babkaró fn 1A (átv is)

’bab felfuttatására haszn. vékony karó, bot’ ❖ te égi meszelő, te babkaró, te égi lajtorja, jöszte ki, ha mondom! (1861 Eredeti népmesék C3085, 59) | Az anyja bab-karót fogott rám, [hogy megüssön vele] (1893 Bródy Sándor C1187, 86) | Az udvar közepén a tüzi farakás, ezelőtt a favágó törzsök; ott a faragó bak, vagy faragó szék, amin babkarót, szőlőkarót hegyeznek fejszével, vagy egyéb szerszámfát faragnak (1912 Malonyay Dezső CD07) | egy nyurga zsidó, aki olyan hosszú volt, mint egy babkaró (1952 Áprily Lajos ford.–Gogol 9008072, 30).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

babkaró főnév 1A (átv is)
bab felfuttatására haszn. vékony karó, bot
te égi meszelő, te babkaró, te égi lajtorja, jöszte ki, ha mondom!
(1861 Eredeti népmesék)
Az anyja bab-karót fogott rám, [hogy megüssön vele]
(1893 Bródy Sándor)
Az udvar közepén a tüzi farakás, ezelőtt a favágó törzsök; ott a faragó bak, vagy faragó szék, amin babkarót, szőlőkarót hegyeznek fejszével, vagy egyéb szerszámfát faragnak
(1912 Malonyay Dezső)
egy nyurga zsidó, aki olyan hosszú volt, mint egy babkaró
(1952 Áprily Lajos ford.Gogol)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások