afgán mn és fn 

I. mn 14A1

1. ’Afganisztánban és Északnyugat-Pakisztánban élő, az iráni nyelvcsaládhoz tartozó pastu nyelvet beszélő, indoeurópai eredetű 〈nép (egy csoportja)〉’ ❖ a tudományokra adta magát, embereit megtanítá a démonok nyelvére, a bűvészetre, a csillagjóslatra; ezekből lett az afgán nemzet (1851 Jókai Mór CD18) | Kohát vidéki afgán törzs (1893 PallasLex. CD02) | Az afgán nép akkor […] állami egységre jutni nem birt, de erős volt törzsi érzete, szerette függetlenségét és vallását és gyülölte az idegen elnyomást (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | Az afgán ellenzék (1990 Tények könyve CD37) | a számottevő afgán kisebbséggel rendelkező Oroszországhoz (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ehhez a néphez tartozó 〈személy〉’ ❖ A kunyhó lakójában afgán ellenség helyett egy királyi vadat találtam (1851 Jókai Mór CD18) | ő mentette meg egy afgán emir életét, aki hálája jeléül egy bájos afgán nőt ajánlott föl neki feleségül (1930 Budapesti Hírlap aug. 10. C4718, 9) | Afgán televíziósok továbbképzése folyik a Magyar Televíziónál (1987 Lévai Béla 1094002, 62) | Egy afgán zarándok Mekkában (2000 Rubicon CD17).

2. ’e néppel mint politikailag szervezett közösséggel, ill. Afganisztánnal mint önálló állammal kapcs., azzal összefüggő, arra jellemző, ahhoz tartozó’ ❖ egy hivatalba lépő afgán miniszterhez (1931 Illyés Gyula CD10) | Az afgán kormány miniszteri tárcákat ajánl fel azoknak a lázadó vezetőknek, akik leteszik a fegyvert s hajlandók az együttműködésre (1989 Tények könyve CD37) | afgán védelmi minisztérium (1990 Tények könyve CD37) | Éhségsztrájkot folytat tizenöt menekülő afgán állampolgár (1995 Magyar Hírlap CD09) | afgán hatóságok (1996 Magyar Hírlap CD09) | rendezték az afgán és a tibeti kérdést (1999 Majoros István CD17).

2a. ’e nép történelméhez tartozó, azzal összefüggő, ill. Afganisztánban zajló’ ❖ tudom a kulisszák mögötti afgán viszályt (1878 Mikszáth Kálmán CD04) | [az] utolsó afgán háború (1905 Vámbéry Ármin 8507005, 357) | Afgán tűzszünet iráni segítséggel (1994 Magyar Hírlap CD09) | az afgán válságnak számos aspektusa van – humanitárius, vallási, politikai és nemzetbiztonsági (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. (az) e nép által lakott, ill. Afganisztánhoz tartozó v. annak fennhatósága alatt álló 〈vidék, terület, település stb.〉’ ❖ Herat, az ugyanily nevü afgán tartomány fővárosa (1895 PallasLex. CD02) | szabad átvonulást engedett neki Vakhánon és az afgán Pamírokon keresztül (1922 Halász Gyula CD10) | [a kulán öszvérek] nagy tömegekben élnek az afgán határ mentén (1929 Az állatok világa ford. CD46) | fenyegető terrorakciók hírei uralták az immár jó 2 milliósra duzzadt afgán fővárost 1989. febr. derekán (1990 Tények könyve CD37) | az afgán hegyek között (1996 Új Könyvek CD29) | Üzbég gépek az afgán légtérben (2000 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’itt őshonos, ill. innen származó, itt kitenyésztett 〈állat〉’ ❖ Izgatottan néz körül. Egy sápadt ökörfaló halad el mellette erős afgán lovon (1910 Laczkó Géza CD10) afgán agár ’karcsú termetű, hosszú lábú, könnyed, gyors járású, kiválóan látó, hosszú szőrzetű vadászkutya’ ❖ Az orosz agárnak legközelebbi rokona az afgán agár, melynél a hosszú szőrzet a fej és a végtagok egyéb részeire is kiterjed (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A Sanallah’s Jerome nevű afgán agár lett az 1996-os esztendő legszebb kutyája (1996 Magyar Hírlap CD09).

4. ’e nép (tárgyi) kultúrájára jellemző, ahhoz tartozó’ ❖ A persa irodalomnak a közönség minden rétegére kiterjedő befolyása mellett eredetiségről szó sem lehet az afgán költészetben (1893 PallasLex. CD02) | A legnagyobb – a leggondosabb – egyéniségek, úgy érzem, a modern albán vagy afgán irodalomban készülődnek (1943 Illyés Gyula 9274255, 230) | Itt ez a meggyvörös fotel, ez a sárga padló […], az albán és afgán szőnyeg (1992 Konrád György 2027021, 8) | afgán öltözékben (2000 Magyar Hírlap CD09).

