bágyadt mn-i ign és mn
I. mn-i ign → bágyad.
II. mn 12A
1. ’gyenge, erejét, élénkségét vesztett, ill. beteges(kedő) 〈ember, állat〉’ ❖ Húsvét első napján a hideg ki lelt, és … a miat még most is bágyot [!] vagyok (1782 Kazinczy László C2554, 21) | Ha a’ nyers petre’selymet a’ halas-tóba vetik, a’ bádjatt halak tőle meg-gyógyúlnak (1797 Veszelszki Antal C4463, 65) | beteg vagyok (hisz ismered bajomat, csoda, hogy még élek) és emiatt bágyadt, és sokszor a dologra alkalmatlan (1850 Teleki László² 8473011, 52) | [lánya] bágyadtan, halotthaloványan feküdt a díványon (1900 Mikszáth Kálmán 8312013, 30) | Lábbadozott, de bágyadt volt még a lázaktól és a csontjait szaggató fájdalmaktól (1937 Egri Viktor 9119001, 49) | A figyelmes és gondos gazda hamar meg tudja állapítani, ha kutyájának valami baja van: megváltozik az állat magatartása, étvágytalan, bágyadt, kedvetlen lesz (1998 Új Könyvek CD29).
1a. ’bágyadtságot, lankadtságot tükröző, gyenge, fáradt 〈megnyilvánulás, mozdulat stb.〉’ ❖ Itt járkál a’ ſereg bádjadt lépésivel (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 12) | Állt egyedül dúlt széna között gyors hadviselő mén […]. Melly, mikoron látá Tihamért, meg kezde vidúlni És bágyadt nyihogással urát ’s fejrázva köszönté (1831 Vörösmarty Mihály 8524387, 209) | A titkár egy bágyadt pillantással válaszolt (1882 Bartalus István C0845, 19) | Ül, fáradt, bágyadt mosollyal és néz maga elé (1941 Ignácz Rózsa 9269002, 120) | Berakták [a Latimeria elnevezésű bojtosúszós halat] egy medencébe, és lefilmezték bágyadt mozgását (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146003, 138).
1b. ’ilyen személyhez, es. állathoz tartozó, ill. legyengült, fáradt, beteg 〈test(rész)〉’ ❖ az ej-fél kiáltoz, ’S némelly bádjadt testbe, bé-ſzkvén ſzunyadoz (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 8) | Bágyadt szemére szállt az enyhe szender, Sohaj dagasztá mellét (1840 Ney Ferenc 8335001, 26) | Bágyadt kezed, kicsi lábad Mult virányain vezérel (1883 k. Reviczky Gyula CD01) | Judit felemelte bágyadt fejét (1884 Mikszáth Kálmán 8312238, 95) | bágyadt, beteg madárszívecske dobbanása (1923 Áprily Lajos 9008064, 22).
1c. (átv is) ’vértelen, sápadt 〈arc〉’ ❖ Túlnan a még leveletlen, gyér fák között megkezdé útját a teli hold, bágyadt halovány arccal (1846 Petőfi Sándor C3509, 39) | ritka volt a mosoly penészszínű, bágyadt arczán (1904 Mikszáth Kálmán C3125, 9) | nyápic leányka volt, – mindig bágyadt arcú (1914 Gárdonyi Géza C1828, 65) | a bágyadt arcokba újra élet szökik (1994 Magyar Hírlap CD09).
1d. ’hervadt, kókadt 〈növény, levél stb.〉’ ❖ [néhány kaktusz] kőrepedésekben vert gyökerének fészket, és vastag, bágyadt leveleit a szirt szegélyeire fektette (1851 Kemény Zsigmond 8235010, 33) | Az útféli akácfák bágyadt lombokkal állták a nap hevét (1907 Gárdonyi Géza C1827, 147) | a kerti bágyadt bazsarózsák földre hullatják minden szirmukat (1938 e. Dsida Jenő ford.–Li Taj-po 9114061, 149).
2. (vál) ’erőtlen, gyenge, enyhe 〈természeti jelenség〉’ ❖ Bús csendesség fekszik atyáink hamvain, S bágyadt szél lengedez sírjaik hantjain (1789 Batsányi János 7023013, 22) | Már látszik a kormos vár vén fala S bágyadt sugár borong vak oldalán (1823 Vörösmarty Mihály C4540, 317) | Mire elindultak, a nap is előbújt s bágyadt fénye végigsiklott a vagonsor nedves tetején (1956 Molnár Géza 2005014, 54) | a tóra néző magas erkélyen ül sárga kabátjában a bágyadt napsütésben (1997 Kertész Imre² CD41).
2a. (vál) ’halvány, tompa, matt 〈szín〉, ill. vmely színnek ilyen jellegű 〈árnyalata〉’ ❖ az első a’ másodiknál valamivel haloványabb, vagy-is […] a’ Sz. Györgyi borvíz bádjat színü (1800 Nyulas Ferenc C3340, 198) | az ég bágyadt rózsaszínben úszott (1838 Jósika Miklós 8212006, 12) | Még a vetés zöldje is olyan bágyadt, hogy a budapesti ügyvéd sarjúrétnek nézi s csudálkozik, hogy nem lát rajta legelő birkanyájat (1894 Bársony István 8029002, 245) | A bágyadt szűzfehérség mellett a sok ringó-rengő almavirágról édesen mosolygott a diadalmas élet (1928 Bársony István 8029004, 64) | Bágyadt pasztellszínekben (1996 Magyar Hírlap CD09).
3. (vál) ’alacsony színvonalú, silány 〈műalkotás, alakítás stb.〉’ ❖ ezen postulátumok jeles mértékben és szép egyesűletben jutának nékie [ti. Kisfaludy Károlynak]; mértékben, mely nélkül bágyadt, s egyesűletben, mely nélkül száraz, vagy ha eleven is, felületes leszen a mív (1829 Toldy Ferenc 8481038, 267) | Igen bágyadt egy darab, mint többnyire minden efféle Kotzebuetól (1837 Vörösmarty Mihály C4539, 86) | Goethe szép rímei helyett többnyire bágyadt sorvégeket kapunk [a fordításban] (1860 Arany János C0641, 138) | Bartók Lajos darabja valóban egyik utolsó, bágyadt terméke a műfajnak (1958 Rónay György 9573136, 204).
3a. ’gyenge, erőtlen, jelentéktelen(ül kis mértékű, erejű stb.) 〈dolog, jelenség〉’ ❖ Vedd többek közt csak Schwartner Statistikáját kezedbe, ’s látni fogod hány különszinü intézet állot fel Magyarországban csak a’ közelebbi 50–60 esztendő leforgása alatt; ’s Magad körül tekintvén, ma csak néhánynak lassu ’s bágyadt folyamatját fogod tapasztalni (1831 Széchenyi István 8429010, 331) | A bécsi Raimund Színház később ugyancsak kísérletezett a darabbal, de a siker bágyadt volt (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 128) | az ellenzék támadásaira helyenként nagyon is bágyadt érvekkel felel (1951 Sőtér István 9613009, 81) | [az] ellenzéki képviselők bágyadt kísérletet tettek az általános vita berekesztésére (1995 Magyar Hírlap CD09).
Vö. CzF. ~, bágyadtan; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, bágyadtul; ÚMTsz.