bajsz (3A) l. bajusz

bajusz fn 7A7 (rendsz. egysz-ban)  bajsz (rég) , bajc (nyj) , bausz (nyj)

1. ’〈kül. férfiak arcán:〉 a felső ajak és az orr közötti(, vmilyen alakúra formázott v. nyírt) szőrzet’ ❖ szép fekete bajutz (1773 Kónyi János ford.–Aulnoy C2741, 65) | Barázdolt pofájú bibirtsós menyetske; Kinek órra alatt bajuſzſza látſzatott (1801 Perecsényi Nagy László 8325012, 257) | A bajusz alatt szája volt, Szájában pipája (1848 Petőfi Sándor C3508, 20) | deresedő bajusza koromfeketére volt kifenve és huszárosan kipödörve (1884 Reviczky Gyula 8392097, 245) | a regölő fiuknak ha nincs bausza, akkor kender bauszt használnak (1902 Regősénekek C3001, 251) | Egyenes termetü, derék szép ifju volt. Bajusza alig serkedzett (1905 Eötvös Károly 8127002, 47) | Bajszom mint telt hernyó terül elillant ízű számra szét (1933 József Attila 9282085, 166) | rövidre nyírott bajuszt viselt (1949 Radó György ford.–Osztrovszkij 9544004, 38) | Kockafejű férfi, tüskés bajusszal (1963 Mándy Iván 9420001, 186) | A legkackiásabb bajuszt a gyenge férfiak viselik (1981 Bodor Pál 1019032, 454) | 1774-ben, a katonaság külsejének németesítésekor, a magyar tisztek nem akarták bajuszukat leberetváltatni (1997 Magyar néprajz CD47) • bajusz(a) alá ’alig észrevehetően, alig észlelhetően, nem feltűnően 〈mosolyog v. beszél〉’ ❖ egy nyavalában lesz velünk, mondá bajsz alá (1840 Remény C3610, 23) | Az öreg csak bajusza alá mosolygott s azt mondta, hogy várjatok, amíg eső esik (1875 Mikszáth Kálmán CD04) | az emberek gyűlölködőn ránkpillantanak, valami megjegyzést mondanak a bajuszuk alá (1931 Kassák Lajos 9314012, 91) • bajusz(a) alatt ’ua.’ ❖ [az óriás] megvetőleg mosolygott bajusza alatt (1836 Jósika Miklós 8212004, 91) | [Jókai] szívesen engedte át a főhangot másoknak s ő csak úgy tarkítva, csendesen a bajusza alatt eregetett el ötletes, sokszor szikrázó megjegyzéseket, melyeken ő maga soha el nem mosolyodott (1905–1906 Mikszáth Kálmán CD04) | Úgyse kapni embert ebben a nagy dologidőben – tette hozzá kisvártatva, de ezt már inkább csak a bajusza alatt mormogta (1955 Antalffy Gyula 1004012, 128) | Nem győzelem, hódító kiegyezés – pusmogják bajusz alatt a kis alamuszi restaurátorok (1989 Mészöly Miklós 2015041, 56) • bajusz(a) alól ’ua.’ ❖ Mosolyognom a’ bajusz alól a’ kissebb bohókat … ki tilthat-el? (1825 Fáy András¹ C1716, XIV) | Nem lehet a! – dörmögé, a bajusza alól, mintegy magával beszélve (1851 Jókai Mór CD18) | Jó hír, mosolygott bajusza alól: beszélt a lánnyal, hajlandó beszegődni (1926 Kosztolányi Dezső CD10).

1a. ’ezt utánzó, a felső ajak és az orr közé erősített (színházi) kellék, ill. erre hasonlító, a felső ajak és az orr közé rajzolt, festett vonás(ok összessége)’ ❖ a bajuszt mai napig sem ragasztja orra alá, hanem ugy akasztja füléhez cérnával (1847 Petőfi Sándor 8366456, 52) | [Katinka] a legkisebbik ujjának a hegyét mártá bele a fekete mázba s nagy gonddal egy pár […] bajuszt rajzolt a bünhöncnek a sima ajkára (1871 Jókai Mór CD18) | [a] színpadon csupa maskarás nép őgyelgett. Az ember találgathatta, hát az a piroskendős menyecske meg ki? Hát a bíró? Jaj, az a büdös Gulyás gyerek milyen bajcot csinált magának (1928 Németh László² 9485038, 219) | [A színészek] a parókát, a bajuszt masztixszal rögzítik. Ez a kaucsuk növényi gyantája (1999 Természet Világa CD50).

1b. ’vminek ehhez hasonló alakú része’ ❖ Kunkorgós kis bajuszokat rajzolt a nagybetűk fejére, míg a mondatok végére cifra sujtásokat (1918 Krúdy Gyula CD54) | Szűcsdíszítmények, Hódmezővásárhely […]: 1. fordított sasköröm; […] 3–4. görbe rozmaring; 5. rozmaring; 6–8. bajusz; 9–10. másli (1991 Magyar néprajz CD47).

1c. (Áll) ’〈állat, kül. madár pofáján:〉 ilyen szőrzetre emlékeztető mintázat, ill. ilyen szőrzetet idéző, meghosszabbodott dísztollak v. szőrszálak alkotta képződmény’ ❖ A csőr tövétől lefutó rajzolat (pl. a sólymoknál): a bajusz (1898 Chernel István CD34) | A túzok. […] Öreg kakas: a fejtető sötét hamuszürke, középen rozsdabarnás sávval, a bajúsz világos hamuszürke (1899 Chernel István CD34) | [Az ún. vörös kenguru] arcán nincsen meghatározott mustrázat, legfeljebb fekete bajuszról és fehér sávról lehetne szó, amely pofáján végigfut (1929 Az állatok világa ford. CD46) | [Az ún. fekete terrier] szőrzete közepesen hosszú, durva szálú, sűrű, az arcorri részen bajuszt és szakállt alkot (1996 Szinák János–Veress István CD59).

1d. (nem szakny) ’〈kül. ízelt lábú állat fején:〉 hosszú bajuszszőrre emlékeztető csáp, tapogató’ ❖ Majd minden rákok verhenyő zöldek, két nagy hoſzſzú bajuſzſzaik vagy tapogatóſzarvaik vagynak (1799 Fábián József ford.–Raff 7101006, 224) | villás bajuszt viselt, mely ugy ágazott kétfelé, mint a hőscincér bajusza (1914 Kosztolányi Dezső 9359186, 98).

2. (Áll is) ’〈emlősállat szájnyílása v. madár csőrtöve körül:〉(jellegzetesen hosszú) tapintószőrök, bajuszserték alkotta szőrképződmény, ill. ritk. ennek egy szála’ ❖ [A lappantyú] orra kevéssé hajlott, igen kitsiny, árforma, töve lenyomúlt, bajusszai szemszr formák (1799 Főldi János C6339, 179) | A tulajdonképeni repülő mókus mintegy hét ujjnyi; szine felül hamvasszürke, alul fejér: bajusza fekete (1847 Peregriny Elek 8360008, 89) | Tapintásának fontos segédeszköze a bajusza; ismeretes, hogy a bajuszától megfosztott macskának minő bizonytalanná, ingadozóvá válik a járása (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Az egér sötétben is tud a fal mellett futni, a lyukat megtalálja, és annak szélességét érzékeli a bajusza hegyével letapogatva (1986 Az emberi test 1114003, 980).

2a. (kissé rég, Áll) ’〈halak szájnyílása körül:〉 a tapintást segítő érzékszervként működő hámkinövés’ ❖ A’ Márna, ſüll forma nagyſágú, a’ fels ajjaka hoſzſzabb, mellyrl két fell le-függ vastag bajuſzſza van (1795 Gáti István 7116005, 205) | Viza (állat, Acipenser Huso L.), a zománcpikkelyes vagy vérteshalak alosztályának egyik faja. Néha 8 méter hosszura és 160 kg. nehézre nő. Orra rövid, bajuszai laposak (1897 PallasLex. CD02) | [az ún. ékfoltos razbóra] csúcsbanyíló száján nincsenek bajuszok (1933 Az állatok világa ford. CD46).

3. (Növ is) ’〈növény vmely részén:〉 hosszú, kipödört bajuszszőrre emlékeztető szálas képződmény, kül. kacs, inda, ill. ilyen képződmények, pl. bibeszálak összessége’ ❖ bajusznak nevezik a kukorica selymét is (1893 PallasLex. CD02) | Bajuszos hagyma. Allium vineale L. […] Fehéres héjú hagymácskáinak görbe szálkahegyük, vagyis zöld bajuszuk van (1902 Wagner János CD35) | Olyan boldogság itt az élet, pajtásaim a venyigék: zöld bajszai víg szüretet igérnek (1928 Gulyás Pál 9198033, 25) | Külön szakértelmet kívánt a jó dinnye kiválasztása. Kongásáról, elszáradt bajuszáról, no meg a könnyebb súlyáról ismerték fel (2000 Herczeg Mihály–Kruzslicz István Gábor CD36).

3a. (kissé rég, Növ) ’〈egyes pázsitfüvek, kül. a búza virágzatán:〉 rövid bajuszszőrre, bajuszsertére emlékeztető, hegyes, érdes szálka, ill. ezek összessége’ ❖ [A búza] pelyvái szélesek, élök kiemelkedő, hegyes v. szálkahegyü. Az alsóbbik toklászon hosszabb v. rövidebb szálka vagyis bajusz (arista) van (1893 PallasLex. CD02) | A búzától meg a rozstól az különbözteti meg [az árpát], hogy kalászának szálkái (bajusza) rendszerint igen hosszúak és majdnem mind egy magasságba ér (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 265).

4. ’〈nem megfelelő anyagból készült v. rosszul kiszívott tajtékpipa nyakán:〉 a dohányfüst lecsapódása miatt keletkező, éles, sötét sávként megjelenő kátránykéreg’ ❖ legtöbb pipáját, hogy bajuszt ne kapjanak … maga szivja ki (1853 Vahot Imre C4632, 87) | Nagyon vigyázott, hogy a meleg tajtékot meg ne érintse valahogyan, mert attól bajúszt kaphat a pipa (1900 Bársony István C0841, 34) | Azt sose engedte apám, hogy idegen kéz hozzányúljon [a pipához], mert azt mondja, bajuszt kap (1932 Móricz Zsigmond 9462025, 55).

Ö: harcsa~, macska~.

ÖU: kefe~, rozmár~, sörte~.

ÖE: ~fű, ~szál, ~szárny.

Sz: bajszocska, bajuszka, bajuszú.

Vö. CzF. bajsz, ~; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.