4a. ’e nép (társadalmi) szokásaira jellemző, ill. gondolkodásmódját tükröző’ ❖ jaj volna azon nőnek, ki addig, míg más férj öve van a derekán, egy idegennek engedné kezeit érinteni; az afgán erkölcs szigorú! (1853 Jókai Mór CD18) | afgán szertartás szerint (1853 Jókai Mór CD18) | A hatalom megosztása […] nem afgán hagyomány (1996 Magyar Hírlap CD09).

5. (ritk) ’az e nép által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó újiráni 〈nyelv〉’ ❖ Az afgán nyelv vagy pustu (puk’htn-nak is nevezik), az iráni nyelvcsaládhoz tartozik (1893 PallasLex. CD02) | Ettől kezdve már csak egy afgán nyelvet értő tolmácsra volt szükség (1998 Magyar Hírlap CD09).

5a. (-ul raggal, hsz-szerűen) (ritk) ’ezen a nyelven’ ❖ csak hatvanhét honvédtiszthelyettes gagyog valamit angolul, a többiek maximum afgánul (1998 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4A1

1. (hat ne-vel, tbsz-ban) ’Afganisztánban és Északnyugat-Pakisztánban élő, a pastu nyelvet beszélő, indoeurópai eredetű nép’ ❖ Ez már az afgánok tartománya (1850 Jókai Mór CD18) | Ami Angliát illeti, az kettős háborút folytat, és pedig Ázsiában az afgánok, Afrika déli részén a vad zulu-kafferek ellen (1880 Bácska 8605001, 30) | A nyolcvanas években [Afganisztán] a szovjet „békepolitika” szégyenfoltja volt, az emberek többsége világszerte a hazájukat védő afgánoknak szurkolt (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’az Afganisztánban és Észak-Pakisztánban élő, pastu nyelvet beszélő néphez tartozó személy, kül. férfi’ ❖ Egy óra múlva a barlang megtelt vén és fiatal afgánokkal (1850 Jókai Mór CD18) | Dühödt afgánok ezrei tegnap felgyújtották Pakisztán kabuli nagykövetségét (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’e nép által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó újiráni nyelv’ ❖ Az új-iráni legfontosabb tagjai: a számos nyelvjárásra tagozódó és arab jövevényszavakkal telített új-perzsa, a Pamir-nyelvjárások, az afgán, a baludzsi, a kurd és a Kaukázusban élő oszétok nyelve, amely az alán leszármazottjának látszik (1937 Zsirai Miklós 9805001, 12) | Újiráni nyelvek: perzsa, kurd, beludzs, afgán stb. (1988 Tények könyve CD37).

Vö. ÉKsz.

