agg² tn ige 3a6 (rég)

1. ’aggódik, aggodalmat érez’ ❖ ámbár a Gróftól túdósitásom volt, még-is az alatt szörny nyúghatatlanságban agtam (1779 Mészáros Ignác ford.–Leprince de Beaumont C3091, 197) | Agg a’ nép a’ két vitézért (1833 Vörösmarty Mihály 8524243, 125) | édes jó anyám, ne aggj Miattam úgy (1843 Czuczor Gergely C1242, 45) | Ilon csak a virágos parkot bújja, Leczkéiért nem agg, keserg sokat (1881 Széchy Károly C3905, 21).

2. agg vkivel, vmivel ’törődik, foglalkozik vkivel, vmivel’ ❖ Reménykedéseddel, panasziddal most nem aggok (1778 Faludi Ferenc C1664, 88) | Be jó, hogy Istennel nem agg semmit (1886 Endrődi Sándor C1570, 39).

2a. agg vkire, vmire ’ügyel, figyel vkire, vmire’ ❖ inkább aggott az ő mentségére, mint a’ magáéra (1773 Kónyi János ford. C2741, 43) | nem […] űzöm az elmúlt Dolgoknak nyomait, sem avúlt hírökre nem aggok (1825 Vörösmarty Mihály C4534, 165) | Úgy agg rá [ti. a vezérlóra] a többi ló, mint katonaság a tisztjére (1911 Malonyay Dezső 8292022, 66).

3. (búsulva, gyötrődve) töpreng, gondolkodik vmin’ ❖ nem tudok rajta sokat aggani (1810 Kazinczy Ferenc C2560, 357) | Agg, tünődik, vész az ifju: Fáj a’ feje, fáj szive (1824 Vörösmarty Mihály 8524144, 271) | Agg maga, ’s gondolatokba merűl őr lelke Dobónak (1827 Vörösmarty Mihály 8524383, 103) | M’ért agganék, Ha nincsen bánatom (1859 Pajor István C3383, 53).

4. ’öregszik, vénül’ ❖ öregedni, vénülni, vénhedni, megvénülni, aggani: alt werden, veralten (1818 Lexicon trilingve C3043, 613. hasáb) | Szenvedni s vénűlni, csak ez az élet! A virág, melly leveleit elhullatja, irígyelheti annak sorsát, melly száráról leszakasztatik. Levelezni… aggani(1843 Petőfi Sándor ford.–Bernard 8366459, 61) | Körűled néma pusztaság van, S aggsz meg nem értve senkitűl (1883 Szász Károly² C3826, 196).

5. (nyj) ’〈tej, aludttej〉 túróvá alakul, túrósodik’ ❖ ÉrtSz.

Vö. CzF. agg²; ÉrtSz. agg¹, agg²; TESz. agg, aggódik; ÉKsz. agg²; ÚMTsz. aggik, aggik²

agg² tárgyatlan ige 3a6 (rég)
1.
aggódik, aggodalmat érez
ámbár a Gróftól túdósitásom volt, még-is az alatt szörny nyúghatatlanságban agtam
(1779 Mészáros Ignác ford.Leprince de Beaumont)
Agg a’ nép a’ két vitézért
(1833 Vörösmarty Mihály)
édes jó anyám, ne aggj Miattam úgy
(1843 Czuczor Gergely)
Ilon csak a virágos parkot bújja, Leczkéiért nem agg, keserg sokat
(1881 Széchy Károly)
2. agg vkivel, vmivel
törődik, foglalkozik vkivel, vmivel
Reménykedéseddel, panasziddal most nem aggok
(1778 Faludi Ferenc)
Be jó, hogy Istennel nem agg semmit
(1886 Endrődi Sándor)
2a. agg vkire, vmire
ügyel, figyel vkire, vmire
inkább aggott az ő mentségére, mint a’ magáéra
(1773 Kónyi János ford.)
nem […] űzöm az elmúlt Dolgoknak nyomait, sem avúlt hírökre nem aggok
(1825 Vörösmarty Mihály)
Úgy agg[ti. a vezérlóra] a többi ló, mint katonaság a tisztjére
(1911 Malonyay Dezső)
3.
(búsulva, gyötrődve) töpreng, gondolkodik vmin
nem tudok rajta sokat aggani
(1810 Kazinczy Ferenc)
Agg, tünődik, vész az ifju: Fáj a’ feje, fáj szive
(1824 Vörösmarty Mihály)
Agg maga, ’s gondolatokba merűl őr lelke Dobónak
(1827 Vörösmarty Mihály)
M’ért agganék, Ha nincsen bánatom
(1859 Pajor István)
4.
öregszik, vénül
öregedni, vénülni, vénhedni, megvénülni, aggani: alt werden, veralten
(1818 Lexicon trilingve)
Szenvedni s vénűlni, csak ez az élet! A virág, melly leveleit elhullatja, irígyelheti annak sorsát, melly száráról leszakasztatik. Levelezni… aggani
(1843 Petőfi Sándor ford.Bernard)
Körűled néma pusztaság van, S aggsz meg nem értve senkitűl
(1883 Szász Károly²)
5. (nyj)
〈tej, aludttej〉 túróvá alakul, túrósodik
ÉrtSz.
Vö. CzF. agg²; ÉrtSz. agg¹, agg²; TESz. agg, aggódik; ÉKsz. agg²; ÚMTsz. aggik, aggik²

Beállítások