agarász¹ fn 4A

’agárral vadászó személy’ ❖ Agarász. Venator cum graiis canibus (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 2) | szenvedélyes agarász inkább feleségétől, mint jó agarától válnék el (1847 Pesti Divatlap C5840, 503) | hajtók és agarászok jöttek, aztán a solymárok és királyi vadászmesterek, ki lovon, ki gyalog (1923 Babits Mihály CD10).

a. (jelzőként) ’olyan 〈személy〉, aki gyakran agarászik’ ❖ szereti az úgy nevezett magyart; […] jó pipagyujtogató, agarász, szántóvető nemes embert (1834 Vörösmarty Mihály C4536, 217) | agarász pajtásai közt legelébb szokta meglátni a szaladó nyulat (1894 Bartalus István C0850, 187).

ÖE: ~egyesület, ~egylet, ~ló, ~ostor, ~társaság, ~verseny.

Vö. CzF.; ÉrtSz. agarász²; TESz. agár; ÉKsz.; SzT.

agarász¹ főnév 4A
agárral vadászó személy
Agarász. Venator cum graiis canibus
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
szenvedélyes agarász inkább feleségétől, mint jó agarától válnék el
(1847 Pesti Divatlap)
hajtók és agarászok jöttek, aztán a solymárok és királyi vadászmesterek, ki lovon, ki gyalog
(1923 Babits Mihály)
a. (jelzőként)
olyan 〈személy〉, aki gyakran agarászik
szereti az úgy nevezett magyart; […] jó pipagyujtogató, agarász, szántóvető nemes embert
(1834 Vörösmarty Mihály)
agarász pajtásai közt legelébb szokta meglátni a szaladó nyulat
(1894 Bartalus István)
ÖE: agarászegyesület, agarászegylet, agarászló, agarászostor, agarásztársaság, agarászverseny
Vö. CzF.; ÉrtSz. agarász²; TESz. agár; ÉKsz.; SzT.

Beállítások