aggalmas mn 15A (rég)

1. ’aggodalommal teli, aggódó 〈személy〉’ ❖ Mond kémkedő gyanúval az aggalmas király (1847 Garay János C1809, 82).

1a. ’ilyen személyre jellemző 〈viselkedés, magatartás, lelkiállapot〉’ ❖ aggalmas kétkedésben várta a választ (1842 Eördegh István C1508, 38).

1b. ’aggodalmat kifejező, tükröző 〈arc, tekintet stb.〉’ ❖ [a viharos idők] jós jeleit képzelte Máró várnagy aggalmas arczain (1859 Dózsa Dániel C1436, 27) | komoly, aggalmas hangon mondá a regét el (1879 Szabó Dávid C3764, 161).

2. ’aggasztó, aggodalmat, félelmet keltő’ ❖ Hosszu, aggalmas, nélkülözésben gazdag evezés után, szerencsésen partra vergődtünk (1846 Pesti Divatlap C5838, 409).

J: aggodalmas.

Vö. CzF.

aggalmas melléknév 15A (rég)
1.
aggodalommal teli, aggódó 〈személy〉
Mond kémkedő gyanúval az aggalmas király
(1847 Garay János)
1a.
ilyen személyre jellemző 〈viselkedés, magatartás, lelkiállapot〉
aggalmas kétkedésben várta a választ
(1842 Eördegh István)
1b.
aggodalmat kifejező, tükröző 〈arc, tekintet stb.〉
[a viharos idők] jós jeleit képzelte Máró várnagy aggalmas arczain
(1859 Dózsa Dániel)
komoly, aggalmas hangon mondá a regét el
(1879 Szabó Dávid)
2.
aggasztó, aggodalmat, félelmet keltő
Hosszu, aggalmas, nélkülözésben gazdag evezés után, szerencsésen partra vergődtünk
(1846 Pesti Divatlap)
Vö. CzF.

Beállítások