ágazik tn ige 14a7ágadzik

1. (rég) ’〈növény〉 ágakat hajt, növeszt’ ❖ gazdagon ágazott vén tölgy-fa (1775 Kónyi János ford.–Marmontel C2736, 128) | tsak századévi tündér ritkaság Az, Oll Tsudafa, melly se gyökerez, sem ágaz (1821 Mátyási József 7221006, 136) | Mejik az a fa, a mejik fö’felé gyökerezzik, s lefelé ágazzik? (1863 Vadrózsák C2827, 349).

2. (átv is) ’szétágazik, ágakra oszlik vmi’ ❖ [A Duna] három részre ágozik (1796 Szaller György C3812, 19) | A’ véredények állanak üterekből, mellyek szerteszét ágadznak (1848 Pólya József 8371001, 12) | [a Nyárád] völgye kétfelé ágazva (1870 Orbán Balázs 8340016, 93) | Mármost hát kétfelé ágazik az útad: tanulsz-e tovább? (1920–1921 Gárdonyi Géza C1841, 65) | a kultúrának speciálisan magyar és Kelet felé ágazó gyökereit feltáró új irodalomtörténetnek a megírása (1973 Poszler György 1124002, 231) | [a cserény] háromfelé ágazó nádkerítése a hideg ellen védte a szabadban élő jószágot (1987 Antalffy Gyula 1004004, 125).

3. ’〈család, nemzetség〉 ágakra szakad’ ❖ a’ nemes jóſzág, nemtelen Polgárra nem ſzállhat, […] ki-vévén azon történetet, midőn a’ nemes törsk nemtelenbe ágozik (1787 Magyar Kurír C0312, 669) | [a Metseuitsei Garázda család] idvel két Familiákra ágazott (1797 Mindszenthy Sámuel ford.–Ladvocat 7228027, 389) | Jánosban és Gáborban ismét kétfelé ágazik a [Thuránszky] család (1931 Kempelen Béla CD23).

3a. (rég) ’〈vmilyen családból, nemzetségből〉 származik, ered vki’ ❖ régi gyökerekröl ágadzott Hazafihoz (1785 Magyar Hírmondó C0273, 745) | Jólánkának férje egy fejedelmi törzsökből ágazzon (1804 Dugonics András C1475, 516).

3b. (rég) ’〈szó vmilyen tőből〉 származik, képződik’ ❖ Némely syllabák [= szótagok] az ágazottakban hoszszúk, holott a’ Törsökszókban rövidek (1806 A deák versszerzés regulái C0522, 11) | A’ szók minden nyelvbe Gyökeresek, ágazottak vagy származtatottak (1821 Gáti István C4107, 73).

4. (/vál) ’〈testi, lelki, szellemi tevékenység〉 többfelé irányul, megoszlik’ ❖ érzés, gondolat két felé ágazván, Vannak két magokban együt virágozván (1803 Bessenyei György¹ ford.–Pope C1102, 128) | Ma a történet nagyobb tömegekkel, gazdagabb anyaggal dolgozik, ezerfelé ágazó gondolatok, érzések, szenvedélyek gomolyával (1893 Péterfy Jenő 8363004, 192) | sokfelé ágazó újító akarat munkált benne [ti. Lorcában] (1968 Héra Zoltán 9240002, 253).

4a. (vál) ’〈mű, ismeretanyag stb.〉 több területre, részre bomlik’ ❖ némelly históriai tárgyak, szóval olly tudományi dolgok, mellyek sokfelé ágazottak, csak az illy Tudós Társaságok által fejlődhetnek ki (1809 Fejér György C1740, 7) | Az érintett család’ és ház kormányzási tárgyak sokfelé ágazván, czélosnak találom azoknak részletes felosztásába […] ’s elkülönözött vítatásaiba bocsátkozni (1838 Balásházy János 8023002, 218) | többfelé ágazó, történelemfilozófiai költeményébe (1974 Vas István 2025001, 523).

