ágazat fn 3A2 

1. (kissé rég) ’(több) fa, bokor koronája, ágainak összessége’ ❖ Bog. – A’ fáknál ágazat, az állatoknál sokágú türök [= tülök, vagyis szarv] (1815 Kazinczy Ferenc 7163070, 350) | egy hiten vagyunk-e, mint fán az ágazat? (1842 Nemzeti almanach C1489, 350) | a ház mögötti erdő havas ágazatja (1877 Wohl Janka C4560, 177).

1a. (rég) ’sokágú szarvasagancs’ ❖ Agg a’ szarvas, feje’ ágazatján Éve’ számát büszkén mutogatván (1833 Vörösmarty Mihály C0040, 101) | a szarvas megáll, S homlokának sulyos erdejét lehajtja. Lelked azt tüstént elébe büvöli, Sürü ágazatját, A rezgő viznek tükörében, Mint galyas tölgyet reszkettetve meg (1848 Szemere Miklós 8438029, 159).

1b. (nyj) ’róka, es. borz több járatra bomló föld alatti szállása, ürege’ ❖ Vezeték, ágazat, Rohr, a róka és borzszállás folyosója (1860 Vadász-műszótár C1039, 24) | Illyen főtanyának, vagy – mint egy parasztlövész szájából hallám ágazatnak készítése a legfürgébb rókának is 8 keserves éjjelébe kerül (1863 Hazai és külföldi vadászrajzok C2039, 16).

2. (rég) ’Vminek kiágazó része, nyúlványa.’

2a. ’ember v. állat hálózatot alkotó, csőszerű szerveinek egy ága’ ❖ a gége [= légcső] ágazatainak levegő tzelluláji (branchiorum cellulae [= tüdőhólyagocskái]) (1805 Deáki Filep Sámuel ford.–Pilger C1370, 380) | a’ [vérnek] folyása a’ leg vékonyabb ágazatoknál kezddik (1821 Bachich József ford.–Funke C0703, 192) | duzzadt ereinek minden ágazatát meglehete számlálni (1841 Nemzeti almanach C0399, 395).

2b. ’építmény kiágazó járata, folyosója’ ❖ [Aba]Sár. Magyar falu […] nevezetes itten B. Hunyady [ti. Hunyadi Buzás nevű] Uraságnak pintzéje, mind sok ágazattyai, mind pedig bémenetelénél lév, Aba Királynak temet helyérl (1799 Vályi András C4338, 231).

2c. (földrajzi nevek részeként is) ’hegység egy irányba húzódó vonulata, nyúlványa’ ❖ Innét tőlünk regényes út visz át a’ Marmarosból Erdélybe nyuló Kárpát-ágzatokon (1848 Életképek C0106, 24) | [A Mecsek] másik ágazata Mágocstól Lengyel felé Tolna megyébe szökik ki (1895 Baksay Sándor C0736, 125).

2d. ’folyóvíznek később más vizekkel egyesülő, ill. a fő folyástól elváló ága’ ❖ Ágazás (ati) a’ víznek (1784 Kisded szótár C0815, 98) | Már hogy tétethessen a kútfő olyan állapotba, mely szerint ő eredjen folyásának ágazataiból és nem a patakok őbelőle? (1804 Bessenyei György¹ C1097, 172) | [A várost elszigeteli] egy másik folyó; az útkeresztelővel határos rétet is fürdetve egyik ágazatával (1900 Szűry Dénes ford.–Goncourt C4076, 3).

3. (rég) ’közös őstől való eredeten alapuló vérségi kapcsolat, származási vonal; leszármazás’ ❖ nem’ rendi [=] nemnek, familiának rendi, ágazati; nemzettségi ágazat (1784 Kisded szótár C0815, 60) | halld meg nemem’ ágazatit, s ismerj meg egészen (1823–1824 Vörösmarty Mihály 8524378, 194) | Pécs nemzetség’ ágazatja (1837 Figyelmező C6730, 68).

