bálványimádó mn és fn 1A
I. mn
1. (Vall, rendsz. pejor) ’〈vmely egyistenhívő valláshoz, ill. keresztény vallásfelekezethez tartozó személy(ek) felfogása szerint:〉 nem isteni személyt (ábrázoló szobrot, es. képet) v. természetfölötti erejűnek hitt tárgyat, dolgot kultikus tiszteletben részesítő 〈vallás(gyakorlat)〉, ill. ilyen vallásgyakorlatot folytató 〈személy, közösség〉’ ❖ A hóditó spanyolok megkimélték a bálványimádó vallás ez emlékeit [ti. az aztékok által szentként tisztelt hatalmas fákat] (1859 Vasárnapi Újság CD56) | ahol az orosz keresztyének letelepülnek a pogányok között, ahelyett, hogy azokat térítenék meg, ők veszik át azoknak a babonáit, bálványimádó szokásait, misztériumait (1877 Jókai Mór CD18) | Izráel nem helyezi bizalmát idegen, bálványimádó nemzetekbe, mint Asszíria vagy Egyiptom (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | Az anglikán szellemben nevelkedett leányok [Brüsszelben] nehezen barátkoznak meg a „bálványimádó pápisták” szabadabb, harmonikusabb környezetével (1976 Sőtér István 9613010, 356).
2. (pejor) ’vkit v. vmit értékén felül, szinte vallásos áhítattal tisztelő, eszményítő 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈magatartás〉’ ❖ Nem vagyunk annyira bálványimádók, hogy az ujabb kornak minden arany borja előtt térdet fejet hajtsunk (1842 Pesti Hírlap CD61) | Hatéves koráig kényeztetett gyermek volt Pálma. Egyetlen leánya egy bálványimádó édesanyának. Ő volt a bálvány (1880 Jókai Mór CD18) | bálványimádó a világ, mikor börzéket és zsákmánytól pukkadó raktárházakat imádnak (1967 Szentkuthy Miklós 9664015, 401) | a kizárólagos és öncélú fogyasztás bálványimádó magatartásmintái (1997 Magyar Hírlap CD09).
II. fn (Vall, rendsz. pejor)
’〈vmely egyistenhívő valláshoz, ill. keresztény vallásfelekezethez tartozó személy(ek) felfogása szerint:〉 bálványimádást folytató személy’ ❖ Bálvány imádó uralkodnék az Országban (1784 Dézsi József ford.–Barthaloti C1415, 38) | embert áldozó, s embert evő balványimádók (1857 Vasárnapi Újság CD56) | [III. Leó] a képtisztelőket, mint bálványimádókat, büntetéssel sujtotta (1914 RévaiNagyLex. C5707, 479) | Megszégyenülnek a bálványimádók mind, akik a bálványokkal dicsekszenek. Az Úr előtt borul le minden isten (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.