atyátlan mn 14A (vál)

1. ’olyan 〈(fiatal) személy〉, akinek az apja már nem él (vele); apátlan’ ❖ a kit ő velem el akara vétetni, […] vén leánya vala eggy atyátlan ’s anyátlan fényes és gazdag Luth. leánynak (1814 Kazinczy Ferenc C2565, 143) | Atyja van, ’s atyátlan (1830 Döbrentei Gábor ford.–Shakespeare C1449, 136) | temetés után Gazsi egy özvegyet és atyátlan árvát vitt haza felé (1881 Bánfi János C0778, 129) | Schvarcz Gyula fejlődésére az első döntő hatást nagyatyja, Horhy Mihály gyakorolta, akinek házában a korán atyátlan gyermek nevelkedett (1917 Hornyánszky Gyula CD10).

2. (rég, hiv) ’a közösség által ismeretlen apától, házasságon kívül született 〈gyermek〉’ ❖ a nagyobbiknak [ti. lánynak] tavaly született atyátlan gyermeke (mert 4 eszt. olta nem vala férjével) (1817 Kazinczy Ferenc C2568, 39).

3. (Mit, Vall, irod) ’apa (közreműködése) nélkül született 〈gyermek〉’ ❖ Marjatta kisasszonynak fia születik egy bogyótól […]. Egy öreg embert hoznak, hogy megkeresztelje, de az öreg nem kereszteli meg az atyátlan fiút (1909 Vikár Béla ford.–Lönnrot 8521011, 344) | Väjnämöjnen az atyátlan magzatot meg akarja ölni (1935 Kosztolányi Dezső 9359453, 111).

4. (rég) ’atyához nem méltó, atyai érzést nélkülöző, atyaiatlan, durva, kegyetlen’ ❖ Nem szeretem ezeket az atyátlan szívű embereket (1820 Dessewffy József C2570, 181) | az ifjabbakat legatyátlanabb czéllal katonáknak szánta (1832 Mulattató ford. C3232, 78).

Sz: atyátlanság.

Vö. CzF. ~, atyátlanul; ÉrtSz.

atyátlan melléknév 14A (vál)
1.
olyan (fiatal) személy〉, akinek az apja már nem él (vele); apátlan
a kit ő velem el akara vétetni, […] vén leánya vala eggy atyátlan ’s anyátlan fényes és gazdag Luth.lutheránus leánynak
(1814 Kazinczy Ferenc)
Atyja van, ’s atyátlan
(1830 Döbrentei Gábor ford.Shakespeare)
temetés után Gazsi egy özvegyet és atyátlan árvát vitt haza felé
(1881 Bánfi János)
Schvarcz Gyula fejlődésére az első döntő hatást nagyatyja, Horhy Mihály gyakorolta, akinek házában a korán atyátlan gyermek nevelkedett
(1917 Hornyánszky Gyula)
2. (rég, hiv)
a közösség által ismeretlen apától, házasságon kívül született 〈gyermek〉
a nagyobbiknak [ti. lánynak] tavaly született atyátlan gyermeke (mert 4 eszt.esztendő olta nem vala férjével)
(1817 Kazinczy Ferenc)
3. (Mit, Vall, irod)
apa (közreműködése) nélkül született 〈gyermek〉
Marjatta kisasszonynak fia születik egy bogyótól […]. Egy öreg embert hoznak, hogy megkeresztelje, de az öreg nem kereszteli meg az atyátlan fiút
(1909 Vikár Béla ford.Lönnrot)
Väjnämöjnen az atyátlan magzatot meg akarja ölni
(1935 Kosztolányi Dezső)
4. (rég)
atyához nem méltó, atyai érzést nélkülöző, atyaiatlan, durva, kegyetlen
Nem szeretem ezeket az atyátlan szívű embereket
(1820 Dessewffy József)
az ifjabbakat legatyátlanabb czéllal katonáknak szánta
(1832 Mulattató ford.)
Sz: atyátlanság
Vö. CzF. ~, atyátlanul; ÉrtSz.

Beállítások