afgán melléknév és főnév
I. melléknév 14A1
1.
Afganisztánban és Északnyugat-Pakisztánban élő, az iráni nyelvcsaládhoz tartozó pastu nyelvet beszélő, indoeurópai eredetű 〈nép (egy csoportja)
a tudományokra adta magát, embereit megtanítá a démonok nyelvére, a bűvészetre, a csillagjóslatra; ezekből lett az afgán nemzet
(1851 Jókai Mór)
Kohát vidéki afgán törzs
(1893 PallasLex.)
Az afgán nép akkor […] állami egységre jutni nem birt, de erős volt törzsi érzete, szerette függetlenségét és vallását és gyülölte az idegen elnyomást
(1904 Nagy képes világtörténet)
Az afgán ellenzék
(1990 Tények könyve)
a számottevő afgán kisebbséggel rendelkező Oroszországhoz
(2000 Magyar Hírlap)
1a.
ehhez a néphez tartozó 〈személy〉
A kunyhó lakójában afgán ellenség helyett egy királyi vadat találtam
(1851 Jókai Mór)
ő mentette meg egy afgán emir életét, aki hálája jeléül egy bájos afgán nőt ajánlott föl neki feleségül
(1930 Budapesti Hírlap aug. 10.)
Afgán televíziósok továbbképzése folyik a Magyar Televíziónál
(1987 Lévai Béla)
Egy afgán zarándok Mekkában
(2000 Rubicon)
2.
e néppel mint politikailag szervezett közösséggel, ill. Afganisztánnal mint önálló állammal kapcs., azzal összefüggő, arra jellemző, ahhoz tartozó
egy hivatalba lépő afgán miniszterhez
(1931 Illyés Gyula)
Az afgán kormány miniszteri tárcákat ajánl fel azoknak a lázadó vezetőknek, akik leteszik a fegyvert s hajlandók az együttműködésre
(1989 Tények könyve)
afgán védelmi minisztérium
(1990 Tények könyve)
Éhségsztrájkot folytat tizenöt menekülő afgán állampolgár
(1995 Magyar Hírlap)
afgán hatóságok
(1996 Magyar Hírlap)
rendezték az afgán és a tibeti kérdést
(1999 Majoros István)
2a.
e nép történelméhez tartozó, azzal összefüggő, ill. Afganisztánban zajló
tudom a kulisszák mögötti afgán viszályt
(1878 Mikszáth Kálmán)
[az] utolsó afgán háború
(1905 Vámbéry Ármin)
Afgán tűzszünet iráni segítséggel
(1994 Magyar Hírlap)
az afgán válságnak számos aspektusa van – humanitárius, vallási, politikai és nemzetbiztonsági
(1998 Magyar Hírlap)
3.
(az) e nép által lakott, ill. Afganisztánhoz tartozó v. annak fennhatósága alatt álló 〈vidék, terület, település stb.〉
Herat, az ugyanily nevü afgán tartomány fővárosa
(1895 PallasLex.)
szabad átvonulást engedett neki Vakhánon és az afgán Pamírokon keresztül
(1922 Halász Gyula)
[a kulán öszvérek] nagy tömegekben élnek az afgán határ mentén
(1929 Az állatok világa ford.)
fenyegető terrorakciók hírei uralták az immár jó 2 milliósra duzzadt afgán fővárost 1989. febr.február derekán
(1990 Tények könyve)
az afgán hegyek között
(1996 Új Könyvek)
Üzbég gépek az afgán légtérben
(2000 Magyar Hírlap)
3a.
itt őshonos, ill. innen származó, itt kitenyésztett 〈állat〉
Izgatottan néz körül. Egy sápadt ökörfaló halad el mellette erős afgán lovon
(1910 Laczkó Géza)
afgán agár
karcsú termetű, hosszú lábú, könnyed, gyors járású, kiválóan látó, hosszú szőrzetű vadászkutya
Az orosz agárnak legközelebbi rokona az afgán agár, melynél a hosszú szőrzet a fej és a végtagok egyéb részeire is kiterjed
(1929 Az állatok világa ford.)
A Sanallah’s Jerome nevű afgán agár lett az 1996-os esztendő legszebb kutyája
(1996 Magyar Hírlap)
4.
e nép (tárgyi) kultúrájára jellemző, ahhoz tartozó
A persa irodalomnak a közönség minden rétegére kiterjedő befolyása mellett eredetiségről szó sem lehet az afgán költészetben
(1893 PallasLex.)
A legnagyobb – a leggondosabb – egyéniségek, úgy érzem, a modern albán vagy afgán irodalomban készülődnek
(1943 Illyés Gyula)
Itt ez a meggyvörös fotel, ez a sárga padló […], az albán és afgán szőnyeg
(1992 Konrád György)
afgán öltözékben
(2000 Magyar Hírlap)
4a.
e nép (társadalmi) szokásaira jellemző, ill. gondolkodásmódját tükröző
jaj volna azon nőnek, ki addig, míg más férj öve van a derekán, egy idegennek engedné kezeit érinteni; az afgán erkölcs szigorú!
(1853 Jókai Mór)
afgán szertartás szerint
(1853 Jókai Mór)
A hatalom megosztása […] nem afgán hagyomány
(1996 Magyar Hírlap)
5. (ritk)
az e nép által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó újiráni 〈nyelv〉
Az afgán nyelv vagy pustu (puk’htn-nak is nevezik), az iráni nyelvcsaládhoz tartozik
(1893 PallasLex.)
Ettől kezdve már csak egy afgán nyelvet értő tolmácsra volt szükség
(1998 Magyar Hírlap)
5a. (-ul raggal, hsz-szerűen) (ritk)
ezen a nyelven
csak hatvanhét honvédtiszthelyettes gagyog valamit angolul, a többiek maximum afgánul
(1998 Magyar Hírlap)
II. főnév 4A1
1. (hat ne-vel, tbsz-ban)
Afganisztánban és Északnyugat-Pakisztánban élő, a pastu nyelvet beszélő, indoeurópai eredetű nép
Ez már az afgánok tartománya
(1850 Jókai Mór)
Ami Angliát illeti, az kettős háborút folytat, és pedig Ázsiában az afgánok, Afrika déli részén a vad zulu-kafferek ellen
(1880 Bácska)
A nyolcvanas években [Afganisztán] a szovjet „békepolitika” szégyenfoltja volt, az emberek többsége világszerte a hazájukat védő afgánoknak szurkolt
(1995 Magyar Hírlap)
1a.
az Afganisztánban és Észak-Pakisztánban élő, pastu nyelvet beszélő néphez tartozó személy, kül. férfi
Egy óra múlva a barlang megtelt vén és fiatal afgánokkal
(1850 Jókai Mór)
Dühödt afgánok ezrei tegnap felgyújtották Pakisztán kabuli nagykövetségét
(1995 Magyar Hírlap)
2.
e nép által beszélt, az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó újiráni nyelv
Az új-iráni legfontosabb tagjai: a számos nyelvjárásra tagozódó és arab jövevényszavakkal telített új-perzsa, a Pamir-nyelvjárások, az afgán, a baludzsi, a kurd és a Kaukázusban élő oszétok nyelve, amely az alán leszármazottjának látszik
(1937 Zsirai Miklós)
Újiráni nyelvek: perzsa, kurd, beludzs, afgán stb.s a többi
(1988 Tények könyve)
Vö. ÉKsz.

Beállítások