balti mn és fn 1A3 bálti (rég)
I. mn
’〈a Balti-tengerrel, ill. a Baltikummal való vmilyen összefüggésnek, kapcsolatnak mint tulajdonságnak a kif-ére〉’ ❖ A’ Bálti partot ’s Ádria öbleit Vér festi (1807 Berzsenyi Dániel 8054063, 75).
a. • balti finn (Tud, kül. Nyelvt) a) (mn-i értékben) ’a Balti-tenger keleti partvidékén élő, ill. élt, finnugor nyelvet beszélő 〈nép(ek csoportja)〉, ill. e népek( vmelyiké)hez tartozó 〈nyelv, irodalom stb.〉’ ❖ Olekszandr Zavhorodnij, a balti-finn irodalmak ukrán tolmácsolója az észt irodalmi alkotások ukrajnai kritikai visszhangját ismerteti (1974 Benedek András 2049050, 102) | Az észtek – egyben a többi finnségi (balti finn) nép (finn, karjalai, vepsze, vót, izsór, lív) – ősei az i. e. 3. e. táján már a mai Észtország területén éltek (1990 Tények könyve CD37) | A legkorábban elkülönült két balti finn nyelvből, a vepszéből és a lívből hiányzik a fokváltakozás (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13) b) (mn-i értékben) ’e népek nyelvével, történetével stb. foglalkozó 〈tudományterület〉’ ❖ Bevezetés a balti finn nyelvészetbe (2000 Új Könyvek CD29) c) (mn-i értékben) ’e népek rokonságban levő nyelvei alapján kikövetkeztetett 〈alapnyelv〉, ill. ahhoz tartozó v. arra jellemző’ ❖ az 1. e. első felében válnak ki a még egységes balti finn nyelvből a különböző nyelvek vagy nyelvjárások: a lív, a (déli és északi) észt, a vót, a vepsze (1990 Tények könyve CD37) | A balti-finn kor (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13) | A balti finn alapnyelvet közfinnek szokás nevezni (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13) d) (fn-i értékben, tbsz-ban, rendsz. hat ne-vel) ’a Balti-tenger keleti partvidékén élő, ill. élt, finnugor nyelvet beszélő népek összessége’ ❖ balti finnek: […] a tulajdonképeni finnek, észtek, csúdok (vepszek, vótok), lívek és […] lappok (1897 PallasLex. CD02) | A mai csúd nép a balti finnek egyik Ny.-i ága Olonez és Vologda kormányzóságok területén (1912 RévaiNagyLex. C5701, 168) | A balti finnek és lappok lakóhelyei (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).
b. (Nyelvt) ’〈az indoeurópai nyelvcsaládban:〉 a lettet, a litvánt és velük rokon kihalt nyelveket, pl. az óporoszt magában foglaló 〈ág〉, ill. ebbe tartozó 〈nyelv〉’ ❖ nagy hatással volt [a finn nyelv] fejlődésére a vele érintkezett balti (litván-lett) nyelvcsalád (1894 PallasLex. CD02) | A balti ág élő tagjai: a litván, amely az indogermán nyelvcsalád legrégiesebb jellegűnek megmaradt s ezért az összehasonlító nyelvészetben igen nagyra becsült tagja; testvére a lett (1937 Zsirai Miklós 9805001, 14) | A balti nyelvek szorosabb rokonságban állnak a szláv nyelvekkel, ezért korábban közös balti-szláv alapnyelvet feltételeztek (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).
c. ’ilyen nyelv(ek)et beszélő 〈nép(ek összessége)〉’ ❖ Balti népek, e néven foglalják össze a lett, litván és óporosz népeket (1935 RévaiNagyLex. C5717, 122) | [a gót vándorlás] északabbra űzi a szláv törzseket, s előlük a balti népek (lett, litván, porosz) ősei is északabbra húzódnak, így a finnségi és balti nyelvek határa nagyjából a mostani észt-lett határra tolódik (1990 Tények könyve CD37).
d. ’e nyelvekhez v. azok vmelyikéhez tartozó v. tőlük származó 〈nyelvi elem, szöveg stb.〉, ill. e nyelvekkel v. az azokat beszélő népekkel foglalkozó 〈tudomány〉’ ❖ A finn nyelvnek balti és germán elemeit Thomsen Vilmos mutatta ki (1894 PallasLex. CD02) | [a mordvin nyelvbe] átkerült balti jövevényszó-réteg (1937 Zsirai Miklós C4981, 260) | A baltisztika („balti filológia”) szűkebb értelemben az indoeurópai nyelveken belül külön családot alkotó, egymással rokonságban álló szláv nyelvekkel [foglalkozik] (1997 Új Könyvek CD29) | A csodamalom. Balti népmesék (2000 Új Könyvek CD29).
II. fn
’〈a Baltikum országaiban v. vmely országában élő lakosság, ill. az ott élő, onnan származó személy megnevezéseként〉’ ❖ Nemegyszer közös szovjet-amerikai erőszak kényszerített oroszokat, ukránokat, baltiakat hazatérésre abba az országba, ahol a visszatértekre halál vagy kényszermunkatábor várt (1985 Borbándi Gyula 9811002, 11).
Vö. ÉKsz.