bak¹ fn 3A1  bakk (rég v. nyj)

1. ’a kecske hímje; bakkecske, kecskebak’ ❖ [a feketecsalán levele] ſetét zöld, ’s büdös ſzagu, mint a’ Bak (1775 Csapó József 7062001, 56) | Ha más hazánk óltárára Ökröt vagy bakot vágott Áldozatúl tettem arra Én is egy-két virágot (1828 k. Fazekas Mihály 8138062, 113) | egy bak kötélre fűzve elindul s mint fehér, szakállas mélabú jár köröskörül (1938 Radnóti Miklós 9543121, 47) | [az engesztelés napján a szertartást végző főpap] kézrátétellel liturgikus szöveg mondása közben ráruházza Izráel vétkét a bakra, majd kivezetteti egy emberrel a pusztába, a démonok tartózkodási helyére (1993 BibliaiLex. CD1207).

1a. (jelzőként is, vadon élő kisebb kérődző állat és nyúl kivételével más állatra vonatkoztatva: rég v. nyj) ’hím ivarú (állat)’ ❖ nagy jót tett vólna velem, ha bak Báránynak szlt vólna engemet (1776 Esopus meséi ford. C1642, 125) | Vesse szemét inkább bakk pávák farkára (1787 Andrád Sámuel C0618, 38) | a’ nöstényektöl külön tartatott him vagy bak állatok (1793 Mátyus István 7222034, 549) | Az z ſzarvas terméſzet, de annál jóval-is kissebb állat. Ennek-is a’ Bakjának van ſzarva (1795 Gáti István 7116003, 136) | kandur, kan matska, bakmatska (1825 Lexicon valachico C2915, 143) | mi módon lehetne a’ mi közönséges hernyóinkat valami chinai erős ’s derék bakbogarak által egész a’ selymességig finomítni (1845 Életképek C0102, 247) | A még sötét szürkületben senki sem gyanitá a zörej okozóját, csak Ő Felsége éles szemei ismerék fel benne egy erős bak [ti. zergebak] körvonalait (1870 Vadász- és Versenylap 8671001, 5) | legboldogabb a vadász a kapitális bak ravatala felett (1936 Pesti Napló CD10) | Szereted a nyúlpörköltet? A bakot vasárnapra nyakon verem (1968 Szakonyi Károly 9635003, 77) | [az ún. Speke-gazellák faját megmenteni szándékozó zoológusok] kénytelenek voltak egy bakot és három nőstényt használni szaporítási programjukban (1996 Természet Világa CD50).

2. (ált. a vén jelzővel) (kissé rég, gúny) ’öregedő, de a nők iránt még mindig heves érdeklődést tanúsító férfi; bakkecske’ ❖ Adgy kezet a’ baknak [ti. a nősülni szándékozó öregembernek] (1801 Endrődy János C1578, 68) | [Hunyadi Mátyás:] én utálom őt, A’ vén bakot [ti. Cilleit] (1844 Vörösmarty Mihály 8524413, 165) | – Hé lányok, – fordult most egy-egy bokor lányhoz [Péter], akik a cséplőt az asztagok közé bevontató gépészre viherésztek. – Nehogy eldöntessétek az asztagokat azzal a vén bakkal (1937 Németh László² 9485005, 135).

3. (rég) ’helytelen, kifogásolható tett, hiba, vétség’ ❖ eſzembe tnt a’ Tolerantzia […], melly ellen leg-kiſſebb bakot ſem akarok ejteni (1788 Szaitz Leó 7302009, 171) | szelesnek tudtalak mindig; de múlt éji bakod, … több szelességnél (1834 Fáy András¹ C1714, 26) | megbocsátanék neki még némi ifjusági bakot is (1842 Nagy Ignác–Vajda Péter ford.–Scribe C5293, 314).

3a. (rég) ’bántóan nagy tárgyi tévedés, baklövés’ ❖ Mons […] nagy hiba, nagy bak; Ein grosser Irrthum (1818 Lexicon trilingve C3044, 147. hasáb) | kötelességök lesz vala a latin nyelvészeknek, a’ genitivust … millységszónak elismerni … s ez által a’ mi grammaticánkat is, egy nagy baktól megmenteni (1839 Szász Károly¹ C3819, 64) | helyesírási bakok (1872 Jókai Mór CD18).

