babona fn 6A
1. ’bizonyos eszközöknek, cselekményeknek és körülményeknek titokzatos, természetfeletti hatást tulajdonító és bizonyos jelenségeket ilyen erők megnyilvánulásával magyarázó, korának tudományosságával és általánosan elfogadott vallási téziseivel szemben álló hit; babonahit’ ❖ Oh e Népre oh melly sűrű felhőt vona A szentség színével bé mázolt babona (1785 Csokonai Vitéz Mihály C6221, 21) | [a balgatagok] nagy trallával predikálnak a babona ellen, és iszonyú szemtelenséggel esküsznek, hogy nincs kísértet, feljáró lélek, garaboncás deák, varázslás, boszorkány, tátos, ördög, pokol (1796 Debreceni diákirodalom 7495010, 29) | hogy [Luther] a szerzetesi fogadalmaknak a haláldöfést megadja, a középkori babonát kiirtsa és a merev középkori rangkülönbségek válaszfalát lerontsa, csak annál állhatatosabban ragaszkodott [Bóra Katalinnal való házasságkötéséhez] (1896 Evangélikus Családi Lap 8617001, 147) | Az ősök erős és bízó hitét sokaknál babona és eretnekség váltotta fel (1939 Balanyi György CD43).
1a. ’e hit alapján kialakított téves képzet(ek), elgondolás(ok), magyarázat(ok összessége), hiedelem(világ); babonahit’ ❖ [a méhkasba való benézést] nem minden gazdák engednek-meg a’ vevnek, nem tudom mitsoda babonából (1782 Veszelszki Antal 7375005, 13) | vezeték a babonának Rémeivel a népeket (1849 Vajda János 8503026, 56) | Gyorsan elindult, elkerülte a küszöbnél a piciny hullát, nem lépte keresztül, eszébe villant a babona: ha keresztül lépik a gyereket, nem nő meg (1916 Móricz Zsigmond 9462006, 131) | megnézzük Amerika felfedezését – Kolumbusz útjának motivációit, a középkor babonáin lassan felülkerekedő tudományos eredményeket (1992 Velich Andrea CD17).
1b. ’vmely hiedelemhez fűződő, azon alapuló (közösségi) eljárás, szertartás v. szokás’ ❖ ? ezek ſokkal több haſznot adnak Szántó-Földjeikböl, mint valamennyi eddig Világ-eleibe ki-jött Gazdasági képzelödések ’s Babonák, a’ mellyeket azoknak dologtalan Találói ſoha tsak egyſzer ſem próbáltak-meg valósággal (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332005, 58) | Indiában a bünösök fölfedezésére következő babonával élnek (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Sok mindenféle jóserejű babonát kipróbáltunk ezen az estén, öntöttünk ólmot, vittünk be hirtelen felnyalábolt apró vágott fát (aki páros darabot hozott, az a jövő évben biztosan számíthat a férjhezmenetelre) (1900 Váli Mari 8506003, 178) | förtelmes babonákkal avattak asszonnyá (1932 Móra Ferenc 9459035, 180) | Ez tisztára pogány szokás, babona. Gondolkodó ember nem tesz ilyet [ti. nem ugrik tüzet] (1956 Csurka István 2051055, 36).
1c. (rég, ritk) ’ilyen szokáshoz, eljáráshoz haszn., varázserejűnek tartott tárgy, ital’ ❖ Ráolvasni, kenni, párolni, füstölni, Kilencféle fáról kilenc ágat törni, – Aggatni nyakába százféle babonát… Mindez a betegnek könnyebbülést nem ád (1851 Arany János CD01) | készitsen egy kis babonát, Daniné asszonyom, majd beadom én neki (1854 Jósika Miklós C2375, 99).
2. (kissé pejor) ’megrögzött tévedés, téves felfogás, tévhit’ ❖ el kell végre végkép oszlatni azt a babonát, hogy egyáltalán csak egy Ady-sor is lehessen, mely […] ne lenne értelmileg és logikailag világos és szabatos gondolatra váltható (1921 Földessy Gyula 9156001, 98) | nyelvhelyességi babonák (1979 Kolozsvári Grandpierre Emil 9343006, 156) | [ma az értelmiségi ember] politikai babonákra figyel (1993 Csoóri Sándor 9090088, 1233).
J: babonaság.
ÖU: cigány~, fűzfa~, nép~, tengerész~, vadász~.
ÖE: ~szer, ~szó, ~világ.
Sz: babonásdi.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.