ballagás fn 4A

1. ’a ballag igével kifejezett cselekvés’ ❖ mihent már derekasint megviradt, [a lovasok] tsendes ballagással ki-mutatták magokat (1788–1789 Magyar Múzeum C0352, 421).

1a. (átv is) ’nyugodt, lassú ütemű, ráérős járás(mód)’ ❖ [a paripa] gyönyör termetét ’s jádzi ballagását kellemetesítette a’ fényes kéſzlet is (1793 Magyar Hírmondó C5810, 5) | A hegyről lefelé már szelídebb munka a ballagás (1869 Jókai Mór CD18) | [Baksay Sándor regényíró] előadása parttalan, kanyargó ballagás, mint a Tisza folyása (1934 Pintér Jenő CD44) | [a turbódízelmotor] arra ösztönzi a vezetőt, hogy a leggazdaságosabb tartományban autózzon. A „spórolós menet” természetesen nem jelent ballagást (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. (Isk) ’végzős (középiskolai) növendékek ünnepélyes búcsúja az őket útjukra bocsátó intézménytől, amelynek során énekszóval, csoportosan – jelképesen utolsó alkalommal – körbejárják annak épületét és környékét’ ❖ ballagás: a selmeczbányai „valetáns” akadémikusok (a kik már innen-onnan végeztek) azon ténykedése, midőn a legöregebb tanároktól elbúcsúznak s […] még egyszer utoljára együtt bejárják azokat a helyeket, melyekhez a legszebb emlékeik fűződnek (1898 A magyar diáknyelv C1419, 28) | Ballagásom napján (1945 Kerényi Grácia 9324038, 53) | az óvodai ballagásnál (1980 Janikovszky Éva 1071001, 22) | Az országosan ismert és ballagásokon évtizedekig szinte kizárólagosan énekelt „Ballag már a vén diák…” kezdetű dalunk nagy valószínűséggel Selmecbányáról terjedt el általános-, közép- és felsőfokú iskoláinkban a ballagás szokásával együtt (1989 Szemerey Tamás CD52).

2a. (biz) ’az ezt követő (házi) lakoma, vendégség’ ❖ [étteremben] rendeztem a fiam ballagását – olyan volt, mint egy esküvő (1994 Magyar Hírlap CD09).

Sz: ballagási.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ballag; ÉKsz.; SzT. ~, ballaghat

ballagás főnév 4A
1.
a ballag igével kifejezett cselekvés
mihent már derekasint megviradt, [a lovasok] tsendes ballagással ki-mutatták magokat
(1788–1789 Magyar Múzeum)
1a. (átv is)
nyugodt, lassú ütemű, ráérős járás(mód)
[a paripa] gyönyör termetét ’s jádzi ballagását kellemetesítette a’ fényes kéſzlet is
(1793 Magyar Hírmondó)
A hegyről lefelé már szelídebb munka a ballagás
(1869 Jókai Mór)
[Baksay Sándor regényíró] előadása parttalan, kanyargó ballagás, mint a Tisza folyása
(1934 Pintér Jenő)
[a turbódízelmotor] arra ösztönzi a vezetőt, hogy a leggazdaságosabb tartományban autózzon. A „spórolós menet” természetesen nem jelent ballagást
(1999 Magyar Hírlap)
2. (Isk)
végzős (középiskolai) növendékek ünnepélyes búcsúja az őket útjukra bocsátó intézménytől, amelynek során énekszóval, csoportosan – jelképesen utolsó alkalommal – körbejárják annak épületét és környékét
ballagás: a selmeczbányai „valetáns” akadémikusok (a kik már innen-onnan végeztek) azon ténykedése, midőn a legöregebb tanároktól elbúcsúznak s […] még egyszer utoljára együtt bejárják azokat a helyeket, melyekhez a legszebb emlékeik fűződnek
(1898 A magyar diáknyelv)
Ballagásom napján
(1945 Kerényi Grácia)
az óvodai ballagásnál
(1980 Janikovszky Éva)
Az országosan ismert és ballagásokon évtizedekig szinte kizárólagosan énekelt „Ballag már a vén diák…” kezdetű dalunk nagy valószínűséggel Selmecbányáról terjedt el általános-, közép- és felsőfokú iskoláinkban a ballagás szokásával együtt
(1989 Szemerey Tamás)
2a. (biz)
az ezt követő (házi) lakoma, vendégség
[étteremben] rendeztem a fiam ballagását – olyan volt, mint egy esküvő
(1994 Magyar Hírlap)
Sz: ballagási
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ballag; ÉKsz.; SzT. ~, ballaghat

Beállítások