J: ágazódik.

Ö: be~, el~, ki~, le~, szerte~, szét~.

ÖE: ~-bogazik.

Sz: ágazvány.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ág; ÉKsz.; SzT. ~, ágazó; ÚMTsz.

ágazik tárgyatlan ige 14a7
ágadzik 14a7
1. (rég)
〈növény〉 ágakat hajt, növeszt
gazdagon ágazott vén tölgy-fa
(1775 Kónyi János ford.Marmontel)
tsak századévi tündér ritkaság Az, Oll Tsudafa, melly se gyökerez, sem ágaz
(1821 Mátyási József)
Mejik az a fa, a mejik fö’felé gyökerezzik, s lefelé ágazzik?
(1863 Vadrózsák)
2. (átv is)
szétágazik, ágakra oszlik vmi
[A Duna] három részre ágozik
(1796 Szaller György)
A’ véredények állanak üterekből, mellyek szerteszét ágadznak
(1848 Pólya József)
[a Nyárád] völgye kétfelé ágazva
(1870 Orbán Balázs)
Mármost hát kétfelé ágazik az útad: tanulsz-e tovább?
(1920–1921 Gárdonyi Géza)
a kultúrának speciálisan magyar és Kelet felé ágazó gyökereit feltáró új irodalomtörténetnek a megírása
(1973 Poszler György)
[a cserény] háromfelé ágazó nádkerítése a hideg ellen védte a szabadban élő jószágot
(1987 Antalffy Gyula)
3.
〈család, nemzetség〉 ágakra szakad
a’ nemes jóſzág, nemtelen Polgárra nem ſzállhat, […] ki-vévén azon történetet, midőn a’ nemes törsk nemtelenbe ágozik
(1787 Magyar Kurír)
[a Metseuitsei Garázda család] idvel két Familiákra ágazott
(1797 Mindszenthy Sámuel ford.Ladvocat)
Jánosban és Gáborban ismét kétfelé ágazik a [Thuránszky] család
(1931 Kempelen Béla)
3a. (rég)
〈vmilyen családból, nemzetségből〉 származik, ered vki
régi gyökerekröl ágadzott Hazafihoz
(1785 Magyar Hírmondó)
Jólánkának férje egy fejedelmi törzsökből ágazzon
(1804 Dugonics András)
3b. (rég)
〈szó vmilyen tőből〉 származik, képződik
Némely syllabák [= szótagok] az ágazottakban hoszszúk, holott a’ Törsökszókban rövidek
(1806 A deák versszerzés regulái)
A’ szók minden nyelvbe Gyökeresek, ágazottak vagy származtatottak
(1821 Gáti István)
4. (/vál)
〈testi, lelki, szellemi tevékenység〉 többfelé irányul, megoszlik
érzés, gondolat két felé ágazván, Vannak két magokban együt virágozván
(1803 Bessenyei György¹ ford.Pope)
Ma a történet nagyobb tömegekkel, gazdagabb anyaggal dolgozik, ezerfelé ágazó gondolatok, érzések, szenvedélyek gomolyával
(1893 Péterfy Jenő)
sokfelé ágazó újító akarat munkált benne [ti. Lorcában]
(1968 Héra Zoltán)
4a. (vál)
〈mű, ismeretanyag stb.〉 több területre, részre bomlik
némelly históriai tárgyak, szóval olly tudományi dolgok, mellyek sokfelé ágazottak, csak az illy Tudós Társaságok által fejlődhetnek ki
(1809 Fejér György)
Az érintett család’ és ház kormányzási tárgyak sokfelé ágazván, czélosnak találom azoknak részletes felosztásába […] ’s elkülönözött vítatásaiba bocsátkozni
(1838 Balásházy János)
többfelé ágazó, történelemfilozófiai költeményébe
(1974 Vas István)
ÖE: ágazik-bogazik
Sz: ágazvány
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ág; ÉKsz.; SzT. ~, ágazó; ÚMTsz.

Beállítások