atyaúristen fn 4B
1. (Vall is) ’〈a keresztény tanítás szerint:〉 a Szentháromság első személye, a teremtő Isten; atyaisten’ ❖ Megáldjon, kedves jó fiú, az atya úr isten (1847 Arany János C0642, 76) | az atya Úristen a tanúm, hogy nem tehetém (1892 Justh Zsigmond C2457, 43) | Jézus, atyaúristen, szűzmáriám, el ne hagyj! (1925 Karinthy Frigyes 9309074, 74) | nem Mohamedet emlegette, nem is Allahot, hanem az atyaúristent és szűzmáriát (1953 Kolozsvári Grandpierre Emil 9343002, 206).
1a. ’〈indulatos beszédben tiltakozás, hárítás, tagadás, ill. felháborodás kif-ére〉’ ❖ hova az atyaúristen kegyelmébe feküdjek én le (1924 Déry Tibor CD10) | teljessé válik ez az erdőtűz, nincs az az atyaúristen, aki bármilyen hadsereggel képes lenne ezt eloltani (1973 Marosán György 9425003, 44) | Beállunk a lövészárkokba, az atyaúristen tudja immáron hányadikba (1974 Tóth Béla² 2049010, 19) | Nincs az az atyaúristen, akinek eltűröm, ha tökéletlenségemet bűnnek meri bélyegezni (1988 Rátai János 1131003, 202).
2. (isz-szerűen) ’〈megdöbbenés, meglepődés, csodálkozás, ill. megelégedettség, öröm kif-ére〉’ ❖ Atya úr isten! Még a csehek is formálnak jogot szegény hazánkhoz! (1848 Jókai Mór 8209026, 169) | most dermeszt meg a riadalom. Atyaúristen – ravatalon fekszem? (1937 Karinthy Frigyes 9309003, 212) | a bárónak madártojás-gyűjteménye van. Tízezer madártojása! – Atyaúristen! – csodálkozik apám (1970 Sütő András 9620010, 57) | Atyaúristen, a gyerek a szomszéd szobában már legalább húsz perce csöndben van! (1990 Orbán Ottó 2001020, 4).
2a. (isz-szerűen) (durva) ’〈káromkodásban〉’ ❖ a szentséges atyaúristenit… ne hápogj boszorkány (1918 Déry Tibor CD10) | Atyaúristenit ennek a naplopó bandának (1927 Kovács Mária CD10) | az atyaúristenit, nem értem, komolyan, hogy […] miért nem tud egy munkásember gerincesen viselkedni (1951 Rubicon CD17) | Te jószagú Atyaúristen! (1983 Közhelyszótár 1066006, 173).
3. (biz) ’〈munkahelyen, ill. vmely művészeti ág v. tudomány területén〉 különlegesen nagy hatalommal rendelkező, ill. jelentős hatású, befolyásos, tekintélyes személy’ ❖ ott van a baj, hogy cikkemben megszűnt atyaúristen lenni [Debussy] (1916 Molnár Antal² CD10) | [a gavallérok] mindenféle goromba neveletlenséget eltűrtek, hogy […] az adók legfőbb atyaúristenének a társaságában mutatkozhassanak (1929 Krúdy Gyula C2836, 64) | egy börtönigazgató, tudom… egy atyaúristen (1972 Csoóri Sándor 9090028, 90) | húsz év múlva én lennék az atyaúristen egy szállítmányozási káefténél (1996 Magyar Hírlap CD09).
Sz: atyaúristenkedik, atyaúristenség.
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.