avató mn-i ign, mn és fn 1A

I. mn-i ign → avat.

II. mn

’vkinek, vminek az avatásával kapcs.’ ❖ A germán pogány szertartások avató rítusa […] a középkorban céhtáncként élt tovább (1977 NéprajziLex. CD47) | Az ünnepélyes avatáson több mint kétszázan jelentek meg, az avató szertartást [ti. a katolikus kápolna felavatását] dr. Dankó László, a kalocsa–kecskeméti egyházkerület érseke végezte (1994 Magyar Hírlap CD09).

III. fn

1. (közösségi célú) épület, intézmény stb. megnyitását, használatbavételét kísérő ünnepi alkalom’ ❖ Az 50 méteres nyitott uszoda avatójának keretében svéd, dán és magyar versenyzők is indultak (1960 Népszabadság máj. 27. C4812, 12) | [a bicikli]út műszaki átadása megtörtént, ám a hivatalos avatót a zordra fordult időjárás miatt tavaszra halasztották (1995 Magyar Hírlap CD09) | Még fiatal a ház […] nem is volt igazi avatója (1998 Tények könyve CD37).

1a. ’egyházi szertartás, melynek során a gyermekágyból felkelt asszonyt gyermekével együtt a templomban papi áldásban részesítik; avatás’ ❖ A gyermekágy időszakát az anya avatásának (avató, kiavatódás, kiszabadulás, egyházkelő, „egyháztól ment ki”) egyházi szertartása zárta le (1990 Magyar néprajz CD47).

1b. (rég) ’egyházi szertartás, melynek során az esküvő után az ifjú asszonyt a pap megáldja és beiktatja az asszonyok sorába; avatás’ ❖ Az uj menyecske … avatóra megy (1845 Életképek C0103, 374) | Katholikusoknál a lakodalom utáni nap reggelén az uj asszonyt elvezetik a templomba avatóra (1890 Ethnographia C0130, 404).

2. ’avatást végző személy’ ❖ Széchenyi már nem lehetett jelen a hídavatáson [ti. a Lánchíd avatásán]. Haynau volt az avató, akit Pest város tanácsa azonnal díszpolgárává választott (1995 Gazda István CD17).

Ö: ház~, lakás~, pálya~, szalag~.

ÖU: híd~, ló~.

ÖE: ~beszéd, ~pénz, ~ünnep, ~ünnepély, ~ünnepség.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÚMTsz.

avató melléknévi igenév, melléknév és főnév 1A
I. melléknévi igenévavat
II. melléknév
vkinek, vminek az avatásával kapcs.
A germán pogány szertartások avató rítusa […] a középkorban céhtáncként élt tovább
(1977 NéprajziLex.)
Az ünnepélyes avatáson több mint kétszázan jelentek meg, az avató szertartást [ti. a katolikus kápolna felavatását] dr.doktor Dankó László, a kalocsa–kecskeméti egyházkerület érseke végezte
(1994 Magyar Hírlap)
III. főnév
1.
(közösségi célú) épület, intézmény stb. megnyitását, használatbavételét kísérő ünnepi alkalom
Az 50 méteres nyitott uszoda avatójának keretében svéd, dán és magyar versenyzők is indultak
(1960 Népszabadság máj. 27.)
[a bicikli]út műszaki átadása megtörtént, ám a hivatalos avatót a zordra fordult időjárás miatt tavaszra halasztották
(1995 Magyar Hírlap)
Még fiatal a ház […] nem is volt igazi avatója
(1998 Tények könyve)
1a.
egyházi szertartás, melynek során a gyermekágyból felkelt asszonyt gyermekével együtt a templomban papi áldásban részesítik; avatás
A gyermekágy időszakát az anya avatásának (avató, kiavatódás, kiszabadulás, egyházkelő, „egyháztól ment ki”) egyházi szertartása zárta le
(1990 Magyar néprajz)
1b. (rég)
egyházi szertartás, melynek során az esküvő után az ifjú asszonyt a pap megáldja és beiktatja az asszonyok sorába; avatás
Az uj menyecske … avatóra megy
(1845 Életképek)
Katholikusoknál a lakodalom utáni nap reggelén az uj asszonyt elvezetik a templomba avatóra
(1890 Ethnographia)
2.
avatást végző személy
Széchenyi már nem lehetett jelen a hídavatáson [ti. a Lánchíd avatásán]. Haynau volt az avató, akit Pest város tanácsa azonnal díszpolgárává választott
(1995 Gazda István)
ÖU: hídavató, lóavató
ÖE: avatóbeszéd, avatópénz, avatóünnep, avatóünnepély, avatóünnepség
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÚMTsz.

Beállítások