miklós 9664006, 95) | öt perc alatt kisülhet az igazság, hiszen oly átlátszók a hazugságok (1957 Benedek István 9041011, 365) | átlátszó ürügyekkel (1979 Hajnóczy Péter 9215002, 124).
J: áttetsző.
Sz: átlátszós, átlátszóság.
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.