4. ’〈ló vontatta járművön, pl. kocsin, hintón:〉 a kocsis ülése’ ❖ Paripáim, medve brrel bé-vontt nagy bakom … figyelmetességre ragadták az Egrieket (1790 Orpheus C1505, 161) | Négy paripa cifra szép hintóban. Fönn a bakon kocsis és hajdú van (1846 Petőfi Sándor 8366283, 60) | [a végállomáson] a lovat kifogják s a kocsi hátához ragasztják s akkor megint felmegy a kalauz a hátulsó bakra, tülköl egy réztrombitával és gyű, elindul a kis lóvasút (1920 Móricz Zsigmond 9462009, 46) | az ifjonc kocsisok a bakon, ők, ők kurjongattak hidegtől rózsás arccal, miközben előrehajolva kacéran kormányozták lovaikat (1983 Esterházy Péter 9129004, 7).

4a. (rég) ’〈(dísz)hintón:〉 hátul a kerekek fölött a csomagok, ill. a kíséret, személyzet számára kialakított hely’ ❖ Két két kengyel futó lovak eltt jára, Szerecsenyek áltak [a hintónak] mind a’ két bakjára (1790 Gvadányi József 7125004, 218) | [a szolgáló] hátul a bakra kuporodik, hogy a kosarakat valamikép le ne csiphessék utközben (1844 Nagy Ignác 8324009, 178) | az inas nem a kocsis mellett ül, hanem hátul a bakon (1877 Jókai Mór CD18).

4b. (ritk) ’〈magasabb szellemi vezető v. irányító hely jelképeként〉’ ❖ a fél ország selejtese itt [ti. Pesten] gyül össze, mi azokat, kik a’ bakon ülnek és az erőmüvet tartják, […] meg nem szünő dilemmába helyzi (1841 Széchenyi István C3876, 225) | Kossuth úgy akarta Görgeyt lelökni a bakról, hogy új kormányában hadügyminiszternek nevezte ki (1931 Sárközi György 9587012, 297).

5. (rég, Sp) ’négy lábon álló, párnázott, bőrrel bevont hengeres tornaszer’ ❖ [másnap] kezdődött [Bázelben] a testgyakorlati vetély: kötélen s rudakon mászások, … bakkra s átugrás, birkozás (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 527) | [a tornaterem] harmada pompás cserhéjjal volt borítva, […] ha valaki leesett a bakról, nem törte ki a nyakát (1920 Móricz Zsigmond C3223, 156).

5a. (Sp, Ját) ’az a testtartás, amelyben vki két kezét a térdén megtámasztva úgy hajol előre, hogy átugorhassanak rajta; bakhát’ ❖ Két kicsi fiú fut be bal felől nevetve, egymás fején átugrálva. Egyik a másiknak folyton bakot áll (1926 Szép Ernő CD10).

5b. (Sp, Ját) • bakot ugrik ’ilyen tornaszeren v. ilyen testhelyzetben álló személyen tenyerével rátámaszkodva terpesztett lábbal nekifutásból átugrik’ ❖ a hosszú színpadon, bakugratók gurulásznak-hemperegnek egymáson – átpörögnek, talpra szökkennek, majd a szín egész hosszában bakot ugranak (1970 Határ Győző 9227001, 139).

6. ’X v. A alakú lábazat, ill. ilyen(ek)en nyugvó állvány’ ❖ Bak: (átsló) Cantherius fabrilis (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 57) | [a bográcsok] háromlábú bakokra akasztva (1876 Jókai Mór CD18) | Vannak különféle szerkezetü bakok, mint pl. a közönséges kőmívesbak, melynek minden egyes lába két lábgerendából és egy összekötő póznából áll (1893 PallasLex. CD02) | bakk: kis állvány, a melyen a kovács a ló lábát reszeli (1917 Magyar Nyelv C5859, 125) | Bakra állított, vastag asztallapok (1992 Konrád György 2027021, 8).

6a. ’fűrészbak’ ❖ egy egész utcza viszhangzott, a mint bakjával, fürészével a hátán valami favágó végig ballagott rajta (1888 Bródy Sándor C1198, 17) | [A favágó] maga faragta bakjával, fejszéjével és fűrészével […] egy fél éven át minden háznál felvágta [a tűzifát] (1979 Gyergyai Albert 9202006, 48).

6b. (átv is) ’felfelé mászni szándékozó társa(i) számára vki által összekulcsolt kézzel képzett támaszték’ ❖ [a fiúk] bakot tartottak egymásnak, felmásztak a kis szellőzőablakhoz, és fejjel előre, alig feltűnő puffanással beestek a konyhalányok ágyára (1964 Moldova György C6702, 82) | A Kádár-korszak feltuningolt sztahanovistái voltak ők [ti. az ünnepelt állami gazdaságok vezetői], élüzemi eredményeik alatt kirendelt állami untermanok tartottak bakot (1997 Magyar Hírlap CD09).

7. (rég) ’cölöpverő eszköz, kos’ ❖ Fistūca […] sulyok, kos, bak […], a’ mivel a’ fldbe leverik az ágasokat, tzölöpöket, karókat, tzövekeket (1818 Márton József¹ C3043, 1171. hasáb) | Szörnyű bakok Vernek fenyőt a Dráva mélyibe (1899 Baksay Sándor C0729, 84).

7a. (rég) ’faltörő kos’ ❖ Falaknak bak rontója (1792 Kisded szótár C0816, 15) | Mindjárt is a bakkal tesznek vala próbát; De elébb a falhoz kellene futó-gát, Mert védi körösleg vizzel teli árok: Míg betemetnék, nyil s kő omlana rájok (1854 Arany János CD01).

8. (Vasút) ’(csonka) vasúti vágány végén elhelyezett, a járműveknek a sínről való lefutását gátló, ütközőtárcsával ellátott berendezés; ütközőbak’ ❖ Bak (vasút), […] ütköző-bak. Csonkán végződő vasúti vágány elzárására szolgáló szerkezet (1911 RévaiNagyLex. C5698, 455).

8a. (Vasút) ’vasúti váltók és jelzőlámpák központi irányítására való emeltyűs szerkezet’ ❖ Bak (vasút), […] Állító-bak. A vonatközlekedés biztosítására szolgáló emeltyűs készülék, mellyel vasúti váltók és jelzők […] központilag állíttatnak (1911 RévaiNagyLex. C5698, 455).

9. (Hajó) ’a hajó orrán, oldalán, ill. a rakparton levő (cséve alakú) henger v. oszlop, amelyhez a kikötéshez v. a vontatáshoz haszn. kötelet erősítik; baba’ ❖ Bak. A hajó fedélzetén vagy peremén függélyesen kiálló oszlopok, melyekhez a kikötő- vagy vontatóköteleket erősítik (1893 PallasLex. CD02) | a matrózfiú gyakorlott kézzel veti ki a kötelet a bakra (1992 Gere István 2016018, 383).

10. (Szőlő) ’〈domb- és hegyvidéken, karós művelésű szőlőtőkén:〉 metszések során kialakított, háromévesnél idősebb elágazás(ok összessége)’ ❖ Bak [:] A szőllőmívelésben oly tőkefej, amelyből négy, egysorban vagy keresztben álló rövid szarv nö ki (1893 PallasLex. CD02).

11. (biz) ’a Bak állatövi jegyben született személy’ ❖ (Capricorn, bak vagyok), az én lelkem konok és elérhető, akár a tűzhely, amelyen kávét főz boldog s boldogtalan (1978 Gergely Ágnes C6704, 78) | Horoszkóp 11-ére […] Bak: Hivatás: Önnek szerencsére nincsenek komoly munkahelyi zűrjei, de olyan problémákról hall, amelyek elszomorítják (1999 Magyar Hírlap CD09).

Ö: bűn~, fűrész~, kecske~, őz~, spanyol~, ütköző~.

ÖU: dám~, enyvező~, fenyítő~, kikötő~, kocsi~, szarvas~, zerge~.

ÖE: ~bőr, ~csavar, ~dühödés, ~hús, ~láb, ~metszés, ~szag, ~szán, ~szarv, ~ülés.

Sz: bakocska, bakol, bakos.

Vö. CzF. bak⁵, bakgedő, bakmacska, bakőz, bakzerge; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, bakbárány, bakcáp, bakkecskeolló, bakolló, bakpáva, bakpujka, bakréce; ÚMTsz. bak¹, bakdisznó, bakgalamb, bakkender, bakkutya, bakmacska, bakpulyka, bakréce, bakszamár, bakvirág