átrág ts ige 2a6

1. ’rágással átlyukaszt vmit’ ❖ [az egerek] nyalánkságukat messze megérzik, s ugyan azért a falakat is átrágják (1847 Peregriny Elek 8360008, 92) | A fiatal lárva először átrágja a hüvelyt, majd a fejlődő borsószem gyenge hártyáját, hogy annak belsejébe kerüljön (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Milyen vastag függöny, mondtam, és te, te szegény, te zúgó, kanyarokba simuló kék molylepke, neked ezt át kell rágnod (1980 Fehér István 2054030, 426).

1a. (átv is) ’rágással átlyuggat, lyukacsossá tesz vmit’ ❖ Átrágta a szú egészen ezt az ágydeszkát. Nem való ez még tüzre sem! (1897 Nagy Sándor 8327005, 221) | mint éhes hernyó eperlevelet: mindent, mindent átrág az unalom (1934 Zelk Zoltán CD10).

1b. ’〈maró anyag〉 átlyukaszt vmit’ ❖ [a hamulúgot] megszürni nem szabad, életmüves [= szerves] anyagokkal érintkezését lehetségig kerülni kell, minthogy azokat átrágja (1844 Nendtvich Károly 8330004, 128) | Az agresszív anyag egyébként a műanyag hordókat is pillanatok alatt átrágja, hosszabb ideig csak saválló acélhordóban lehetne tárolni (1996 Magyar Hírlap CD09).

1c. (átv is)(pusztítva, marva) teljesen átjár vmit’ ❖ [a befakadó viz] a sótömzs [= sótelep] felé irányulva rágja át egészen a bányákig a só tömegét (1871 Orbán Balázs CD22) | a méreg, amely átrágja az egész szervezetet (1937 Schöpflin Aladár 9590003, 194) | ha késő és az őrület átrágja mind mi érdemes, hát haljunk meg (1941 Havas Endre 9230022, 32).

2. ’egész vastagságában elrág vmit’ ❖ a fiatalabb [vidra] gyöngűl, bágyad, szinte át van rágva a torka (1900 Bársony István C0842, 145) | Amikor [az egerek] az utolsó hegedűn átrágták az utolsó húrt, annak pendülése volt Budapest búcsúszava (1970 Örkény István 9500038, 417) | A vakond növényi eredetű táplálékot nem fogyaszt, ha átrágja a palánták gyökereit, csak azért teszi, mert éppen útjában voltak, amikor alagútrendszerét bővítette (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

3. átrágja magát vmin ’folytonos rágással átjut vmin’ ❖ a lárva a betokolt fiasító sejten magát átrágta (1933 Az állatok világa ford. CD46) | átmentem az üveghegyen, átrágtam magam a kásahegyen (1976 Fehér Klára 9137002, 66).

4. átrágja magát vmin ’〈kül. nagy terjedelmű szöveget〉(nehezen, kínlódva) áttanulmányoz, végigolvas’ ❖ sok könyvön átrágta magát (1899 Kemechey Jenő C2587, 78) | Vergilius a legkönnyebb auktor [= ókori szerző]. Ha az ember egy-két ezer soron átrágta magát, folyékonyan fordítja akárhol (1956 Németh László² 2005002, 14) | [a testület] kétszázezer oldalnyi hivatalos feljegyzésen rágta át magát (1996 Magyar Hírlap CD09).

5. (kissé biz) ’jól átgondol, megfontol vmit’ ❖ [a szerzők] szembeötlően érett, mondhatni átrágott, megemésztett eszmékkel jelentkeztek, kész koncepcióval (1913 Lengyel Géza CD10) | ahogy harmadjára is átrágtam a dolgot, hirtelen megvilágosodott az elmém (1980 Csurka István 9096009, 190) | Olyan író-színész volt [Tamási Áron], aki minden sorát átrágta, mielőtt pódiumra lépett volna (1985 Takáts Gyula 9695032, 248).

Vö. CzF. általrág vagy átrág; ÉrtSz.; ÉKsz.

átrág tárgyas ige 2a6
1.
rágással átlyukaszt vmit
[az egerek] nyalánkságukat messze megérzik, s ugyan azért a falakat is átrágják
(1847 Peregriny Elek)
A fiatal lárva először átrágja a hüvelyt, majd a fejlődő borsószem gyenge hártyáját, hogy annak belsejébe kerüljön
(1933 Az állatok világa ford.)
Milyen vastag függöny, mondtam, és te, te szegény, te zúgó, kanyarokba simuló kék molylepke, neked ezt át kell rágnod
(1980 Fehér István)
1a. (átv is)
rágással átlyuggat, lyukacsossá tesz vmit
Átrágta a szú egészen ezt az ágydeszkát. Nem való ez még tüzre sem!
(1897 Nagy Sándor)
mint éhes hernyó eperlevelet: mindent, mindent átrág az unalom
(1934 Zelk Zoltán)
1b.
〈maró anyag〉 átlyukaszt vmit
[a hamulúgot] megszürni nem szabad, életmüves [= szerves] anyagokkal érintkezését lehetségig kerülni kell, minthogy azokat átrágja
(1844 Nendtvich Károly)
Az agresszív anyag egyébként a műanyag hordókat is pillanatok alatt átrágja, hosszabb ideig csak saválló acélhordóban lehetne tárolni
(1996 Magyar Hírlap)
1c. (átv is)
(pusztítva, marva) teljesen átjár vmit
[a befakadó viz] a sótömzs [= sótelep] felé irányulva rágja át egészen a bányákig a só tömegét
(1871 Orbán Balázs)
a méreg, amely átrágja az egész szervezetet
(1937 Schöpflin Aladár)
ha késő és az őrület átrágja mind mi érdemes, hát haljunk meg
(1941 Havas Endre)
2.
egész vastagságában elrág vmit
a fiatalabb [vidra] gyöngűl, bágyad, szinte át van rágva a torka
(1900 Bársony István)
Amikor [az egerek] az utolsó hegedűn átrágták az utolsó húrt, annak pendülése volt Budapest búcsúszava
(1970 Örkény István)
A vakond növényi eredetű táplálékot nem fogyaszt, ha átrágja a palánták gyökereit, csak azért teszi, mert éppen útjában voltak, amikor alagútrendszerét bővítette
(1993 A magyarság kézikönyve)
3. átrágja magát vmin
folytonos rágással átjut vmin
a lárva a betokolt fiasító sejten magát átrágta
(1933 Az állatok világa ford.)
átmentem az üveghegyen, átrágtam magam a kásahegyen
(1976 Fehér Klára)
4. átrágja magát vmin
〈kül. nagy terjedelmű szöveget〉 (nehezen, kínlódva) áttanulmányoz, végigolvas
sok könyvön átrágta magát
(1899 Kemechey Jenő)
Vergilius a legkönnyebb auktor [= ókori szerző]. Ha az ember egy-két ezer soron átrágta magát, folyékonyan fordítja akárhol
(1956 Németh László²)
[a testület] kétszázezer oldalnyi hivatalos feljegyzésen rágta át magát
(1996 Magyar Hírlap)
5. (kissé biz)
jól átgondol, megfontol vmit
[a szerzők] szembeötlően érett, mondhatni átrágott, megemésztett eszmékkel jelentkeztek, kész koncepcióval
(1913 Lengyel Géza)
ahogy harmadjára is átrágtam a dolgot, hirtelen megvilágosodott az elmém
(1980 Csurka István)
Olyan író-színész volt [Tamási Áron], aki minden sorát átrágta, mielőtt pódiumra lépett volna
(1985 Takáts Gyula)
Vö. CzF. általrág vagy átrág; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások