aggodalmas mn 15A

1. ’aggódó, aggodalommal teli, szorongó 〈személy〉’ ❖ Az aggodalmas nőnek […] száz meg száz kifogása volt (1818 k. Fáy András¹ 8139003, 251) | Ha most ágyadra ülnék, az ágyadban ülésem miatt lennél te aggodalmas (1972 Takács Imre¹ 2021047, 1027) | Az egyik oldalon az egyre óvatosabb Batthyány, továbbá Deák, Eötvös, Klauzál, Mészáros és az aggodalmas Széchenyi, velük szemben pedig Kossuth, aki többnyire élvezte Szemere támogatását (1992 Urbán Aladár CD17).

1a. ’ilyen személyre jellemző 〈tulajdonság, érzés, magatartás〉’ ❖ Hol járt atyus, kérdé aggodalmasan neje; egészen átfázott (1818 k. Fáy András¹ 8139003, 241) | az égiháború alatt fojtó levegőt éreztünk, melly a’ testen aggodalmas szorongatás, fázás […] által mutatja-ki magát (1829 Zádor Elek ford.–Wigand 8532013, 55) | Ő és édesanyja aggodalmas rettegésben töltötték a délutánt (1887 Wohl Stefánia 8530009, 136) | egész lényén, minden szaván aggodalmas és odaadó szerelem látszott (1912 Kaffka Margit 9290054, 138) | aggodalmas együttérzéssel (2000 Új Könyvek CD29).

1b. ’aggodalmat, félelmet kifejező, aggódó 〈arc, pillantás stb.〉’ ❖ az agg nő … aggodalmas arczczal visszafordult (1846 Kelmenfy László C2042, 23) | az ablakból kísértem aggodalmas szemmel a terrorismus első hivatalnokát (1849–1850 Rónay Jácint 8396006, 141) | Aggodalmas sóhajjal bemászik a kiszedett zsindelydarabok helyén támadt szűk nyíláson a padlásra (1931 Sárközi György 9587012, 299) | Az asszony csak az aggodalmas szemével kérdezett (1937 Németh László² 9485040, 18) | fehér haja, szürkés színű bőre, bagolyszerű szemüvege és kissé mindig aggodalmas kifejezésű arca van (1975 Kertész Imre² 1078001, 27).

2. (kissé rég) ’aggasztó, aggodalmat keltő’ ❖ Aggodalmas: agasztó, aggódtató (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 98) | a lelkes Győr aggodalmas napokat élt a közörömben, mert a város közelében látta az ellenséget tanyázni (1849–1850 Rónay Jácint 8396006, 107) | ezen abnormis helyzet megalázó magára a népre, s aggodalmas a közhazára nézve is (1873 Orbán Balázs 8340020, 21) | nagyon aggodalmas volt rám nézve sok pillanat, mikor kifejezetten egyedül akart lenni velem (1924 Benedek Marcell ford.–Goethe 9042012, 29).

3. ’aggályos, (túlzottan) pontoskodó 〈személy〉, ill. rá jellemző 〈viselkedés, tevékenység stb.〉’ ❖ a versformák aggodalmas kezelése (1847 Magyar Szépirodalmi Szemle C3004, 155) | a kifejezések megválasztásának aggodalmas pontossága (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | [Kierkegaard írja] Boesennek, hogy ha Regine tudná, milyen aggodalmas gonddal rendezett és vezetett ő a cél felé mindent, mikor érezte, hogy szakítaniok kell, megérezné a szeretetet ebben a gondosságban (1910 Lukács György² 9405009, 144) | Nagy Lajos szinte már aggodalmas jog- és törvénytisztelete (1928 Hóman Bálint CD42) | aggodalmas lelkiismeretességgel (1938 Szerb Antal CD10) | a modern „régészek” szinte reszketően aggodalmas, minden apróságra kiterjedő figyelmének megnyilvánulásait (1995 Magyar Hírlap CD09).

