atyaúristen fn 4B

1. (Vall is) ’〈a keresztény tanítás szerint:〉 a Szentháromság első személye, a teremtő Isten; atyaisten’ ❖ Megáldjon, kedves jó fiú, az atya úr isten (1847 Arany János C0642, 76) | az atya Úristen a tanúm, hogy nem tehetém (1891 Justh Zsigmond C2457, 43) | Jézus, atyaúristen, szűzmáriám, el ne hagyj! (1925 Karinthy Frigyes 9309074, 74) | nem Mohamedet emlegette, nem is Allahot, hanem az atyaúristent és szűzmáriát (1953 Kolozsvári Grandpierre Emil 9343002, 206).

1a. ’〈indulatos beszédben tiltakozás, hárítás, tagadás, ill. felháborodás kif-ére〉’ ❖ hova az atyaúristen kegyelmébe feküdjek én le (1924 Déry Tibor CD10) | teljessé válik ez az erdőtűz, nincs az az atyaúristen, aki bármilyen hadsereggel képes lenne ezt eloltani (1973 Marosán György 9425003, 44) | Beállunk a lövészárkokba, az atyaúristen tudja immáron hányadikba (1974 Tóth Béla² 2049010, 19) | Nincs az az atyaúristen, akinek eltűröm, ha tökéletlenségemet bűnnek meri bélyegezni (1988 Rátai János 1131003, 202).

2. (isz-szerűen) ’〈megdöbbenés, meglepődés, csodálkozás, ill. megelégedettség, öröm kif-ére〉’ ❖ Atya úr isten! Még a csehek is formálnak jogot szegény hazánkhoz! (1848 Jókai Mór 8209026, 169) | most dermeszt meg a riadalom. Atyaúristen – ravatalon fekszem? (1937 Karinthy Frigyes 9309003, 212) | a bárónak madártojás-gyűjteménye van. Tízezer madártojása! – Atyaúristen! – csodálkozik apám (1970 Sütő András 9620010, 57) | Atyaúristen, a gyerek a szomszéd szobában már legalább húsz perce csöndben van! (1990 Orbán Ottó 2001020, 4).

2a. (isz-szerűen) (durva) ’〈káromkodásban〉’ ❖ a szentséges atyaúristenit… ne hápogj boszorkány (1918 Déry Tibor CD10) | Atyaúristenit ennek a naplopó bandának (1927 Kovács Mária CD10) | az atyaúristenit, nem értem, komolyan, hogy […] miért nem tud egy munkásember gerincesen viselkedni (1951 Rubicon CD17) | Te jószagú Atyaúristen! (1983 Közhelyszótár 1066006, 173).

3. (biz) ’〈munkahelyen, ill. vmely művészeti ág v. tudomány területén〉 különlegesen nagy hatalommal rendelkező, ill. jelentős hatású, befolyásos, tekintélyes személy’ ❖ ott van a baj, hogy cikkemben megszűnt atyaúristen lenni [Debussy] (1916 Molnár Antal² CD10) | [a gavallérok] mindenféle goromba neveletlenséget eltűrtek, hogy […] az adók legfőbb atyaúristenének a társaságában mutatkozhassanak (1929 Krúdy Gyula C2836, 64) | egy börtönigazgató, tudom… egy atyaúristen (1972 Csoóri Sándor 9090028, 90) | húsz év múlva én lennék az atyaúristen egy szállítmányozási káefténél (1996 Magyar Hírlap CD09).

J: atyaisten.

Sz: atyaúristenkedik, atyaúristenség.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

atyaúristen főnév 4B
1. (Vall is)
〈a keresztény tanítás szerint:〉 a Szentháromság első személye, a teremtő Isten; atyaisten
Megáldjon, kedves jó fiú, az atya úr isten
(1847 Arany János)
az atya Úristen a tanúm, hogy nem tehetém
(1891 Justh Zsigmond)
Jézus, atyaúristen, szűzmáriám, el ne hagyj!
(1925 Karinthy Frigyes)
nem Mohamedet emlegette, nem is Allahot, hanem az atyaúristent és szűzmáriát
(1953 Kolozsvári Grandpierre Emil)
1a.
〈indulatos beszédben tiltakozás, hárítás, tagadás, ill. felháborodás kif-ére〉
hova az atyaúristen kegyelmébe feküdjek én le
(1924 Déry Tibor)
teljessé válik ez az erdőtűz, nincs az az atyaúristen, aki bármilyen hadsereggel képes lenne ezt eloltani
(1973 Marosán György)
Beállunk a lövészárkokba, az atyaúristen tudja immáron hányadikba
(1974 Tóth Béla²)
Nincs az az atyaúristen, akinek eltűröm, ha tökéletlenségemet bűnnek meri bélyegezni
(1988 Rátai János)
2. (isz-szerűen)
〈megdöbbenés, meglepődés, csodálkozás, ill. megelégedettség, öröm kif-ére〉
Atya úr isten! Még a csehek is formálnak jogot szegény hazánkhoz!
(1848 Jókai Mór)
most dermeszt meg a riadalom. Atyaúristen – ravatalon fekszem?
(1937 Karinthy Frigyes)
a bárónak madártojás-gyűjteménye van. Tízezer madártojása! – Atyaúristen! – csodálkozik apám
(1970 Sütő András)
Atyaúristen, a gyerek a szomszéd szobában már legalább húsz perce csöndben van!
(1990 Orbán Ottó)
2a. (isz-szerűen) (durva)
〈káromkodásban〉
a szentséges atyaúristenit… ne hápogj boszorkány
(1918 Déry Tibor)
Atyaúristenit ennek a naplopó bandának
(1927 Kovács Mária)
az atyaúristenit, nem értem, komolyan, hogy […] miért nem tud egy munkásember gerincesen viselkedni
(1951 Rubicon)
Te jószagú Atyaúristen!
(1983 Közhelyszótár)
3. (biz)
〈munkahelyen, ill. vmely művészeti ág v. tudomány területén〉 különlegesen nagy hatalommal rendelkező, ill. jelentős hatású, befolyásos, tekintélyes személy
ott van a baj, hogy cikkemben megszűnt atyaúristen lenni [Debussy]
(1916 Molnár Antal²)
[a gavallérok] mindenféle goromba neveletlenséget eltűrtek, hogy […] az adók legfőbb atyaúristenének a társaságában mutatkozhassanak
(1929 Krúdy Gyula)
egy börtönigazgató, tudom… egy atyaúristen
(1972 Csoóri Sándor)
húsz év múlva én lennék az atyaúristen egy szállítmányozási káefténél
(1996 Magyar Hírlap)
Sz: atyaúristenkedik, atyaúristenség
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások