agio (1A) l. ázsió
ázsió fn 1A (csak egysz-ban) agio (rég)
1. (Pénz) ’pénznem, kül. nemesérc pénz, ill. értékpapír névértéke és az ezt meghaladó forgalmi, piaci értéke közötti, rendsz. százalékban kifejezett különbség, többletérték’ ❖ Agio ezüst 27½, arany 31½% (1854 Gazdasági Lapok 8626002, 583) | jegyeim [ti. a Kossuth által kibocsátott bankjegyek] a bécsi piaczon is agióval forogtak (1884 Kossuth Lajos CD32) | [az aranypénz] ázsiója sok percent nyereséget jelentett (1927 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | [a vagyonkezelő] öt ponttal jutalmazza azt a befektetőt, amelyik a tőkeemelést ázsióval azaz a névérték felett […] hajtaná végre (1997 Figyelő CD2601).
1a. (Pénz, átv is) ’pénz(nem), értékpapír, váltó névértékhez viszonyított banki v. tőzsdei árfolyama, ill. annak növekedése’ ❖ lángeszem s még lángolóbb szemem […] ezek az én részvényeim […] A pesti nőbörzén szét vannak osztva, Az ázsiójok már fel van fokozva (1857 Szigligeti Ede C3992, 9) | A pénz ágióját a világesemények [befolyásolják] (1881 Vajda János C4647, 260) | A július 26-i tőzsdei premiert követő két hétben a nagybefektetői kereslet 2300 forintig tornászta fel a papírok ázsióját (1995 Figyelő CD2601).
1b. (rég, Pénz) ’pénznemek átváltásánál az árfolyamkülönbségből adódó értéknövekedés, ill. átváltási költség, nyereség’ ❖ a’ német bankókat 10 pc. veszteséggel is váltják be magyarra, ezüstre pedig 30 pc. agioval (1848 Életképek C0107, 730) | [a pénzváltók] idegen pénznemeket török pénzekre váltanak és nagyobb pénznemeket, az ázsió levonásával, apróra cserélnek (1897 PallasLex. CD02) | [a nap] az akkor már csak magas ázsióval konvertálható [= átváltható] magyar bankóknak arany és osztrák papirpénzre való beváltásával telt el (1899 Ábrányi Kornél¹ C0513, 33).
2. (rég, Ker) ’az az összeg, amit vminek a névleges értékén, ill. szokásos árán felül a vevővel fizettetnek, felár’ ❖ A régi bútort a zsidópiarcon Akármi agióval visszaváltom (1857 Szigligeti Ede C3992, 117) | Diadal, hölgyeim! Jegyeink az utolsóig mind elkeltek. Az utcákon ázsióval kínálják az elővásárlók! (1895 Jókai Mór CD18).
3. (biz) ’érték(elés), megbecsülés’ ❖ Elláttalak drága életbölcsességgel; Melynek egyre fölebb [!] rúg az ágiója (1860–1865 Barina Vendel C0797, 199) | Konyáry. […] becsületszavam – Szerényfi. Annak ma nem nagy agiója van (1867 Szász Károly² C3823, 201) | Egyik szomszédunknál [ti. Szlovéniában] ugrásszerűen megnőtt a magyar nyelvtudás ázsiója (1995 Magyar Hírlap CD09).
3a. (sajtó) ’vminek a keletje, keresettsége’ ❖ Az utóbbi években megnőtt a BÁV-os áruk ázsiója (1994 Magyar Hírlap CD09) | Lyukas bélyegek ázsiója (1995 Figyelő CD2601).
3b. (biz) ’elismertség, megbecsültség, népszerűség’ ❖ az írók agiója mindjárt leebb [!] száll nehány százalékkal (1862 Rózsaági Antal C3640, 35) | Nevetséges lesz az a büszke lány! Holnapra agiója hogy leszökken! (1867 Szász Károly² C3823, 244) | az atlétikának rendkívül magas az ázsiója Nagy-Britanniában (1994 Magyar Hírlap CD09) | [a párt] politikai ázsiója erőteljesen megcsappant (1999 Figyelő CD2601).
ÖU: arany~, ezüst~, részvény~.
ÖE: ~alap, ~különbözet, ~veszteség.
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.