4. ’fenntartásokkal, aggállyal, kétségekkel teli, ill. aggályt, kétséget ébresztő, keltő’ ❖ [a] sarju […] betakarítása aggodalmas (1833 Irodalomtörténeti Közlemények C0220, 327) | [a szerződés a] katholikus többség belső meggyőződésével ellentétben volt, sőt a nemesi alkotmány alapját tévő földesúri jog szempontjából is aggodalmas rendelkezéseket tartalmazott (1928 Szekfű Gyula CD42) | [a civil szervezetek] nagy része szkeptikus vagy aggodalmas viszonyt tanúsít a tudományos fejlődéssel szemben (1999 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. aggódik; ÉKsz.

aggodalmas melléknév 15A
1.
aggódó, aggodalommal teli, szorongó 〈személy〉
Az aggodalmas nőnek […] száz meg száz kifogása volt
(1818 k. Fáy András¹)
Ha most ágyadra ülnék, az ágyadban ülésem miatt lennél te aggodalmas
(1972 Takács Imre¹)
Az egyik oldalon az egyre óvatosabb Batthyány, továbbá Deák, Eötvös, Klauzál, Mészáros és az aggodalmas Széchenyi, velük szemben pedig Kossuth, aki többnyire élvezte Szemere támogatását
(1992 Urbán Aladár)
1a.
ilyen személyre jellemző 〈tulajdonság, érzés, magatartás〉
Hol járt atyus, kérdé aggodalmasan neje; egészen átfázott
(1818 k. Fáy András¹)
az égiháború alatt fojtó levegőt éreztünk, melly a’ testen aggodalmas szorongatás, fázás […] által mutatja-ki magát
(1829 Zádor Elek ford.Wigand)
Ő és édesanyja aggodalmas rettegésben töltötték a délutánt
(1887 Wohl Stefánia)
egész lényén, minden szaván aggodalmas és odaadó szerelem látszott
(1912 Kaffka Margit)
aggodalmas együttérzéssel
(2000 Új Könyvek)
1b.
aggodalmat, félelmet kifejező, aggódó 〈arc, pillantás stb.〉
az agg nő … aggodalmas arczczal visszafordult
(1846 Kelmenfy László)
az ablakból kísértem aggodalmas szemmel a terrorismus első hivatalnokát
(1849–1850 Rónay Jácint)
Aggodalmas sóhajjal bemászik a kiszedett zsindelydarabok helyén támadt szűk nyíláson a padlásra
(1931 Sárközi György)
Az asszony csak az aggodalmas szemével kérdezett
(1937 Németh László²)
fehér haja, szürkés színű bőre, bagolyszerű szemüvege és kissé mindig aggodalmas kifejezésű arca van
(1975 Kertész Imre²)
2. (kissé rég)
aggasztó, aggodalmat keltő
Aggodalmas: agasztó, aggódtató
(1784 Baróti Szabó Dávid)
a lelkes Győr aggodalmas napokat élt a közörömben, mert a város közelében látta az ellenséget tanyázni
(1849–1850 Rónay Jácint)
ezen abnormis helyzet megalázó magára a népre, s aggodalmas a közhazára nézve is
(1873 Orbán Balázs)
nagyon aggodalmas volt rám nézve sok pillanat, mikor kifejezetten egyedül akart lenni velem
(1924 Benedek Marcell ford.Goethe)
3.
aggályos, (túlzottan) pontoskodó 〈személy〉, ill. rá jellemző 〈viselkedés, tevékenység stb.〉
a versformák aggodalmas kezelése
(1847 Magyar Szépirodalmi Szemle)
a kifejezések megválasztásának aggodalmas pontossága
(1899 Nagy képes világtörténet)
[Kierkegaard írja] Boesennek, hogy ha Regine tudná, milyen aggodalmas gonddal rendezett és vezetett ő a cél felé mindent, mikor érezte, hogy szakítaniok kell, megérezné a szeretetet ebben a gondosságban
(1910 Lukács György²)
Nagy Lajos szinte már aggodalmas jog- és törvénytisztelete
(1928 Hóman Bálint)
aggodalmas lelkiismeretességgel
(1938 Szerb Antal)
a modern „régészek” szinte reszketően aggodalmas, minden apróságra kiterjedő figyelmének megnyilvánulásait
(1995 Magyar Hírlap)
4.
fenntartásokkal, aggállyal, kétségekkel teli, ill. aggályt, kétséget ébresztő, keltő
[a] sarju […] betakarítása aggodalmas
(1833 Irodalomtörténeti Közlemények)
[a szerződés a] katholikus többség belső meggyőződésével ellentétben volt, sőt a nemesi alkotmány alapját tévő földesúri jog szempontjából is aggodalmas rendelkezéseket tartalmazott
(1928 Szekfű Gyula)
[a civil szervezetek] nagy része szkeptikus vagy aggodalmas viszonyt tanúsít a tudományos fejlődéssel szemben
(1999 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. aggódik; ÉKsz.

Beállítások