bámész mn és fn (vál)
I. mn 15A3
’(csodálkozva,) önfeledten nézelődő, bámészkodó, ill. bámuló 〈személy, es. állat〉’ ❖ Gedankenlos, gondolatlan, báméſz (1799 Német–magyar és magyar–német lexikon C3049, 52) | hátat fordítva a’ bámész őrnek, láttatlan bément a’ kapu-boltozat alatt (1826 Hébe C2045, 247) | mint csoportozák a’ szép leányt körül a’ bámész ifjak (1839 Emlény C0110, 127) | [az író] talált bámész hallgatóságot is a műveihez (1923 Krúdy Gyula C2839, 393) | A róka a legbámészabb nyulat fogja meg (1956 Fekete István 9142002, 117).
a. ’önfeledt bámészkodást v. bámulást, csodálkozást tükröző 〈szem, arc stb.〉’ ❖ az életnek tarka ’s alant hullámzó zaja nem soká engedi meg a’ jövevénynek, hogy kevély háztetőkre függessze bámész szemeit (1834 Társalkodó C7971, [85]) | [a] beszélyiró hülye, bámész arccal […] leste vendégeit (1867 Tolnai Lajos C4217, 201) | számukra mintha semmi, semmi nem élne a lármás komédiásokon kivül, bámész, nyitott szájjal felejtődtek a piacon (1918 Kassák Lajos 9314002, 58) | [a gyerek] lusta, bámész magatartásáért csúfneveket kapott társaitól (1965 György Júlia 1062002, 73).
b. (rég) ’(önfeledt) csodálkozással járó 〈dolog〉’ ❖ Tsendes és bámész örömök között hágjunk […] ezen hegynek tetejére fel (1788 Gelei József ford.–Sintenis C1869, 406) | A császári kormánynak bámész ijedelmét ügyesen használván (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | zavartan, lelkében valami bámész érzéssel csüngött a leányon (1918 Berkes Imre Izidor CD10) | [Kádár János] bámész csodálkozással vette tudomásul [Bruno] Kreisky népszerűségét (1990–1991 Aczél György CD17).
II. fn 4A
’(csodálkozva,) önfeledten nézelődő, bámészkodó, bámuló személy’ ❖ E’ tsapodár bámész, különös ditséreteket tész (1793 Nagy Sámuel¹ ford.–Sander C3289, 36) | A tiszteletes úr […] vizért kiáltott a körötte álló bámészokhoz (1872 Abonyi Lajos C0487, 161) | Hemzsegett a sok bámésztól a fényes kirakatokról híres utcza (1881 Vajkay Károly C4674, 162) | Harmonikát fujtatott és egész csapat gyült köréje a bámészokból (1927 Markovits Rodion 9423004, 205) | több a bámész, mint a segítő (1976 Dobos László 1034003, 244).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. bámul; ÉKsz.