azonosul tn ige 1a1 (vál)
1. azonosul vkivel v. vmivel (vonzat n. is) ’megegyezővé, azonossá válik, ill. azonosnak minősül vmi vmivel’ ❖ Mert a’ szinmüvészettel azonosult költészet, a’ nép hitvallásának érzéki kifejezése levén: költőit a’ nép olymp küldötteinek tekinté (1848 Életképek C0106, 99) | a jog és a szokás is azonosulnak egyrészben (1885 Pulszky Ágost 8380003, 249) | Gondolkozásom a szocialista ipari munkások és a legjobb magyar értelmiségiek magyar felfogásával azonosult (1940 Veres Péter 9771020, 8) | [a spicli] a kapitalistának vagy az őt védő államhatalomnak elárulta, eladta a munkások ügyét – az egész társadalom haladásával azonosuló – osztályérdekeit (1958 Népszava júl. 20. C1502, 3).
1a. azonosul vmivel ’〈személy(ek csoportja)〉 vmely közösségben feloldódva, nézeteit, értékeit magáévá téve annak részévé válik’ ❖ [a betelepülő szlávok] már nem valának képesek a nemzettel […] azonosulni (1877 Fraknói Vilmos C1761, 9) | [az egyes ember] már nem tud teljesen azonosulni a kollektivitással (1928 Sinkó Ervin CD10).
2. azonosul vkivel v. vmivel (vonzat n. is) ’tudatosan vkinek a helyzetébe képzelve magát mélyen átéli azt’ ❖ [a színészek] elválhatlanul azonosulnak szerepeikkel (1860 Ormós Zsigmond C3364, 99) | a színésznő éli az alak életét, nem illusztrál, hanem azonosul (1935 Schöpflin Aladár CD10) | Ki kellene bírnunk, hogy most pl. a gyermekünkkel azonosulva, az ő fülével hallgassuk saját prédikációnkat (1981 Popper Péter 1122002, 84).
2a. azonosul vmivel ’〈(művészi) irányzatot, eszmerendszert〉 vki teljes egészében követ, elfogad, ill. saját meggyőződéseként vall’ ❖ Tizian a maga kisérletében nem azonosulhatott annyira az idegen iránnyal (1860 Ormós Zsigmond C3366, 23) | Lukács filozófusként azonosult egy teóriával, a marxizmussal, annak igazságával, ha úgy tetszik, abba vetette a hitét (1989 Az interjú 9125032, 67) | Feltételezhető, hogy [a fiú] valamelyik szektának lehet tagja, illetve azonosul egy szekta tanaival (1999 Magyar Hírlap CD09).
2b. azonosul vmivel ’vki vmely közösségnek, csoportnak a sorsát, problémáit, ill. feladatait, célkitűzéseit, értékrendjét magáénak vallja, felvállalja’ ❖ Róla, aki itt előttem ül, tudom, mennyire benne él nemzetében, mennyire ismeri, azonosul vele (1933 Illyés Gyula 9274257, 191) | Olyan munkatársakra van szüksége a kiadónak, akik azonosulnak a vállalat céljaival, rangnak és egyben szolgálatnak is tekintik, hogy az Akadémiai Kiadóban dolgoznak (1991 Végh Ferenc 2037010, 1488) | Vörösmarty azonosul a magyarsággal, a közösség problémáival (1999 Magyar Hírlap CD09).
3. azonosul vkivel (Pszich is) ’〈gyermek〉(öntudatlan) utánzás révén vmely, számára fontos felnőtt magatartását elsajátítja’ ❖ a meleg, szeretetteljes nevelés, gondoskodás következtében a gyermek azonosul, illetve azonosulni igyekszik modelljével (1973 Ranschburg Jenő 1130002, 73) | a kisfiú az apjával, a kislány az anyjával azonosul (1986 Csepeli György 1029003, 113).
Sz: azonosulás.
Vö. ÉrtSz.; TESz. azonos; ÉKsz.