3a. (rég) ’többfelé váló nagyobb családnak, nemzetségnek közös felmenővel rendelkező része, ága’ ❖ [a vandalusok, ti. a vendek] a Horvát és Oroſz népnek egygy kevésſé el-ſzakadott ágazatja (1781 Magyar Hírmondó 7444017, 382) | E’ három törzs egyenként ismét több ágazatokra szakad (1850 Reguly Antal 8390001, 4) | Báróságra Mikes Mihály kormányszéki tanácsos és testvére Pál, kinek ágazata kihalt, emeltettek (1913 Kempelen Béla CD23) | így szilárdították meg a Palásthyak egyik ágazatához hasonló szerény családok helyzetét (1990 Zimányi Vera 2004023, 505).

3b. (rég) ’vkinek a leszármazottja, utóda, sarja’ ❖ [a pálos rendnek] eleitl fogva, többnyire Magyar F Rendekbl, és Ns Ágozatokból állottak Tagjai (1791 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0173, 127) | Aretos is, Eurytos ágazatát, a vitézlő Iphitos ifjat sujtá meg buzogánya fejével (1877 Szabó István¹ ford.–Apollóniosz Rhodiosz C3778, 40) | [az] ifjúság mindkét nembeli ágazatai (1906–1907 Mikszáth Kálmán C3117, 246).

3c. (rég) ’származékszó’ ❖ A Határozó ſzók […] ſzármazáſokra nézve vagy Törſök ſzók, mint: már, moſt, vagy Ágazatok, mint: immár, moſtanában (1790 Főldi János C1759, 211) | efféle igéink két ágozatján nem hogy búsulnék, még inkább örűlök; mert bőséget mutat a hangváltozásban és néha segít a metrumban (1826 Vörösmarty Mihály C4538, 208).

4. ’vmely ismeretanyagnak, fogalomkörnek, tevékenységnek egy területe, része, ága’ ❖ A’ Deák nyelvnek tudománnya a’ Magyar Haza szabadságának edgyik ágazattyát állittya (1790 Báróczi Sándor C0801, 34) | Versekkel kezdtem, sokminden ágazatán végig jártam az irodalomnak (1937 Kassák Lajos 9314013, 49) | Az erőltetett iparosításhoz szükséges tőkét a gazdaság más ágazataiból (pl. éppen a mezőgazdaságból) vonták el (1997 Csite András 2047005, 130).

4a. (rég) ’vmely ismeretnek, meggyőződésnek, vallásnak egy tézise, alapvető igazsága’ ❖ tudatlanok lévén a’ Törökök az ő hitek ágazatiban, és a’ világ előtt esméretes Alkoránban (1776 Kazinczy Ferenc ford.–Bessenyei C2516, 40) | Láttál-e oly ostoba babonást vagy oly vakmerő Eretneket, a ki [a matematika] valamely ágazatját tagadta volna? (1795 Csokonai Vitéz Mihály C1328, 589) | Miért ne lehetnének a’ zsidók, kiknek hitbeli könyveik s’ némely ágazataik általunk is tiszteltetnek, moráljok pedig tiszta és gáncstalan, birák, katonák, képviselők (1833 Jelenkor C0225, 282).

4b. (Vall) ’tételesen megfogalmazott keresztény hitvallás egy szakasza’ ❖ Summába ſzedék tehát az Apoſtolok az igaz hitnek ágazatit avagy a’ Credot (1782 Molnár János 7232031, 121) | Oktatás vagy éppen nem volt, vagy abbol állott, hogy a pap élőszóbeli vezetgetés mellett általvette az ifju hiveket és beavatta a káté ágazatainak ismeretébe (1848 Tavasi Lajos 8469001, 23) | [Pázmány] sorra veszi a Hiszekegy egyes ágazatait és ezek világánál vizsgálja a kálvini tanítást (1939 Sík Sándor 9598002, 113).

4c. (rég) ’szerződés, törvény egy cikke, paragrafusa’ ❖ az 1678dik esztendbenn kötött Vesztmünszteri szövet-ségnek 5dik ágazatja szerént, mind-egygyik fél azzal tartozik, hogy […] hadat indítson (1781 Magyar Hírmondó C0269, 26) | Honunkban a’ törvényhozás joga és hatalma […] a’ régibb és újabb törvényekben u. m. […] 1791: 12ki ágazatokban ’s egyebekben a’ fölkent királynak ’s az ország rendjeinek közösen tulajdonittatik (1833 Kunoss Endre 8260037, 110).

Ö: agrár-, hit~, siker~, szak~, válság~.

ÖU: ipar~, nép~, rész~, tudomány~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ág; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.