bambusznád fn és mn 2A2

I. fn

1. ’rendsz. rendkívül gyorsan igen magasra növő, a forró égöv alatt őshonos pázsitfű, amelynek a nádéra emlékeztető, vastag, erősen ízelt fásodó szára van’ ❖ A’ Bambus-nád egy töbl sok szálakat hajt (1794 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 200) | [Kelet-India] termékei: elefánt, szarvorrú, királytigris […], bambusznád, lisztpálma, benzoe (1831 Zádor Elek 8532008, 107) | a fiatal bambusznádakból dárdákat metéltek (1887 Almanach 1888-ra C0004, 14) | [a baktériumok] olyan gyorsan szaporodtak el a fertőzött állat belsejében, mint amilyen gyorsasággal szökken szárba a bambusznád a trópusi esőzések után (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Kínában a bambusznád pusztítása nagymértékben hozzájárul a vadon élő óriás pandák eltűnéséhez (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. (egysz-ban) (Növ) ’〈ilyen növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Bambusznád (növ., Bambusa Schreb.), a pázsitfélék génusza és óriása; ezek benne érik el fejlődésük tetőpontját (1893 PallasLex. CD02) | Bambuseae: Bambusa (bambusznád) (1922 RévaiNagyLex. C5711, 266) | bambusz (bambusznád) Bambusa (1998 Növényneveink C6120, 41).

1b. (egysz-ban) (ritk) ’ilyen növény tömegesen, sűrűn nőve’ ❖ Én is vadásztam hajdan, nyakig a bambusznádban vagy brutális aloé-földeken bengáli tigrisre (1908 Szomory Dezső CD10).

2. ’ilyen növény kemény, de rugalmas, üreges szára, kül. mint építkezéshez, különféle tárgyak készítéséhez haszn. alapanyag’ ❖ A karakalpok meghúzzák az üstökét az üdvözöltnek. Az abyssiniak egy darab bambusnádat rágnak meg neki s odaadják hogy rágja tovább (1847 Jókai Mór 8209023, 413) | bambus nádból épült szellős lakok (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Egy bambusznádat vagy fapálcát még magam is kihegyezek és kész a kötőtű (1914 Népnevelő 2110001, 124) | Gesztenyékből – egy kis képzelőerővel – állatfigurák készíthetők […], bambusznádból íjas puska „varázsolható” (2000 Új Könyvek CD29).

2a. (kissé rég) ’ebből a szárból való bot, pálca, ill. ezzel adott ütés’ ❖ Szolgai billincseket soha testemre jutni meg nem tudnék engedni, ugy aszt se, hogy Bambusz nád kikícse [= kékítse] Vállaimot (1818 Cserey Farkas² C2569, 76) | nem várt kevesebbet, mint hogy az utcaszegleten meg Barkó Pali Ázsiából fogja útját állni, s úgy ellazsnakolja valami Kínából hozott bambusznáddal, hogy minden keleti nyelven jajgathat bele (1872 Jókai Mór CD18) | sima aranyfejű, vastag bambusznáddal a kezükben (1917 Révész Béla CD10) | a szigorú, copfos tanítómester egy csíntalan fiúcskát a két térde közé szorítva vert, bambusznáddal porolta ülepét (1931 Kosztolányi Dezső CD10).

II. mn

’ilyen növény szárából készült 〈tárgy〉’ ❖ bement eggy bambusnád ajtónn a’ hátúlsó gunnyóba (1808 Verseghy Ferenc C4428, 329) | Képzeljenek délczeg lovagokat […] hosszu bambusnád lándzsákkal (1856 Abonyi Lajos C0504, 73) | teáscsésze állt a bambusznád asztalon (1911 Kosztolányi Dezső C2753, 78) | Bambusznád síppal (1998 Magyar Hírlap CD09).

J: bambusz.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bambusz; ÉKsz.

bambusznád főnév és melléknév 2A2
I. főnév
1.
rendsz. rendkívül gyorsan igen magasra növő, a forró égöv alatt őshonos pázsitfű, amelynek a nádéra emlékeztető, vastag, erősen ízelt fásodó szára van
A’ Bambus-nád egy töbl sok szálakat hajt
(1794 Nagy Sámuel¹ ford.Sander)
[Kelet-India] termékei: elefánt, szarvorrú, királytigris […], bambusznád, lisztpálma, benzoe
(1831 Zádor Elek)
a fiatal bambusznádakból dárdákat metéltek
(1887 Almanach 1888-ra)
[a baktériumok] olyan gyorsan szaporodtak el a fertőzött állat belsejében, mint amilyen gyorsasággal szökken szárba a bambusznád a trópusi esőzések után
(1933 Az állatok világa ford.)
Kínában a bambusznád pusztítása nagymértékben hozzájárul a vadon élő óriás pandák eltűnéséhez
(1996 Magyar Hírlap)
1a. (egysz-ban) (Növ)
〈ilyen növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Bambusznád (növ.növény, Bambusa Schreb.Schreber), a pázsitfélék génusza és óriása; ezek benne érik el fejlődésük tetőpontját
(1893 PallasLex.)
Bambuseae: Bambusa (bambusznád)
(1922 RévaiNagyLex.)
bambusz (bambusznád) Bambusa
(1998 Növényneveink)
1b. (egysz-ban) (ritk)
ilyen növény tömegesen, sűrűn nőve
Én is vadásztam hajdan, nyakig a bambusznádban vagy brutális aloé-földeken bengáli tigrisre
(1908 Szomory Dezső)
2.
ilyen növény kemény, de rugalmas, üreges szára, kül. mint építkezéshez, különféle tárgyak készítéséhez haszn. alapanyag
A karakalpok meghúzzák az üstökét az üdvözöltnek. Az abyssiniak egy darab bambusnádat rágnak meg neki s odaadják hogy rágja tovább
(1847 Jókai Mór)
bambus nádból épült szellős lakok
(1854 Vasárnapi Újság)
Egy bambusznádat vagy fapálcát még magam is kihegyezek és kész a kötőtű
(1914 Népnevelő)
Gesztenyékből – egy kis képzelőerővel – állatfigurák készíthetők […], bambusznádból íjas puska „varázsolható”
(2000 Új Könyvek)
2a. (kissé rég)
ebből a szárból való bot, pálca, ill. ezzel adott ütés
Szolgai billincseket soha testemre jutni meg nem tudnék engedni, ugy aszt se, hogy Bambusz nád kikícse [= kékítse] Vállaimot
(1818 Cserey Farkas²)
nem várt kevesebbet, mint hogy az utcaszegleten meg Barkó Pali Ázsiából fogja útját állni, s úgy ellazsnakolja valami Kínából hozott bambusznáddal, hogy minden keleti nyelven jajgathat bele
(1872 Jókai Mór)
sima aranyfejű, vastag bambusznáddal a kezükben
(1917 Révész Béla)
a szigorú, copfos tanítómester egy csíntalan fiúcskát a két térde közé szorítva vert, bambusznáddal porolta ülepét
(1931 Kosztolányi Dezső)
II. melléknév
ilyen növény szárából készült 〈tárgy〉
bement eggy bambusnád ajtónn a’ hátúlsó gunnyóba
(1808 Verseghy Ferenc)
Képzeljenek délczeg lovagokat […] hosszu bambusnád lándzsákkal
(1856 Abonyi Lajos)
teáscsésze állt a bambusznád asztalon
(1911 Kosztolányi Dezső)
Bambusznád síppal
(1998 Magyar Hírlap)
J: bambusz
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bambusz; ÉKsz.

Beállítások